A gyerekek egyre kevesebbet tudnak az állatokról, növényekről, szerszámokról, illetve arról, hogyan lesz mindebből élelmiszer. Az élelmiszert jórészt abban a formában ismerik, ahogyan az áruházakban találkoznak vele, vagyis amelyet nagyobb részben a nagyüzemi mezőgazdaság, az élelmiszeripar állít elő. A falvak egyre inkább külvárosi jellegű településekké válnak, a háztáji udvart a gyep és a tuja váltja fel, az állattartás szinte megszűnt. A falusi életmód eltűnőben van.
A Polyán Egyesület, az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, az Inspi-Ráció Egyesület a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával indította el a Tanyapedagógia programot, amellyel ezen a helyzeten kívánnak javítani, ahogy Makra Márta projektvezető fogalmaz, szeretnék megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal a vidéki kétkezi munkát és a gazdálkodást. A kezdeményezők közül többen maguk is gazdálkodnak, illetve környezeti neveléssel, szemléletformálással foglalkoznak.
A program kísérleti szakasza tavaly év végén ért véget, amelyben négy gazda (Pócsmegyeren, Csorváson, Mandabokorban (Nyíregyháza) és Mikóházán) fogadta az általános iskolásokat, három nyíregyházi, egy békéscsabai, egy sátoraljaújhelyi és egy budapesti intézmény 3–7. osztályos diákjait.
2012-ben a támogatásokból és az önkéntes munkával megszervezték a 8 alkalomból álló tavaszi és a 12 alkalomból álló őszi szakaszt. A gyerekek tanyasi gyakorlatokon vettek részt. Nem gépesített nagybirtokra vitték őket, hanem családi, paraszti gazdaságokba. A különböző helyszíneken más-más tevékenységet mutattak meg nekik. Megismerték a biogazdálkodást, a kertészetet, a természetközeli állattartást, a lótartást, a lovaglást, a tájgazdálkodást speciális, pl. vízjárta területen, az erdőgazdálkodást, a háztáji állattartást és növénytermesztést, az élelmiszer-feldolgozást, tartósítást, sütést, főzést és más egyéb ház körüli munkát. Látták a diákok a munkafolyamatot a vetéstől a betakarításig.
A programot minden esetben megelőzi a kísérő pedagógus felkészítése, és már az utazásnál csatlakozik a csoporthoz egy animátor munkatárs. A nap reggelivel kezdődik, amely természetes helyi termékekből áll. Reggeli után az animátor felméri a gyerekek tudását és beszélgetnek a nap programjáról. A gyerekek az ebéd elkészítésében is részt vesznek. A programot gyakran színesíti közös éneklés, lovaskocsizás a szomszédos tanyára. A szezon utolsó foglakozásán minden csoport részt vesz a Tanya Olimpián, ahol eszközként előkerül a talicska, a 45-ös gumicsizma, a kötény, a fejkendő és különböző szerszámok.
A Tanyapedagógia módszertanának fő eleme a tapasztalás, saját munkán keresztül jutnak különleges, emlékezetes élményekhez a gyerekek. Számos modern pedagógiai metódust, munkaformát alkalmaznak (a frontális osztálymunka mellett csoportmunkát, kooperatív elemeket). A foglakozások alkalmával a diákok megtapasztalják a közös munka szépségét és nehézségeit is. A tanárok visszajelzéseiből kiderült, hogy az iskolai oktatás során is jól hasznosítható, könnyen feleleveníthető tudást szereztek. A tanyasi lét során megmutatkoznak olyan készségek, viselkedésformák is, amelyek a zárt tantermi oktatásban nem jelennek meg.
A szervezők szerint hosszú távon – amennyiben arra érdemesnek tartják a szaktárcák – szükséges lesz a program normatív alapú finanszírozása és támogatási rendszerekbe való beépítése. Ehhez pedig ki kell dolgozniuk a program kritériumrendszerét, minőségbiztosítását, valamint létre kell hozni szakmai intézményrendszerét. Addig az iskolák TÁMOP-projektből finanszírozhatják, mint tanórán kívüli tevékenységet. A szervezők várják iskolák jelentkezését a kapcsolat@tanyapedagogia.hu címen.
