TeenSTAR

„Úgy határozzuk meg magunkat, mint személyiségfejlesztő, egészleges szexuálpedagógiai program. Nagyon fontos számunkra, hogy a fiatalok felismerjék, hogy a szexualitásnak az érettséghez és a felelősségvállaláshoz van köze, és hogy a szex nem játék” – Helga Sebernik, TeenSTAR‑oktató szavai, amelyek a Kossuth Rádió Vendég a háznál (2017. július 10.) című műsorában hangzottak el, dióhéjban összefoglalják a TeenSTAR program lényegét. Mit jelent az, hogy komplex, egészleges szexuálpedagógai program? Helga Sebernik így fogalmaz: „A szimbólumunk a csillag. Azt szoktuk mondani, hogy tinisztár, tinicsillag vagy, ha a személyiséged minden részét és gazdagságát felfedezed. A csillag egyes csúcsainak megfelelően mutatjuk meg, hogy szó van a testedről, az érzelmeidről, az értelmedről, a környezetedről, a kapcsolataidról, amelyek egységet alkotnak a személyiségedben.”

És hogy miért van égetően szükség ilyenfajta komplex személyiségfejlesztő-felvilágosító programokra? Tari Annamária már 2011-ben így írja le a helyzetet: „A gyerekek viszonylag sokat tudnak a szexről, ám a rengeteg információ szűretlenül áramlik az internetről, újságokból, folyóiratokból. […] [A] legnagyobb hiányosság abban mutatkozik, hogy a gyerekek nem kapnak segítséget abban, mit hogyan értékeljenek. Csupán vélt tudással rendelkeznek, miközben ismereteik alapvetően hiányosak. […] Ők is tudják, hogy keveset tudnak, de szívesen hallanának többet a szexről. Abban azonban nincs egyetértés, hogy kinek is kellene felvilágosítani a kamaszokat. […] A diákok ezzel szemben úgy érzik, nincsen olyan kapcsolati háló, sem olyan felnőtt körülöttük, akivel őszintén megbeszélhetnék a szexszel kapcsolatos dilemmáikat” (Tari 2011: 275–276). Ezek a megállapítások egy 2010-es, a magyar kamaszok párkapcsolati attitűdjeiről készült kutatás következtetései. Most, hét év elteltével a probléma még akutabbnak tűnik. A fiatalok korán – sőt, egyre korábban – kezdik el a szexuális életet, és továbbra is kevés valódi információval rendelkeznek tetteik, döntéseik következményeit vagy akár saját testük működését illetően. Pedig a tájékozatlanság, félinformáltság következményei minden szempontból súlyosak: „A szexualitás és a párkapcsolat olyan terület, ahol tudjuk, hogy a kezdő rossz tapasztalatok egy életre nyomot hagyhatnak. Nem mindegy, hogy az első élmények pozitívak, és az énre jó hatással vannak, vagy az első olyan epizódok, amelyekben sérül az önértékelés és a testkép” – állapítja meg Tari Annamária (Tari 2011: 279).

A TeenSTAR program kidolgozását az osztrák származású dr. Hanna Klaus kezdte el Amerikában az 1980-as évek elején, azóta a program a világ húsz országában elterjedt – 1994-től kezdődően német nyelvterületen is, majd osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba. Magyarországon az ERGO Európai Regionális Szervezet keretében kezdett működni a TeenSTAR program. Az oktatók képzése 2017-ben indult. 2017 júliusában vizsgázott le az első 25 oktató, 2018 tavaszán-nyarán pedig a második csoport fogja megszerezni képesítését. A kurzusra minden olyan elkötelezett felnőtt jelentkezhet, aki gyermekekkel foglalkozik, tehát a megszerzett tudást tovább tudja adni a rábízott fiataloknak. Ékes Ilona, az ERGO Európai Regionális Szervezet elnök asszonya a következőképpen fogalmaz: „A TeenSTAR a pozitív testképen és a termékenységünk nagyra értékelésén alapul, ezért az érési folyamat lépésenként, az életkornak megfelelően érthető meg, és könnyebbé teszi, hogy a személyiség részévé váljon. Így jutnak el a fiatalok a nemi identitásukhoz, és készülnek fel a felelősségteljes szexuális életre. […] A program keretében oktatókat képzünk; illetve szülői találkozókat is szervezünk, hogy tájékoztatást adjunk a képzés felépítéséről, témaköreiről, és megerősítsük a szülőket a felelősségteljes nevelésben. Tapasztalatok szerint a képzés nyílt légköre hozzájárul a szülők és gyermekeik közötti párbeszéd elősegítéséhez is.” A tanfolyam szórólapjának felhívása szerint pedig: „Bárki számára nyitott, aki fiatalokkal és pubertáskor előtt álló gyerekekkel él és/vagy hivatása révén, illetve szabadidejében velük foglalkozik, pl.: apák és anyák, tanárok, tanárnők, szociálpedagógusok, életmód-tanácsadók, védőnők, orvosok, orvosnők, ifjúsági csoportvezetők, egyházközségi vezetők, segítők, diakónusok, papok, lelkészek, lelkipásztorok, lelkipásztornők, érdeklődők. A képzési szeminárium elvégezhető kizárólag a személyes fejlődés céljából, de alapot is adhat a fiatalokkal végzett tanfolyami munka elsajátításához. Az utóbbihoz azonban szükséges a bizonyítvány megszerzése, aminek előfeltétele a TeenSTAR filozófiájának elfogadása.”

