Tehetséggondozás kicsit másként

Olvasási idő:

10 perc

Author

Szöveg: Vertike Anett, tanító, fejlesztőpedagógus (Cserepka János Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola, Gimnázium, Sportiskola, Technikum, Szakgimnázium és Szakképző Iskola, Pécs)

1. ábra: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló
(Forrás: http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/323az_
integrci_nemzetkzi_s_hazai_gyakorlata.html)

Iskolánk, a pécsi Cserepka Iskola évtizedek óta támogatja a sporttehetségeket, a fenntartó- és vezetőváltást követően azonban új célkitűzések is helyet kaptak munkánkban. Dr. Szabó Attila igazgató a tehetséggondozás kibővítésére ösztönözte a tantestületet. Kollégám, Ács Eszter (tanító) volt az, aki vállalta a feladat koordinálását és az ezzel kapcsolatos szakirodalmak felkutatását. Ennek során szembesültünk azzal, hogy Magyarországon nagyon kevés erre vonatkozó gyakorlat van. A tehetségazonosítás pedig egyelőre felderítésre váró terület.

„Legújabban a köznevelésről szóló törvény módosítása 2012-ben a »Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló« kategóriát alkalmazva azonosítja azokat a tanulói csoportokat, akik esetében az együttnevelés és/vagy különnevelés kérdése felmerülhet. (Lásd: 1. ábra).”^[1]

Az ábra szemlélteti az integráció folyamatában kiemelkedő fontosságú tanulói csoportokat. A kiemelten tehetséges tanulókat a különleges bánásmódot igénylő gyermekek alcsoportjába sorolja. Meglátásom szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) diákoktól való elkülönítésük tükrözi az oktatásban tapasztalható átjárhatóság hiányát. Miért ne lehetne tehetséges egy SNI-gyerek valamely területen?

„Sokan hangsúlyozzák emellett azt is, hogy gyakran az összes betűt és számot pillanatok alatt megtanulja, ahogy akár hosszabb verseket is, tökéletesen összevon és kivon fejben számokat, gyakorlatilag minden részletet képes megjegyezni akár műszaki területen is, tanulási nehézsége nincs.”^[2]

Magyarországon tapasztalataim alapján a fejlesztés, felzárkóztatás kap kiemelt figyelmet. A tehetséggondozás még az átlagos diákok esetében is döcögős. Ennek több oka lehet. A sokszor 30 fős osztálylétszámok miatt a csoporton belüli súlyos magatartási zavarral rendelkező gyermekre nem jut kiemelt figyelem, és sokszor a felszereltség hiánya is gondot jelent.

2. ábra: Elemi számolási készség vizsgálata; DIFER 4–8 évesek számára (Forrás: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_pedaggiai_diagnosztika_elmleti...)

Kollégámmal, Ács Eszterrel megtapasztalva a témát illető hiányosságok felderítésére egy teamet hoztunk létre. Eszter saját osztályában már elkezdte a tehetséggondozást, de mindketten éreztük, hogy az utat nekünk kell kijárnunk, új módszereket kidolgozva.

Nekem két kiindulópontom volt. Az egyik, hogy a hozzánk érkező sport- és angol tagozatos diákok már ezen területek egyikén tehetséget mutatnak. A sport és az idegen nyelv pedig számos más területre is pozitív hatással van. A másik, hogy fejlesztőpedagógusként különböző módszerekkel tanultam meg felismerni a tanulási nehézségeket. Ezeket a módszereket alkalmazva viszont nemcsak a gyengeségekre, hanem az erősségekre is rá lehet világítani.

A sport fejlesztő hatásairól Moldoványi Tibor írt az Új Köznevelés 2015/1–2. számában.^[3] Mindemellett szülőként és pedagógusként is tapasztalhatjuk, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak a testünket, hanem az agyunkat is felfrissíti. Segítségével fejleszthető gyermekeink feladattudata, -tartása, figyelme, szabálykövetése és az idegrendszerre is pozitív hatást gyakorol.

A nyelvtanulás fejleszti az elmét, ezt kutatásokkal is bizonyították. A beszédre és az artikulációra gyakorolt jótékony hatása mellett javítja a koncentrációs készséget, illetve a munkamemóriát. Ennek eredménye, hogy az ilyen jellegű emelt szintű oktatásban tanulók más területeken is tehetséget mutatnak.

A tanulási nehézségekre, esetleges súlyosabb problémák kimutatására pedagógusként – a gyakorlati tapasztalatok mellett – több eszköz is a rendelkezésünkre áll. Ezek azonban rávilágíthatnak a tehetségterületekre a különböző területeken tapasztalt kiemelkedő eredmények által, tehát a tehetségek azonosításában nyújthatnak segítséget.

3. ábra: „Szék-lámpa" teszt
(Forrás: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_pedaggiai_diagnosztika_elmleti_s_gyakorlati_tartalmi_megjtsaV2/942_a_figyelem_vizsglata_tesztek.html)

4. ábra: „Kis” Pieron teszt
(Forrás: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_pedaggiai_diagnosztika_elmleti_s_gyakorlati_tartalmi_megjtsaV2/942_a_figyelem_vizsglata_tesztek.html)

A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (röviden DIFER) minden általános iskolában megtalálható, az első évfolyamba lépő tanulókat vizsgáljuk vele. Olyan teszteket tartalmaz, amelyek írásmozgás-koordináció, beszédhallgatás készsége, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás diagnosztikus értékelésére alkalmasak. Rövidebb változata szintén ezekre a területekre fókuszál.

