Tehetséggondozás a Püspökladányi Óvodában

 Fotó: Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény

 

– Az önök tehetséggondozó programját sokan emlegetik jó gyakorlatként. Milyen sikereket értek el a tehetségígéretek kibontakoztatásában?

– Intézményünk tehetségpontként működik. Ismereteink szerint önálló óvodaként az országban elsőként kaptuk meg a regionális szintű Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet, ami azt jelenti, hogy – országos szinten – hatást gyakorolunk a kora gyermekkori tehetséggondozás terjesztésére, fejlesztésére.

– Mit tartanak a tehetséggondozás céljának?

– Azt, hogy a gyermek adottságai minél teljesebben kibontakozzanak, emellett kiemelten fontos a tanulás iránti érdeklődésük felkeltése, illetve szeretnénk megnyerni a szülőket a tehetségígéretek támogatásához.

– Hogyan figyelnek fel a tehetségre?

– A gyermekek megfigyelési és fejlesztési szempontjait tartalmazó Gyermektükör című dokumentumba – melyet Nagy Jenőné, a kora gyermekkori tehetséggondozás elméletének és módszertanának kidolgozója írt – beépítettük a tehetségazonosítás szempontjait. A gyermekeket folyamatosan figyeljük az óvodában, a megfigyeléseken az erős oldalukat keressük.

– Hány éves korban jelentkezik a tehetség?

– Azt valljuk, hogy már egész korán kereshetjük és fejleszthetjük a gyermekek tehetségcsíráit, csak tudnunk kell, hogyan értelmezzük a jogszabályi felhatalmazást, melyet a Nemzeti Tehetség Program így fogalmaz: „A tehetséges fiatalokra, különösen kora gyermekkorban, a környezetük figyel fel, és tehetségük kibontakozásához többlet-lehetőségeket biztosít.” A környezeten egyaránt értenünk kell a családot és az óvodát, valamint annak kapcsolatrendszerét. Szakmai tudásukkal az óvodapedagógusok segíthetnek a szülőknek abban, hogy közösen megtalálják gyermekük legjobb adottságait és személyiségük erős oldalát. Ezek pozitív megerősítésével és fejlesztésével hathatunk a gyermek egész személyiségének fejlődésére.

– Hányféle tehetség mutatkozhat meg óvodás korban?

– Az óvodás korosztálynál nyelvi, zenei, térbeli-vizuális, testi-kinesztetikus, logikai és természeti tehetségterületek jellemzői egyaránt megfigyelhetők. Az interperszonális, társas, egyének közötti és az intraperszonális, belsőből eredő önreflexió-fejlesztést ezekbe a tehetségterületekbe beágyazva valósítjuk meg.

– Mit könnyű és mit nehéz felfedezni?

– Ha jó megfigyelési szempontsorunk van, tulajdonképpen minden tehetségterület viszonylag könnyen azonosítható, de ha választani kell, akkor azt gondolom, a mozgásos és a zenei adottságok nyilvánulnak meg legkorábban. A gyermekek motiváltságát egyszerű megfigyelni, mivel a kedvelt tevékenységet végzik leggyakrabban, leghosszabb ideig, legelmélyültebben és nagy szeretettel. Játék közben figyeljük meg a kreativitást, de vannak erre a területre játékos mérőeszközeink is.

– Meg tudják-e oldani az egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált fejlesztést?

– Óvodáinkban minden öt évet betöltött gyermek számára biztosítjuk a harmincórás komplex tehetséggondozó programban való részvételt. Az óvodapedagógusok két évig megfigyelik a gyermekeket, ekkor már jól körülírható a speciális adottságuk, motiváltságuk és a kreativitásuk. A megfigyelések eredménye alapján beválogatják őket a kis létszámú, differenciált fejlesztő csoportokba, a tehetséggondozó műhelyekbe. Nevelési évenként a gyermekek számától és a mérési eredményektől függően a hét tagóvodánkban összesen 22-24 tehetséggondozó műhelyt szervezünk, melyekben gyakorlatilag egy-egy tehetséggondozó programot valósítunk meg. A gardneri tehetségterületeken belül a műhelyek különböző profilt választanak. Például egy térbeli-vizuális területen szervezett műhely profilja lehet a képalkotás, a kézművesség, a barkácsolás, a fazekasság, a téralakítás vagy akár ezek ötvözete is. A műhelyfoglalkozásokon – Nagy Jenőné szavaival – „a gyermek átlagon felüli adottságát kihívásra késztetjük, olyan játékokkal, melyek célirányosan fejlesztik a kreatív adottságait, fokozzák a motiváltságát a speciális adottsága területének irányába”. Így minden gyermek csodákat élhet át, miközben egyénre szabott fejlesztésben részesül.

– Mondana példát a „csodára”?

