Olvasási idő: 
11 perc
Author

Tantermen kívüli digitális munkarend egy tanuló szemszögéből

Interjú Ázbej Theodorral, a Madách Imre Gimnázium végzős diákjával

A feladat világos, a legszükségesebb tényező most az önfegyelem, állítja Ázbej Theodor. A fővárosi gimnazista a tanórák és a számonkérések menetéről, az érettségire történő felkészülésről és a helyes időbeosztás kialakításában rejlő kihívásokról osztotta meg tapasztalatait a beszélgetés során.

Magyarország kormánya 2020. március 16-tól rendelte el a tantermen kívüli, digitális munkarendet. Milyen formában tájékoztattak a tanév megváltozott rendjéről?

Szerintem először mindenki csütörtök este, a miniszterelnök úr Facebook-bejelentkezéséből tájékozódott a változásról. Az iskolából hivatalos értesítést a hétvége folyamán kaptunk, melyben tájékoztattak minket arról, hogy pár napig még dolgoznak azon, hogyan lehetne implementálni iskolánkban a digitális munkarendet. A hét első felében, amíg nem volt formális tanítás, az addig kiadott házi feladatokat és tanulnivalókat kellett elkészíteni. A tulajdonképpeni digitális oktatás szerdán kezdődött meg.

Milyen módszereket használtok a különböző tanórák során a digitális munkarendben?

Az iskola vezetése a Microsoft Teams rendszer mellett köteleződött el. Minden tanár ezen keresztül tartja meg a tanórákat és adja ki a feladatokat a diákok számára. Szerencsére ez a programcsoport elég széles körű hozzáférést biztosít szövegszerkesztő, prezentációkészítő és egyéb irodai alkalmazásokhoz, illetve kommunikálni is tudunk a felületen keresztül. Ebből kifolyólag egyéb külső programokra nem igazán van szükségünk az iskolai feladataink során, ami jelentősen megkönnyíti a digitális munkarendhez történő alkalmazkodást.

Hogyan zajlanak a számonkérések?

A már említett Teams programcsoporton belül van egy Forms nevű alkalmazás, ami a Google Űrlapokhoz hasonlóan működik. Ezen keresztül egyszerűen lehet dolgozatokat, teszteket készíteni, saját pontozó rendszerrel is rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy jelen körülmények között nyilván nincs akkora szigor. A tanárnak kevés lehetősége van azt ellenőriznie, hogy ki puskázik és ki nem. Ilyen szempontból nézve – természetesen attól függ, kinek az oldalát vesszük alapul –, ez hátrányos következményekkel is járnhat. A matematika-számonkérések viszonylag nagy kihívást jelentenek, hiszen ilyenkor az egyébként kézzel írott matematikai kifejezések szimbólumait ki kell keresgélni a karaktertáblázatokból. Szóbeli számonkéréseknél francia nyelvből volt arra példa, hogy egy osztálytársammal és a tanárral hárman vettünk részt egy konferenciahívásban. A tanár így egyszerűen le tudta osztályozni az általunk eljátszott szituációt. Összességében kijelenthető, hogy a lehetőségekhez képest világos és érthető módon zajlanak a számonkérések a digitális munkarendben.

Mennyire volt zökkenőmentes az átállás? Tapasztalatod szerint mely tantárgyak esetében volt könnyebben és melyekben nehezebben kivitelezhető a digitális munkarend?

Mind a diákok, mind pedig a tanárok szemszögéből elég világosan értelmezhető volt az új, megváltozott helyzet és az ebből adódó feladat. Kihívásként a rendszer újdonságát emelném ki, mivel mindenkinek ki kellett tapasztalnia a technikai lehetőségeket. A rendszer talán legnagyobb kihívása az új anyag átadásában rejlik, hisz nem biztos, hogy a tanári magyarázat ugyanolyan hatásfokú, mint a személyes jelenlét. Az online tanórákon nehezebb visszacsatolást adni a tanárnak arról, hogy mit értünk, mihez lenne még szükségünk több magyarázatra. Az idegennyelv-óráknak általában is előnye a kiscsoportos tanítási forma, ez az online oktatásban is megjelenik. Ezeken az órákon nem vagyunk többen tizenhárom főnél, így könnyebben működik a tanár-diák kommunikáció. A humán tárgyak, különösképpen a nyelvórák esetében sokkal könnyebb kiadni tanórán kívüli feladatokat, mint például egy film megnézése, egy adott hanganyag meghallgatása. Ezen tárgyak esetében a digitális munkarend sok esetben egyfajta irányított tanulást jelent, könnyebben van mód önálló feldolgozásra, mint például egy matematikaóra esetében. A tanórák közben gyakran jelent nehézséget a diákoknak jelezni, ha éppen nem értenek egy anyagrészt. Szerencsére a tanáraink ilyen esetekben a tanórán kívül is készséggel állnak a diákok rendelkezésére, egyéni konzultációs lehetőségeket biztosítva számukra.

