Teljesítmények a nemzetközi mérések során

Mióta vesz részt Magyarország nemzetközi mérésekben?

Az első nemzetközi mérés, amiben hazánk részt vett, az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement), vagyis a Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága szervezésében lebonyolított FISS (First International Science Study) volt 1970-ben.

Mit vizsgálnak a TIMSS-vizsgálatok (Trends in International Mathematics and Science Study)? Milyen korosztályban számíthatnak a tanulók és a pedagógusok a TIMSS-vizsgálatra?

A TIMSS-vizsgálatok (Trends in International Mathematics and Science Study) az IEA szervezésében 1995 óta négyévenként követik egymást. A mérések egyik célja a 4. és 8. évfolyamos tanulók teljesítményének vizsgálata a matematika és a természettudományok területén. Segítségével nemcsak az országon belüli matematikai és természettudományi teljesítményjellemzők követhetők nyomon, hanem az is, hogy az egyes országok tanulóinak eredményei miben térnek el egymástól. A vizsgálat célja a trendek – az egymást követő felmérések során nyújtott teljesítmények – elemzése is.

Milyen eredmények születtek az elmúlt években? Megfigyelhető bármilyen kiugró érték a mérések között?

Az 1995 óta lebonyolított TIMSS-vizsgálatok papíralapú mérések voltak, majd a 2019-es méréssel megkezdődött az áttérés a papíralapúról az elektronikus mérésre. Ebben az évben a részt vevő 64 ország fele – közöttük Magyarország is – elektronikus formában, az eTIMSS-ben bonyolította le a vizsgálatot, tükrözve a technológia széles körű használatát az iskolákban és a társadalomban. 2019-ben a magyar tanulók eredménye 4. és 8. évfolyamon egyaránt, mindkét mérési területen a TIMSS nemzetközi átlaga felett volt. A 2019-es és azt megelőző évek eredményeiről részletesebben az Oktatási Hivatal honlapján lehet olvasni: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/timss/TIMSS2019.pdf

A TIMSS 2023 újabb feladatformátumokat és interaktív funkciókat, valamint forgatókönyv-alapú problémamegoldó feladatokat tartalmaz, amelyek motiválják a diákokat és még inkább kihasználják a digitális környezetet. A legutóbbi, TIMSS 2023 mérésről még nincsenek eredmények, arról várhatóan 2024 decemberében lesznek adatok.

Milyen céllal végzik el a PIRLS-vizsgálatot (Progress in International Reading Literacy Study)?

A PIRLS ötévente méri a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességét, illetve az azt befolyásoló háttértényezőket. A vizsgálat lebonyolításáért felelős IEA a tízéves korosztály szövegértési képességeinek nemzetközi vizsgálatával azt a folyamatot célozza meg, amelynek során a tanulók eljutnak az olvasni tanulástól a tanulási célú olvasásig. Ez az évfolyam és életkor fontos pont az olvasó gyerekek fejlődésében, mivel többségük már tud olvasni, és nem pusztán az olvasás gyakorlásának céljából olvas, hanem azért, hogy újabb ismereteket szerezzen, tanuljon. A PIRLS-vizsgálatsorozat olyan eszköz a magyar oktatásirányítás kezében, amely megfelelő módon értelmezve, jól és körültekintően felhasználva az oktatási rendszer jobbá tételének alapja lehet, mert nemcsak saját keretein belül, hanem külső viszonyítási pontokhoz igazítva is vizsgálatra ad lehetőséget. Magyarország a 2001-ben végzett első adatfelvételen, majd az azt követő valamennyi vizsgálaton (2006, 2011, 2016 és 2021) részt vett.

Milyen eredményekről beszélhetünk a legutóbbi mérést megnézve?

