Tartalommal teli mindennapok

Fotó: Tóth András és  Balmazújvárosi Általános Iskola Bocskai István Tagintézménye

 

A 2013. szeptember 1-jén életbe lépett változás érintette a Balmazújvárosi Általános Iskola tagintézményeit, így a Bocskait is, ahol egy szerdai napon találkoztam Bényei Sándorral, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – Balmazújvárosi Tankerület igazgatójával és Buglyó Mária tagintézmény-vezetővel, akik szívesen bemutatták, náluk mit jelent a gyakorlatban az egész napos iskola, milyen modulokat tartalmaz az alsó és felső tagozat keretrendszere.

– Már az indulásnál bekapcsolódtak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti programjába. Igazgató úr, mi volt a célkitűzésük?

– A legfontosabb célunk az volt, hogy felejtsük el a klasszikus, de az idők során sajnos megkopott napközit, és egészen új irányba induljunk el, ami diáknak, tanárnak egyaránt élményszerű és tartalmas.

A tagintézményben a tanulók 80 százaléka részt vesz az egész napos iskola programjában, a felső tagozaton, különösen nyolcadikban azonban már megbomlanak a homogén osztályszerkezetek, sokan járnak edzésekre, művészeti különórákra, ezért az utolsó évfolyamon nem maradnak itt a tanulók délután 4 óráig, ebéd után elhagyják az iskolát.

– Mennyire állította új kihívások elé a pedagógusokat az új rendszer?

– A pedagógusok részéről nagyfokú szemléletváltásra volt szükség, a folyamat jelenleg is tart, úgy gondolom, természetes, hogy mindez nem zajlik le egy tanév alatt. El kellett szakadni a régi tanulásszervezési keretektől, új, eddig rejtett kompetenciákra, módszertani megújulásra volt szükségünk ahhoz, hogy a gyakorlatban működőképes legyen a modell, és egyúttal jó mintául szolgáljon a többi iskolának. Arra törekedtünk a kollégákkal, hogy ne vigyenek haza a gyerekek túl sok leckét, és jusson idő a felzárkóztatásra is a heti 32 órás kötelező munkaidő keretében.

A szülőknek éppen azzal tudtunk igazán érvelni, hogy a gyerekek biztonságban vannak, segíteni tudjuk őket a tanulásban, mindenki a tanulási stílusának megfelelően készül fel a másnapi dolgozatra vagy felelésre, és nem kell feltétlenül különóra keretében időt és energiát szánnia a családnak a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra.

Amennyiben érdeklődésének, képességeinek megfelelő feladatot kap a diák, motivált lesz, sikereket ér el, ebből pedig remélem, az következik, hogy szívesen jön az iskolába. Úgy gondolom, hogy a Balmazújvárosi Általános Iskola tagintézményeiben tevékenykedő pedagógusaink példaértékű munkát végeznek.

 ...

A Hajdú-Bihar megyei Balmazújváros külterületi részén, az úgynevezett Daruban található a Bocskai István Tagintézmény, ahová nagy számban járnak hátrányos helyzetű gyerekek. A 374 diák mintegy fele alsó tagozatos. Az ő esetükben nem jelentett hatalmas változást az egész napos iskola bevezetése, ugyanis korábban is működött a tagintézmény alsó tagozatán az úgynevezett „guruló napirend”.

 „A komplex művészet nevelési-oktatási pilotprogram – amely a művészeti nevelés sajátos eszközeit használja fel – tulajdonképpen rendszerezte az iskolánkban évek óta működő művészeti foglalkozásokat, szakköröket – tudtam meg Buglyó Máriától, a Balmazújvárosi Általános Iskola Bocskai István Tagintézmény tagintézmény-vezetőjétől. – A hangszeres zene és ének mellett helyet kap nálunk a drámapedagógia, a bábozás, a néptánc, a rajz mellett a vizuális kultúra, valamint számos kézműves-foglalkozást tartunk. Ezek a foglalkozások kultúraközvetítő és -teremtő erejük révén fejlesztik a kreativitást, a problémamegoldást, a társas kapcsolatokat, a csoportmunkát, illetve önismeretre nevelik a gyerekeket.”

Faágból virágcsokor

Kora délután az egyik negyedikes csoport a komplex művészeti nevelés-oktatás keretében arra kereste a választ, milyen eszközt helyettesíthet egy egyszerű faág. A diákok kreativitása határtalan: kasza, ecset, sétabot, íj, teniszütő, sőt akár még virágcsokor is lehet a faágból. Meg is lepődött a pedagógus, amikor az egyik fiú átnyújtotta neki a faágból kreált virágot.