Mivel a 2017/2018-as iskolaévtől már elérhetők képesített TeenSTAR-oktatók, az idei tanévtől iskolák, pedagógiai intézmények is bekapcsolódhatnak a programba. A program nem csupán oktatók/tanárok és diákok közreműködésére épít, hanem a szülőket is aktívan bevonja a közös munkába – egyrészt a szülő az, akinek hozzá kell járulnia, hogy gyermeke részt vehessen a programban, másrészt több alkalommal is szerveznek szülői találkozókat a program során. Már ez felhívja a figyelmet a TeenSTAR program egyik nagy erősségére, ami abban áll, hogy nem egyszeri felvilágosító előadásról, hanem többalkalmas foglalkozásról van szó – ez azért különösen lényeges, mert az oktatók a diákokat így egy hosszabb érési folyamat során kísérhetik végig, és az egyes életszakaszokban felmerülő különböző kérdésekre is választ tudnak adni. Változó, hogy pontosan mennyi időt ölel fel egy kurzus – lehetséges, hogy a program résztevői egy-két hetente találkoznak másfél órára – ebben az esetben a kurzus tulajdonképpen szakkörként működik, és a program anyaga akár már meglévő, működő szakköri csoportokba is beépíthető –, de elképzelhető nagyobb időbeli távolság, például két félév alatt négy délelőtt is. Természetesen a kurzus iskolán kívüli közösségekben (sportegyesület, cserkészet, plébániai közösség) is működhet. A csoport ideális létszáma viszonylag alacsony (5–12 fő) hiszen az oldott, bizalmi légkör kialakulásához elengedhetetlen, hogy a kurzusvezető minden diákkal személyes kapcsolatot alakítson ki. Fiúk és lányok együtt vesznek részt a kurzusokon, kivéve a bevezető részt, ahol a biológiai sajátosságokról esik szó, ott külön oktató foglalkozik a fiúkkal, illetve a lányokkal. A TeenSTAR program 9–19 éves kor között segít a fiataloknak abban, hogy saját személyiségük alapos ismeretében alakítsanak ki felelős szexuális életet, ebben az intervallumban több különböző korcsoport számára (12–14 éves fiatalok, 15–18 éves fiatalok, 18 évesnél idősebb fiatal felnőttek) is elérhetőek a programok, természetesen az aktuális élethelyzetnek megfelelő módszerekkel és kérdésfelvetésekkel.

A diákok elsődleges feladata a tanulás – és bizony a férfivá és nővé válást is tanulni kell. A Z generációs gyerekek (és nemsokára már az alfák is), ismereteik nagy részét az internetről gyűjtik: „A neten korlátlanul találkozhatnak szexuális tartalommal, ez egy olyan lavina, amibe aztán nagyon hamar belemerülnek. Minden összezavarodhat bennük […], a pornófilmek hatására pedig azt hiszik, mindent tudnak erről […]” – írja Tari Annamária (Tari 2015: 231). Tanárként, szülőként vajon mit kezdünk ezzel a reflektálatlan információhalmazzal, a kortárscsoportok és az internet igencsak heterogén hatásával? Nyilván sem a hallgatás, sem a mellébeszélés, sem pedig a normatív véleményközlés nem vezet eredményre. A TeenSTAR projekt reflektál ezekre a hatásokra, mégpedig többféle módon. Először is nagyon alapos, pontos információkat ad a biológiai, anatómiai kérdésekről, a termékenységről, a fogamzásgátlásról, a várandósságról, majd segít kialakítani a fiatalok saját álláspontját ezeket a kérdéseket illetően. „A képzés először átadja az ismereteket a testünkről, és amikor már megvan a biológiai háttér, akkor innét lép tovább, és beszél arról a TeenSTAR tanfolyam, hogy milyen lelki aspektusai vannak, mit jelent mondjuk egy lány-lány, egy fiú-fiú, vagy egy fiú-lány közötti barátság, milyen érzések bukkanhatnak fel a kamaszkor során, mit miért éreznek […]” (Bangó Márta orvos, szoptatási tanácsadó, TeenSTAR-oktató).