Az utolsó, 2021-es PIRLS-mérés több szempontból is rendhagyónak bizonyult. Egyrészt a mérés – hosszú évek fejlesztő munkálatait követően – először került teljes egészében digitális platformra, így a tanulók számítógépen töltötték ki a tesztfüzeteket. Másrészt a tesztfelvétel időszaka a Covid19-járvány miatti lezárások időszakára esett, ami számos országban megnehezítette a mérés lebonyolítását. Magyarországon a mérés tervezett időpontjában, 2020/21-es tanév áprilisában tantermen kívüli digitális munkarend volt érvényben, ezért a PIRLS 2021 mérést elhalasztották. Végül az a 2021/2022-es tanév elején, a tavaszi mérésre kiválasztott iskolák 5. évfolyamos tanulóinak a körében valósult meg.

Magyarország valamennyi PIRLS-vizsgálatban stabilan a skálaátlag felett teljesített. A legutóbbi, 2021-es mérés során Magyarország átlageredménye – ahogyan a mérésben részt vevő többi országé is – csökkent a 2016-os eredményéhez képest. Hazánk 539 pontot ért el, vagyis pontosan ugyanannyit, mint tíz évvel korábban, 2011-ben.

A PIRLS-vizsgálat anyagai titkosak, a korábbi mérések után néhány feladatot nyilvánossá tettek (https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/pirls/peldafeladatok_pirls), hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a mérésben szereplő szöveg- és feladattípusokkal.

Milyen céllal végzik el a PISA- (Programme for International Student Assessment) vizsgálatot? Milyen gyakorisággal történnek meg a mérések, illetve milyen korosztály számíthat a mérésekre?

A PISA-vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A vizsgálat során elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. Ennek érdekében a PISA igyekezett olyan mérőeszközöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.

A háromévente megrendezett PISA-vizsgálat három tudásterületen – szövegértés, matematika és természettudomány – méri a tanulók képességeit. Minden felmérés részletesebben foglalkozik egy-egy tudásterülettel: 2003-ban a 15 évesek matematikai műveltsége, 2006-ban a tanulók természettudományos műveltsége, 2009-ben a szövegértés volt középpontban, 2012-ben pedig újra a matematika kapott kiemelt figyelmet, 2015-ben a természettudomány volt a mérés fő területe. Fontos újdonság, hogy a 2015-ös adatfelvétel már teljes egészében számítógépen zajlott. 2018-ban a digitális környezetben történő olvasási eligazodás állt a középpontban (szövegértés). A 2021-es mérést 2022-re tolták át, és a matematika volt a fókuszban.

A teljesítmények mérése mellett az oktatásért felelős döntéshozók munkájának segítése érdekében a vizsgálat nagy hangsúlyt helyez a különböző oktatási rendszerek összehasonlítására, illetve a jó teljesítményekkel leginkább együtt járó tényezők azonosítására.

Milyen eredmények születtek az elmúlt években, évtizedekben?

A korábbi mérések eredményeiről készült összefoglaló jelentések az Oktatási Hivatal honlapján mindenki számára elérhetők. Ahogy említettem, a legutóbbi mérés a koronavírus-járvány miatt 2021-ről 2022-re tolódott, így ennek az eredményei ez év decemberében lesznek nyilvánosak.

Mióta szervezik meg az ICILS (International Computer and Information Literacy Study), vagyis a Nemzetközi Számítógépes és Információs Műveltség Mérést? Milyen céllal jött létre, és pontosan mit mérnek a vizsgálat során?

Az ICILS szintén az IEA által szervezett felmérés, amiben a nyolcadik évfolyamos tanulók vesznek részt. Magyarország idén – 2023-ban – vett először részt a felmérésben, amelyről eredmények még nincsenek. A felmérés célja egy olyan, nemzetközileg is összehasonlító tanulmány, amely a tanulók számítógépes és információs műveltségét vizsgálja, akképpen, hogy a tanulók hogyan tudják a számítógépet kutatásra, kreatív ötletek megvalósítására és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben. Az ICILS legfőbb célja, hogy megértsük, milyen tudásra és gyakorlatra van szükségük a tanulóknak ahhoz, hogy ebben a dinamikusan fejlődő információközpontú világban sikeresek legyenek.