Tehetséggondozás a gyerekeknek, szupervízió a pedagógusoknak

„A tehetség ott szunnyad benned, s hidd, varázsolni sem nehéz! Ha tudod azt, hogy mit kell tenned, segít a szív, s a józan ész” így kezdi Aranyosi Ervin Tehetség című versét, de lássuk be, hogy a szívnek és a józan észnek is szüksége van útmutatásra, főleg, ha általános iskolásokról van szó. Erre a feladatra a szülőkkel együttműködve a pedagógusok hivatottak, de ahhoz, hogy az útbaigazítás tényleg hasznos segítség legyen, valami módon a pedagógusokat is segíteni kell, ugyanis a tehetséggondozást megpályázni és a gyakorlatban megvalósítani teljesen más jellegű feladat. A tehetség kibontakoztatása egy folyamat, amely nemcsak a gyermekek tálentumaira, hanem a pedagógus legfőbb munkaeszközére, a személyiségére épül. Egy kimagasló eredményű gyermek útbaigazítása attól is függ, hogy milyen a kapcsolata a pedagógussal, illetve a pedagógusnak milyen a kapcsolata a szülőkkel. Szabó Gabriella ezt így fogalmazta meg: „A legtöbb tehetséges tanuló szinte mindenben motivált, a nehéz feladat ebben azt megtalálni, ami neki a jövőjéhez kellhet, ami tényleg segítség a számára, emellett a szülőkkel való együttműködés is nagyon fontos.”

A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola régóta elhivatottan foglalkozik tehetséggondozással, így az évek során számos szakmai tapasztalatot szereztek a fiatalok segítésében. Először Kiváló Akkreditált Tehetségpontként működtek 2013-tól, majd 2016-ban megkapták az Európa Tehetségpont címet, majd mindezek mellett 2017 májusában Minősített Tehetséggondozó Műhellyé (MTM) is váltak. Ez utóbbi címre azok az iskolák pályázhattak, akik már elkötelezettek voltak a tehetséggondozás mellett, akik hagyományos tehetséggondozó programmal rendelkeztek. A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskolát – melyhez 2017-ben még két tagintézmény is tartozott: a Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola és a Móra Ferenc Általános Iskola – 130 pályázó közül választották ki, és nyerte el a konvergenciarégiós MTM címet. Az előző évben ismét kiírták a pályázatot, szintén öt évre, így már biztos, hogy az intézmény – mely jelenleg az Arany és a Móra iskolát jelenti – továbbra is MTM lesz, és így a következő években a Kiváló Akkreditált Tehetségpont titulust is automatikusan megkapja.

Arra a kérdésre, hogy a gyakorlatban hogyan történik a tehetséggondozás, az igazgatónő részletesen elmagyarázta, hogyan zajlanak a folyamatok iskolájukban. Először tehetségazonosítás történik, többek között tesztek segítségével mérik fel a gyerekeket. Ezt a kifejezetten a tehetségek felkutatására fókuszáló felmérést a 3–4. osztályosokon végzik el, majd összevetik az országos eredményekkel, megvizsgálják, hogy azok a diákok, akiket a tanárok tehetségesnek gondolnak, a tesztekben is hasonló eredményeket mutatnak-e, mint az országos mérési eredmények. Ezt követően kiválasztják a tehetségígéreteket, akik emelt szintű oktatási csoportba kerülnek. Az igazgatónő itt hangsúlyozta, hogy ezek mellett számos szakkörön is részt vehet minden diák. Az iskolában működik művészeti szakkör, énekkar, matematikai és természettudományos szakkör is. A tehetséggondozásnak náluk része a nyolcadik osztály utáni nyomonkövetés is. A legtehetségesebb diákok esetében ez annyiban más, hogy róluk portfóliót alakítanak ki, mely alapján vizsgálják később az előrehaladásukat. Az igazgatónő kiemelte: „Nagyon fontosnak tartjuk az utógondozást is. Ezt egyrészt a középiskolai tanulmányok alapján tudjuk megtenni, másrészt van saját versenyünk is, a Varjú Lajos Természettudományos verseny, melyre a volt tehetséges diákok és a korábbi helyezettek visszajönnek, és ők adják át a díjakat.” De itt még nem ér véget az Arany iskola tehetséggondozó története, hiszen a versenyeken és a szakkörökön kívül náluk a tehetségek mentorálása is a tehetséggondozás része, mely rendszerint személyre szabott, komplex segítségnyújtást jelent. Szabó Gabriella hangsúlyozta: „Nagyon sokat jelent a gyerekeknek ez a lehetőség, mivel teljesen más, amikor egy osztályban harminc fővel foglalkozik egy pedagógus, vagy hetente kétszer negyvenöt percben csak az adott gyerekre figyel.” Majd hozzátette: „Ennek a fajta segítési módnak is lenne jövője.”

A mentortanároknak pedig az Arany iskolában az MTM egyik programelemeként lehetőségük van szupervízión is részt venni; ami azt jelenti, hogy egy szupervízor szakember irányításával megbeszélhetik a tehetségek fejlesztésével kapcsolatos konkrét eseteiket, reflektálhatnak saját mentori munkájukra, miközben nagyobb rálátást kapnak saját mentális működésükre is. Fejleszthetik önreflektív kompetenciájukat, és együtt gondolkodhatnak a többi mentorral. Ezeket a szupervíziókat Budapesten rendezik meg, kéthavi rendszerességgel, ahol az ország MTM-mentorai csoportokra osztva gyűlnek össze. Arra a merész, ám logikus kérdésre, hogy hasznos lenne-e, ha a tantestületnek is lenne szupervíziója, nem csak a mentortanároknak, az igazgatónő így fogalmazott: „Ha megfelelő időben és megfelelő hosszúságban szólítjuk meg a pedagógusokat, mindenkinek a javára válik”, továbbá hozzátette: „Ha lenne rá lehetőség, én élnék vele, mert sok tapasztalatot tudunk begyűjteni ezáltal, és mert a közös együtt gondolkodásnál nincs jobb.”

A gyerekek tehetséggondozása, bár még sok teendőt igényel, évek óta jó úton halad. Azok az intézmények, amik a napi feladatok mellett még a tehetségeket is segíteni szeretnék, találnak erre lehetőségeket, pont úgy, ahogy a Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola is. Innovatív pedagógiának igazán az számítana, ha lehetősége lenne a tantestületeknek – legyen szó óvodáról, általános iskoláról vagy középiskoláról – egy külsős szakemberrel csapatként beszélgetni, eseteket irányítottan átbeszélni. Olyan szakemberrel, aki nem az intézmény falain belül tölti a munkaidejét, mert legtöbbször távolabbról jobban látható, hol van a pókháló elszakadva. Itt még nem tartunk, de ha egyszer eljutunk ide, jó tudni, hogy van előttünk egy minta, az MTM program szupervíziója, mert ahogy Szabó Gabriella igazgatónő is fogalmazott: „Fontos a munkaeszközünk, azaz a személyiségünk karbantartása.”

Csapatban könnyebb?

A tojás és a gravitáció

Működik a gravitáció

Mi leszek ha nagy leszek?

Esetleg műszaki szakember?

Tudom-e értelmezni a leírást?