A kurzus módszertanát a kooperatív munka, rengeteg szemléltető eszköz, szituációs játék, a dráma- és élménypedagógia eszközeinek felhasználása jellemzi. A kurzus egyik fő alkotóeleme a kérdezés: „Mit jelent ez neked? Miért foglalkoztat? Mit vársz tőle?” – ezek a kérdések hangzanak el leggyakrabban az egyes témák, problémafelvetések kapcsán. A rengeteg kérdés motiválja a diákokat, hogy megfogalmazzák saját válaszaikat, majd kialakítsák saját álláspontjukat a szexualitás, a párkapcsolat, a fogamzásgátlás stb. témakörei kapcsán: „Általában nagyon sokat dolgozunk kérdésekkel. Megkérdezzük a fiatalokat arról, hogy mi az ő legbensőbb vágyakozásuk, hogy mit gondolnak, mi az, ami őket valóban boldoggá teszi” (Helga Sebernik). Direkt tiltás vagy útmutatás tehát nincs – annak ellenére, hogy a program jól látható értékek mentén gondolkodik a fent említett kérdésekről –, a cél azonban az, hogy az alaposan kidolgozott feladatok, szituációs játékok, kérdések és az oldott, személyes légkör segítségével a diákok maguk vonják le a megfelelő következtetéseket: „Nagyon sokat dolgozunk interaktív módon, a fiatalok végighallgatják a másikat, kicserélik a véleményüket, így a saját és a másik nézőpontjára is reflektálnak. Természetesen kínálunk nekik orientációs pontokat, lehetőségeket, de egy nagyon nyitott légkörben. Bármilyen kérdés megengedhető. Számunkra rendkívül fontos az, hogy kialakuljon egy megfelelő légkörű beszédkultúra, és a fiatalok megéljék azt, hogy a szexualitásról lehet beszélgetni” (Helga Sebernik). A normatív, előíró jelleg már azért is érvényét veszti, mert a kurzus alapvető célja, hogy a diákok ráérezzenek arra, a saját életükért, cselekedeteik következményeiért ők, és csakis ők tartoznak felelősséggel, bármit tegyenek is, bárhogyan döntsenek is egy adott szituációban.

A TeenSTAR program nemrég jutott el Magyarországra, ezért a program gyakorlati elemeinek kialakítása, hazai igényekre szabása jelenleg is zajlik – a magyar diákok visszajelzéseire így még kicsit várni kell. A program azonban a világ számos országában már elterjedt, így valós tapasztalatok alapján megfogalmazható, hogy mi is a legfontosabb pozitív hatása: „Az a nagyszerű tapasztalatunk van, hogy a fiatalok először is felfedezik, hogy milyenek ők saját maguk, és ennek a tudásnak a birtokában sokkal magabiztosabban fordulnak a másik nem felé. Ami azt is jelenti, hogy nem csúsznak bele felelőtlenül vagy meggondolatlanul valamilyen kapcsolatba vagy szorosabb barátságba, hanem gondolkodnak róla, és reflektálnak rá” (Helga Sebernik).

Az oktatók képzése folyamatos, így az iskoláknak már a 2017/18-as tanév elejétől lehetőségük van arra, hogy diákcsoportok bekapcsolódjanak a TeenSTAR projektbe. A programba jelentkezni az info@ergo-net.hu címen lehet, illetve Boros Annamária projektvezetővel a borosannamaria@ergo-net.hu levelezési címen lehet felvenni a kapcsolatot.

Források:

• Tari Annamária (2011): Z generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban. Budapest: Tericum.
• Tari Annamária (2015): #yz Generációk online. Klinikai pszichológiai és társadalom-lélektani szempontok az információs korban. Budapest: Tericum.
• www.mediaklikk.hu/2017/06/29/vendeg-a-haznal-teen-star-program-szerelemr... (Helga Seberniket és Bangó Mártát az interjú alapján idézzük.)
• polgarportal.hu/ekes-ilona-biztonsagunkert-megmaradasunkert-dolgozunk/
• www.teenstar.org
• www.teenstar.at

További információk:
ergo-net.hu/hu/hirek/teenstar
www.facebook.com/ergonetponthu