- Hogyan zajlik Kárpátalján a tehetséggondozás?
– Ukrajnában a tehetséggondozásnak a szovjet rendszerben is voltak bizonyos hagyományai. Viszont minden ukrán, illetve korábban orosz nyelven zajlott. Ezekből a rendezvényekből így a magyar gyermekek kimaradtak, ezért sok esetben önálló tehetséggondozási programot dolgozott ki a magyar közösség. Ennek az egyik első lépése volt a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség által, 1991-ben történt megalakulása óta a szaktárgyi vetélkedők szervezése. Később, folytatásként különböző magyarországi pályázatok segítségével létrehoztunk nyári tehetséggondozó táborokat: egyebek mellett hagyományőrző, népzenei, kézműves, matematika, illetve természetismereti tábort. Minden tábornak az volt az alapja, hogy illeszkedtünk az anyaországi versenykiírásokhoz, és igyekeztünk Magyarországra is elvinni a gyerekeket, hogy ott is megmérettessenek.
Ezzel párhuzamosan a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a főiskolai tudományos diákkonferenciák megszervezésével járult hozzá a fiatalok tehetséggondozásához.
- Mikor egységesült Kárpátalján a tehetséggondozás?
– 2009-2010 táján gondoltunk arra először, hogy ezeket a különböző szintű kezdeményezéseket rendszerbe kellene foglalni, vagyis létre kellene hozni egy tehetséggondozó rendszert. A KMPSZ és a KMFT közösen létrehozta a Géniusz Jótékonysági Alapítványt, ami a korábban kialakított rendszereket összefogta, és új programokkal egészítette ki: például Kárpátalja-szerte kistérségenként létrehozott Tehetségpontokat. Ezekben hétvégenként egyelőre tehetségkutatás zajlik, mégpedig úgy, hogy a különböző szakterületek foglalkozásokat szerveznek, amelyekkel felkeltik a gyermekek érdeklődését. Fél éven keresztül, minden hétvégén érdeklődési köröknek megfelelően ezekben a pontokban egymással is találkoznak, és számos érdekes témát megvitatnak. A következő fél évben ezek a gyerekek bekapcsolódnak az egyébként már rendszerbe szedett, Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség által szervezett tantárgyi vetélkedőkbe. A múlt évben több mint kétezer gyermek vett részt a vetélkedőkön. A legügyesebb gyerekek az Erzsébet-program részeként jutalomüdülésként magyarországi táborokban vehetnek részt.
- Mentorok is állnak a tehetségek mellett?
– Igen, a legtehetségesebb gyerekekhez igyekszünk olyan mentorokat találni, akik közvetlen kapcsolattal, kis csoportokban fejlesztik a gyerekek szakterületnek megfelelő tudását. Ebbe a mentorprogramba igyekszünk bekapcsolni azokat a tehetséges egyetemi végzősöket, doktoranduszhallgatókat, akik korábban részt vettek a versenyeken, táborokban. Így áll össze a rendszer. Emellett még a fiatal kutatók számára konferenciákat szervezünk, amelyekről a Géniusz Alapítvány segítségével eljuthatnak a magyarországi TDK-ra. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy megjelenjenek a legjobb munkák. Nyaranta színjátszó, olvasó, alkotó tábort szervezünk. A Tehetségpontok tanárait pedig továbbképezzük.
Hány éves kortól lehet elkezdeni a tehetséggondozást?
– Általában a 9-10 éves korosztálytól vonjuk be a gyerekeket a programokba. A tudományterületeket lassan lefedjük, így a művészetek felé szeretnénk még jobban nyitni. Ami még fontos lenne, az a sportvetélkedők létrehozása, erre már pályáztunk is.
– Milyen más tehetséggondozó intézetekkel állnak kapcsolatban?
– Magyarországon azokkal az országos szintű szakmai vetélkedőszervezőkkel vagyunk kapcsolatban, ahova eljuthatunk, akik közel vannak a határhoz. Intézményes kapcsolatunk van a Nemzeti Tehetségtanáccsal, amelynek tagjai a mi delegáltjaink is.
- Összehasonlítva a magyarországi és a kárpátaljai tehetséggondozást, milyen nehézségeik vannak határon túli helyzetükből adódóan?
– Mi nem kapunk ukrán állami támogatást, ami azt jelenti, hogy amennyiben a magyarországi különböző intézmények, alapítványok vagy a nemzeti tehetségprogram nem karolja fel programjainkat, egy határon túl nem tudnak működni , hiszen bizonyos programok elképzelhetetlenek anyagi támogatás nélkül. Ahhoz, hogy felzárkózzunk és fejlesszünk, mindenképpen szükség van Magyarország anyagi és szellemi koordinálására, támogatására.