„Széttoltuk a padokat, szőnyeget terítettünk le középre, azon ülünk, így beszélgetünk. Úgy gondolom, a játékosan elsajátított képességek a tanórán is hasznukra válnak a diákoknak, lámpaláz, félelem nélkül vesznek részt a közös munkában, mernek szólni, véleményt alkotni” – mondja Baji-Gál Ferencné pedagógus.

Így is fejleszthető a kreativitás. Komplex művészeti óra a negyedikeseknél

Bényei Sándor tankerületi igazgató elmondta: a Balmazújvárosi Tankerületben 2013 elejétől indítottak iskolafejlesztési programot, amelynek középpontjában a praktikus szemléletű, élményközpontú tanulás-tanítás, munkára nevelés áll. Ennek keretében belső továbbképzésként kézműves-foglalkozásokat indítottak a tankerület pedagógusainak azzal a céllal, hogy a félévente 10-12 alkalommal, délutánonként megtartott foglalkozásokon szerzett tudást, képességeket idővel átadják a diákoknak. Van olyan kollégájuk, aki két-három kézműves-alapismeretet is elsajátított már.

A foglalkozásokat helyi népi kismesterek tartják, illetve olyan pedagógusok, akik hobbiszinten vagy tanfolyamon szerezték a tudásukat, és szívesen átadják ismereteiket a kollégáknak. „Az egyik pedagógus régóta foglalkozik szövéssel-fonással, illetve nemezeléssel. Az alapanyagok beszerzésében, valamint a vidékről érkező kollégák utaztatásában mi nyújtunk anyagi segítséget, de úgy gondolom, ez nem jelent akkora terhet a tankerületnek, ráadásul megtérül a befektetés, idővel ugyanis spontán folyamatként beépülnek majd ezek a kompetenciák a tanórán kívüli foglalkozásokba” – teszi hozzá Bényei Sándor.

 

Kunkli Ferencné osztályfőnök magyart és angolt tanít, a horgolás és a kötés pedig a hobbija. „Harmincnégy éve vagyok a pályán, nem is gondoltam volna, hogy egyszer kézműves-foglalkozásokat fogok tartani a diákoknak. Mindig is irigyeltem a technika szakos kollégákat, hogy kötetlenebb keretek között tudnak a gyerekekkel foglalkozni, olyan témákat is megbeszélnek a csoportban, amire nekem nem sok lehetőségem adódik. Úgy gondolom, hogy nagyon jól kiegészíti egymást a tanórai és a tanórán kívüli munka, fejlődik a diákok szociális kompetenciája, erősödik a közösségi lét, amellett, hogy praktikus ismereteket tanulnak. Egyéni fejlesztésekre is van lehetőség, megoldható, ha négy-öt diákkal szeretnék foglalkozni egy-egy megyei vagy országos megmérettetés, például vers- és prózamondó, Kazinczy szépkiejtési vagy Simonyi Zsigmond helyesírási verseny előtt.”

Kiállítást szerveztek a pedagógusok kézművesmunkáiból

Kézügyesség, kitartás. Agyagozás a harmadikosoknál

Fontos cél a praktikusság

Szerda délután volt lehetőségem betekinteni az egyik harmadikos csoport foglalkozásába. Gellén Anna és osztálytársai marokedényt készítettek. A kislány elmesélte, hogy addig lehet jól formázni, amíg nedves az agyag, korongozni sem kell, kézben könnyen alakítható. A tárolóedényt otthon fogja használni.

„A komplex művészeti nevelésnek a szociális kompetenciák, társas kapcsolatok és a kognitív képességek fejlesztése mellett kézzelfogható produktuma is van, illetve a pályaorientációban is szerepet játszik. Nem lehet előre tudni, melyik kisdiák kap kedvet a fazekassághoz, Balmazújvárosban egyébként is van hagyománya a népi mesterségeknek. Büszkeséggel töltene el, ha ezt a szép hagyományt innen a tagintézményből vinné tovább valamelyik gyerek” – mondta Buglyó Mária, majd  hozzátette: a kerámia- és fazekasfoglalkozás közkedvelt a gyerekek körében, az alapanyagot jelentő agyaghoz pedig pályázat útján jutottak, így annak a költsége sem hárul a tankerületre.

„Jó kapcsolatot ápolunk a helyi civilszervezetekkel, a BAKCSÓ hagyományőrző egyesület egyebek mellett íjászati bemutatókat tart az iskolában vagy külső helyszínen. Városunk a Hortobágy közelében  található, itt van mellettünk a Kadarcsi tanösvény, amely nagyon jó példát és helyszínt szolgáltat az Ökoiskola programhoz. Sokat teszünk azért, hogy jövőre elnyerjük az Ökoiskola címet, ami egy fontos minőségjelző – sorolja a lehetőségeket a tagintézmény-vezető, akinek az iskola kertje és parkja is szívügye. – Talajcserét végeztünk az iskolakertben, ahol veteményeztünk, zöldborsó, paprika és paradicsom termett.