– A csoda megvalósulásának a feltétele, hogy olyan élmények várják a gyerekeket a műhelyekben, amelyeket máshol nem kapnak meg. Korosztályukhoz illő, és az óvodai nevelés általános gyakorlatát gazdagító programokat, tevékenységeket biztosítunk számukra. Például a zenei tehetségműhelyekben a profiltól függően gyermekkórussá válhatnak a műhelybe járó gyerekek, és átélhetik a közös éneklés örömét. A népi játékos műhelyben gyönyörű népi ruhába felöltözve elevenítik fel a régi gyermekjátékokat, melyeket alkalomadtán be is mutatnak. A természeti műhelybe járó gyermekek kerékpártúrákon fedezik fel közvetlen környezetük élővilágát, a logikai műhelybe járó gyermekek igazi szellemi csatákat vívhatnak a sakkal vagy a társasjátékokkal. A Kisügyes kézműves műhely gyerekei saját maguk készítették el mázas kerámiából a karácsonyi csengettyűt, a Bütykölő műhely gyermekei népi kismesterségek iskoláját látogatták meg, és a diákok segítségével gyakorolhattak különböző technikákat, majd a műhelyben ezeket alkalmazva készítették el a Szent György-napi vásárra a vásárfiákat. A cigány hagyományokat elevenítették fel a Levelibéka műhely gyermekei, amikor vályogot vetettek, amiből kemencét szeretnének építeni.

– Manapság már az óvodások is különórákra járnak. Hogyan találnak időt a foglalkozásokra?

– A harmincórás komplex tehetséggondozó programot heti egy alkalommal szervezzük, 30-40 perces időtartamban, a délutáni játékidőbe ágyazva, így nem terheljük külön a gyerekeket.

A harmincórás komplex tehetséggondozó programot heti egy alkalommal szervezzük, 30-40 perces időtartamban, a délutáni játékidőbe ágyazva, így nem terheljük külön a gyerekeket.

– Hogyan fogadják a programot a szülők?

–  Teljes mértékben partnerek. Örömmel járatják gyermekeiket a műhelyekbe, szívesen részt vesznek a foglalkozásokon a műhelyvezetők meghívására, a gyűjtőmunkákban aktívan közreműködnek. Különösen nagy hatású a cigány családokra ez a folyamat. Boldogok, hogy gyermekeik jó adottságaira fókuszálunk, hogy segítjük azok kibontakozását. Sokkal közelebb kerültek az óvodához ezek a családok is, elfogadják tanácsainkat és segítségünket az óvodáskor utáni fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban.

– Milyen többletfeladat elé állítja az óvodapedagógust a tehetséggondozás?

– A mi intézményünk óvodapedagógusai 2009-ben egybehangzóan támogatták a kora gyermekkori tehetséggondozás rendszerszerű működtetésének kidolgozását és bevezetését, amit egy pályázat segítségével kezdtünk el. Tudtuk, hogy ez többletfeladatot jelent, de azt nem gondoltuk, hogy ekkora siker és örömforrás lesz gyermek, szülő és óvónő számára egyaránt. Minden műhelynek olyan óvodapedagógus a vezetője, akinek szintén erős oldala az adott tehetségterület. Tapasztalatunk alapján elmondható, hogy a tehetséggondozás során végzett munka igazi jutalma az, hogy a pedagógusok is kiteljesedhetnek a tehetséggondozó foglalkozásokon, olyan eredményeket érnek el a gyerekek fejlesztésével, amiket a csoportban nem tapasztaltak. A műhelyfoglalkozásokon szerzett élmények a gyerekek által beszivárognak a csoportokba is, így aztán az egész gyermekközösségre pozitív hatással vannak. Ezt nyilatkozta az óvodapedagógusaink 96 százaléka.

– Követik-e az iskolába került gyerekek tehetségfejlődését?

– Igen, városunk valamennyi iskolájával működtetjük az óvoda-iskola átmenet projektet, melynek része, hogy utókövetést végzünk. Külön program nélkül, de figyelemmel kísérjük a gyerekeinket a város művészeti iskolájában, művészeti egyesületeiben és a sportegyesületekben is.

Kérdőíves hatásvizsgálat arról, hogy miként viszonyulnak a szülők a tehetséggondozáshoz:

SZÜLŐI KÉRDŐÍV	Elégedettség mértéke
Örül-e, hogy gyermeke átlagon felüli adottságát tehetséggondozó műhelyekben fejlesztjük?	99%
Szívesen jár-e gyermeke a tehetséggondozó műhelybe?	99%
Szokott-e gyermeke mesélni a tehetséggondozó műhelyben szerzett élményeiről?	95%
Mennyire tartja elegendőnek a műhely munkájáról kapott információkat?	95%
Élményeit átviszi-e az otthoni tevékenységekbe, játékokba?	90%