Tekintve például az elemi számolási készséget felmérő feladatlapot, láthatjuk, hogy széles skálán mutathat eredményeket.

A DIFER mellett rengeteg más mérőanyag is megtalálható az interneten, melyekkel különböző részképességekre fókuszálhatunk.

„A részképességek azok az alapvető képességek, amelyek segítségével a magasabb rendű pszichés funkciókat differenciáltan ki tudjuk alakítani – pl. a beszédet vagy a gondolkodást –, és a fejlődés egy későbbi szakaszában ezek képezik az olvasás, az írás, a számolás és az adaptív viselkedés alapját. A részképesség-gyengeségek korai felismerésével és befolyásolásával megakadályozhatjuk vagy enyhíthetjük az iskolai tanulási és magatartási zavarokat, elősegíthetjük a tehetség kibontakozását.”^[4]

Az ehhez kapcsolódó mérést szolgáló anyagok a tehetségek azonosításában is segítséget nyújthatnak.

A folyamat során legelőször a figyelemre vonatkozó mérőanyagot végeztetem el diákjaimmal.

Ez a ,,Szék-lámpa” teszt. Ennek elvégzésekor egy általam megnevezett tárgyat kell a gyerekeknek áthúzással megjelölniük, adott idő alatt, soronként haladva. Amennyiben valaki kiemelkedő eredményt produkál, úgy egy másik napon a ,,kis” Pieron-teszt következik.^[5]

Ezek segítségével a figyelemzavaros és a kiemelt koncentrációs képességgel rendelkező tanulók is meghatározhatóak.

A következő terület, amelyet felmérek elsőseimnél, az emlékezet. Ezen belül a

„Motorikus emlékezést, amely a szokások és a mozgási készségek képződésében fejeződik ki.
Képszerű (vizuális) emlékezést, amely érzéki benyomásokon alapul, pl. valamely ember arcvonásainak a megjegyzésére, felidézésére tesz képessé.
Auditív (hallási) emlékezést, amely az akusztikus információkat rögzíti és idézi fel.
Értelmi-logikai emlékezést, amely szóbeli jellegű, logikai összefüggéseket megragadó folyamat.
Emocionális emlékezést, amely az érzelmek felidéződésében nyilvánul meg.”^[6]

Pl.: Rövid megfigyelés után, kérdésekre a képre vonatkozó válaszok megfogalmazása. Mi van a szivárvány felett? Milyen állatokra emlékszel?^[7]

A bal oldali képek rövid megfigyelése után az ábrákat letakarjuk. A feladat a jobb oldalon lévő képek kiegészítése, színezése emlékezet alapján.^[8]

A vizuális észlelés méréséhez külön feladatlapot kapnak a gyerekek.

A rész-egész viszonyát alak-háttér differenciálására vonatkozó ábrákkal nézzük meg.^[9]

Az auditív észlelésnél a szerialitásra helyezünk kiemelt figyelmet.^[10]

,,Szerialitás: A hangok, zajok sor-sorozat sorrendjének azonosítása, reprodukciója. Például: „kinyílt a fürdőszobaajtó, zubog a víz, a testvérem fürdeni fog” szavak mondatba rendezése.”^[11]

A felsorolt példákkal azt szeretném megerősíteni, hogy a részképességek mérésére, fejlesztésére irányuló feladatok kiválóan alkalmasak a tehetségek szűrésére, azonosítására. Legfőbb előnyük, hogy mindenki számára elérhetőek.

Iskolánk jelen pillanatban a hozzánk érkező első évfolyamos tanulóknál ezek segítségével végzi a tehetségterületek szűrését. Ezt követi a szülői kérdőív, majd a tehetséggondozás további lépései, melyet kollégám, Ács Eszter készít el a felmenő évfolyamokra.

Tapasztalataink alapján a szakköri tevékenység, a versenyekre való felkészítés nem tekinthető tehetséggondozásnak. Maga a fogalom is egy összetettebb, hosszú távra tekintő folyamatot sugall. Ebből kiindulva a tehetségek azonosítása fontos mérföldkőnek számít, ezért kiemelkedő, hogy iskolánkban már 6 éves kortól lehetőség van erre. Tekintve, hogy 12 évfolyamos oktatást biztosítunk, lehetőségünk van ennyi időn keresztül a tehetséggondozó programban részt vevő tanulókkal együtt dolgozni. A nyelvi és a sporttagozatos osztályok előnyt jelentenek ebben a komplex folyamatban, hiszen számos más területre is kihatnak a tehetséggondozásban, úgymond kereszthatást gyakorolva. Célunk, hogy a sport mellett számtalan más tehetségterületre fókuszáló rendszert dolgozzunk ki, ezekre az alapokra építkezve.

Footnotes

2023/4

Tehetséggondozás kicsit másként

2023/4

Share