Szeretnénk majd körbekeríteni a kiskertet, beszerezni egy esővízgyűjtőt. Szintén pályázati támogatásból a hőmérséklet és a páratartalom méréséhez meteorológiai állomást létesítünk. Ez a műszer hasznos ismeretet nyújt majd földrajz- és matematikaórákon is. Mindig egy adott elképzeléshez, tervhez keresünk pályázati forrást, a tankerület is mindenben segíti az intézmény munkáját, legyen szó a tárgyi eszközök előteremtéséről vagy a programszervezésről.” Az alapoktól kezdik a diákok a kertészkedést

ÖSSZESÍTETT ÓRAREND (alsó tagozat)

Barkácsolás a fiúknak, sütés-főzés a lányoknak

A gyakorlati életre nevelés keretében olyan programokat szerveznek az iskolában, amelyek segítségével a gyerekek alkalmazni tudják a közismereti tárgyakon elsajátított tudást a mindennapi élet során felmerülő helyzetekben, legyen az a biztonságos közlekedés, a környezet- és egészségtudatosság, az elsősegélynyújtás vagy éppen a mindennapi gazdasági ismeretek.

Buglyó Mária elmondta, hogy felmérték a szülők és a diákok igényeit, elképzeléseit: „Elindult egy ötletbörze, fórumot tartottunk, szülői értekezleteken tájékoztattuk az érintetteket, ezek eredményeképpen pedig életszerű, valóban a hétköznapi problémákra koncentráló programok valósulhatnak meg. A szülők részéről az volt a kérés, hogy indítsuk el a közlekedési ismeretek tantárgyat, amelyben helyet kapnak olyan témakörök, mint a kerékpáros KRESZ, a biztonságos közlekedés lakott területen belül és kívül, a gyalogos közlekedés szabályai, valamint a kerékpárszerelés alapjai. Mintegy hatvan diák jár rendszeresen kerékpárral az iskolába, majd edzésre, illetve haza, fontos, hogy mindenki tisztában legyen az alapokkal. A gyerekek javasolták, hogy épüljenek be a tanagyagba az elsősegély-nyújtási ismeretek, ennek fontos része az újraélesztés, a sebellátás és a segélyhívás. A szülők kérésére háztartástanórát is tartunk, a tankonyhában főznek és sütnek a lányok, a technikateremben pedig barkácsolnak, faragnak a fiúk.”

Terkovics Angéla, hetedik osztályos tanuló úgy véli, hogy nagyon jól egymásra épülnek a tanórai és a tanórán kívüli témák. A kémia mellett nagyon szereti a gyakorlati életre nevelés foglalkozásait, ahol egyebek mellett háztartástant és elsősegélynyújtást tanulnak, ezenkívül hasznosak azok az előadói technikák is, amelyeket a prezentációk alkalmával tud hasznosítani.

Oláh Andrea szintén hetedikes, hozzá a drámapedagógia áll közel, mert kötetlenebb keretek között jobban megismerheti a társait, számos alkalommal van csapatmunka, ezáltal nyitottabbá, elfogadóbbá is válnak. Mindennap van lehetőségük önálló tanulásra szaktanár felügyelete mellett, így ha bármilyen nehézségük adódik a tananyaggal, bátran kérdezhetnek.

Szívesen mesélnek az iskolai élményekről

Haranginé Pál Ildikó, a szülői munkaközösség elnöke kérdésemre elmondta, nagyon sokat túlóráznak a férjével, így megnyugvással tölti el őket, hogy a két lányuk jó helyen van, tartalmasan töltik el a délutánt, ráadásul olyan plusz ismeretekhez és élményekhez jutnak, amelyeket csak drága különórákon vehetnének igénybe. A másodikos lánya például úszásoktatásra jár, már az első évben megbarátkozott a vízzel, a negyedikes lánya pedig futballozik. „Azt vettük észre a férjemmel, hogy jókedvűen jönnek haza a gyerekek, örömmel mesélik el, hogy mit csináltak az órán, megmutatják az elkészült tárgyakat. Anyák napjára megleptek egy szép ajándékkal, amit az iskolában készítettek. A tanulmányi eredményükön is meglátszik, hogy foglalkoznak velük az iskolában, kevesebb leckét hoznak haza, több időnk jut egymásra” – tette hozzá.