Tanulmányút Londonba

Hogyan zajlik az iskolai kerékpáros oktatás Angliában?

A kerékpározás – legyen szó mindennapi közlekedésről, a szabadidő aktív eltöltéséről, vagy sportról – egyre nagyobb teret hódít egész Európában, így hazánkban is. Számos országban (például Ausztriában, Szlovéniában, Csehországban) működnek olyan programok, amelyek a gyerekeket készítik fel a biztonságos kerékpáros közlekedésre, de talán a legjobban működő, leginkább innovatív program Angliában lelhető fel. Egy kisebb magyar delegáció a helyszínen járt utána, mi a siker titka.

Szöveg és fotó: Abelovszky Tamás, BringaAkadémia programvezető

Az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosság az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal együttműködve, az angol The Bikeability Trust szervezésében 2022. május 24–25. között kerékpáros szakmai tanulmányutat szervezett Londonba. A tanulmányút célja a kerékpáros oktatás Angliában nagyon jól működő rendszerének, szereplőinek megismerése volt a helyszínen, pénzügyi és szervezeti hátterével együtt. A Magyarországról érkezett tizenkét fős delegáció vegyes összetételű volt, helyet kapott benne a Belügyminisztérium, a Klebelsberg Központ képviselője éppúgy, mint általános iskolában tanító pedagógusok, vagy éppen a Közlekedéstudományi Intézet kutatója, a rendőrség és a Magyar Kerékpárosklub és a BringaAkadémia képviselői.

Angliában a kerékpáros oktatás rendszere kormányzati támogatással működik, a The Bikeability Trust nevű szervezet koordinálja országos szinten. A Közlekedési Minisztérium (Department for Transport, DfT) biztosítja mind az anyagi hátteret (2021-ben 21 millió font, azaz körülbelül 9,8 milliárd forint), mind pedig a kormányzati szintű koordinációját a programnak, azonban a Bikeability Trust teljesen független szervezetként működik. A kerékpáros oktatás úgynevezett nemzeti sztenderdek (National Standards) keretében működik, aminek köszönhetően egységes szakmai alapon folyik Anglia egész területén.

A kerékpáros-oktatásnak három szintjét határozza meg a fenti dokumentum. A progresszív előrehaladást biztosítja a kerékpáros „tudásnak” előre meghatározott három szintje. A tanulók (akik adott esetben felnőttek is lehetnek) az 1. szinten elsajátítják, fejlesztik a kerékpár kezeléséhez szükséges képességeket forgalomtól mentes környezetben, majd a megszerzett tudást kis csoportokban valós forgalmi körülmények között, az iskola környéki kis forgalmú utcákon gyakorolják (2. szint). Az általános iskolákban az első két szintet teljesíthetik a diákok, általában 9-10 éves korban (2021-ben összesen 500 000 gyermek számára volt erre lehetőség, 2025-ig 800 000-re szeretnék emelni ezt a számot, amihez a kormányzat biztosítja a következő évekre a forrásokat). A 3. szinten az oktatás – amely az általános iskolákat általában nem érinti – már bonyolultabb forgalmi helyzeteket, nagyobb forgalmú utcákon történő gyakorlást jelent, legfeljebb háromfős csoportokban. A rendszer felépítését jól jellemzi, hogy a három szint életkortól teljesen függetlenül teljesíthető, azaz adott esetben egy felnőtt, aki szeretne megtanulni magabiztosan kerékpározni valós forgalmi körülmények között, pontosan ugyanazokat a lépéseket teljesíti, mint egy gyermek. Aki az egyes szinteket sikeresen elvégzi, oklevelet kap, amivel továbbléphet a következő szintre – tehát nincs vizsga vagy teszt, az oktatás résztvevőinek tudását az instruktorok folyamatosan értékelik menet közben.

A kerékpáros oktatásokat a koordinátor Bikeability Trusttal szerződött szolgáltatók végzik az iskolában. Minden instruktornak kötelező elvégezni egy többnapos képzést, majd 72 órányi gyakorlatot teljesíteni, mielőtt önállóan elkezd dolgozni – mindez biztosítja egyfelől a program egységességét, másfelől pedig a program minőségét, ami kulcsfontosságú mind a Bikeability Trust, mind a DfT, azaz a kormányzat, mind pedig a program haszonélvezői, azaz a gyerekek és szüleik számára. Az iskolai programok esetében a gyerekek általában két órát töltenek el az iskolaudvaron a felkészüléssel (1. szint), és 4–6 órát az iskola környéki utcákon a gyakorlással valós forgalmi körülmények között (2. szint). Az iskolaudvaron egy oktatóra legfeljebb 12 gyerek jut, míg az utcai gyakorlás során már csak 6 gyerekkel foglalkozik egy-egy instruktor.

A kerékpáros oktatást sokszor kiegészítik egy-egy önkormányzat további lépései a biztonságos környezet megteremtése érdekében: sok helyen lehet iskolautcákkal találkozni, azaz egy-egy utcaszakasz reggeli és délutáni lezárásával a gépjárműforgalom elől. Az iskolák így a csúcsidőszakban biztonságossá, megközelíthetővé válnak gyalogosan és kerékpárral közlekedve, ezáltal is vonzóbbá téve ezeket a közlekedési formákat. Az igazán progresszív önkormányzatok emellett további forgalomcsillapító intézkedéseket is bevezetnek az iskolák környezetében (pl. átmenő forgalom tiltása, akadályozása, 30-as zónák kialakítása stb.).

A jó hangulatú kétnapos szakmai program résztvevői ez első napi előadássorozat után élőben is megismerkedhettek az iskolautcákkal, illetve a forgalomcsillapító intézkedésekkel, majd pedig maguk is nyeregbe pattantak a második napon, hogy egy rövid oktatást (1. szint) követően a helyszínen tekintsék meg a 9-10 éves gyerekek oktatását az iskola környéki kis forgalmú utcákon. Minden résztvevő számos tapasztalattal felvértezve tért haza Londonból; remélhetőleg itthon is lesz lehetőségük arra, hogy ezeket a tapasztalatokat hasznosítsák a későbbiekben.