Fontos megemlíteni a testnevelést, ami egy érdekes „műfaj” a digitális munkarend során. A mi iskolánkban most a testnevelés elméleti követelményein van a hangsúly. Végzősként, érettségire készülőként beadandó feladatokat kell írnunk ebből a tárgyból is. Azonban más osztályok és iskolák esetében sokszor bizonyítékot kell küldeni a tanárnak arról, hogy a tanuló végzett valamilyen testmozgást az utóbbi napokban. Diákképviselőként kötelességemnek érzem itt megemlíteni, hogy ilyen és ehhez hasonló videós tartalmak csak a szülők beleegyező nyilatkozatának megléte esetén lehetnek a számonkérés részei. Erről, illetve egyéb, a digitális munkarend során felmerülő jogi kérdésekről is hasznos információkat lehet olvasni a www.diakonkormanyzat.hu oldalon.

Az utóbbi napokban megérkezett a tavaszi jó idő, a hatóságok azonban nyomatékosan kérnek mindenkit, hogy amennyiben tehetik, maradjanak otthon. Mennyire jelentett kihívást az új napi rutin kialakítása? Mivel töltöd szívesen a szabadidődet jelenleg?

Bátran mondhatom, hogy a napi rutin kialakítása a diákok többségének nagy nehézséget okozott. Most nem arról van szó, hogy bemegyünk az iskolába, leülünk, és a tanár jelenlétében elvégezzük a kiadott feladatot. Bizonyos szempontból most nekünk kell kiválasztani azokat a feladatokat, amik fontosabbak a többinél, és nekünk kell beosztanunk a saját időnket. Itt szerintem az a kulcs, amit valóban nagyon nehéz betartani, hogy reggelente le kell írni egy papírra, hogy mik azok a legfontosabb feladatok, amiket ma el szeretne az ember végezni. Tippeljük meg hozzávetőlegesen, hogy mire mennyi időt szükséges fordítanunk – és próbáljuk meg be is tartani.

A szabadidő felhasználása terén szerintem nagy probléma, hogy akiknek nincsenek testvérei, azok most nem tudnak személyesen kortárs kapcsolatokat ápolni. Nem találkozhatunk a barátainkkal, nem tudunk iskola után beülni egy kávéra valahova. Most szembesülünk azzal, hogy mennyire jó, ha van egy osztályközösség, amiben együtt lehetünk. Én a rendelkezésemre álló szabadidőmben, az érettségire történő készülés mellett, sokat olvasok, és szerencsére módomban áll sportolni is. Jó idő esetén el tudok menni futni, természetesen betartva a korlátozások szabályait.

Milyen módon tudod tartani a kapcsolatot osztálytársaiddal, barátaiddal?

Van rá példa, hogy esténként ismerősökkel, barátokkal indítunk egy közös videóhívást. A beszélgetés középpontjában általában az érettségi kapcsán felmerülő kérdések szoktak állni. Mivel most nincsenek közös történeteink, ezért mindenki arról mesél, hogy megy neki a tanulás. Kimondható tehát, hogy jelen körülmények között a közös témaköreink száma is szűkült.

A tantermen kívüli oktatási renddel változott valami az érettségire történő felkészülésben? Milyen módon készültök az emelt szintű érettségikre?

Nagyon hirtelen jött az a márciusi este, amikor bejelentették, hogy mostantól mindenki otthonról fog felkészülni az érettségire is. Sokáig senki nem látott semmit azzal kapcsolatban, hogy miként fog zajlani az érettségi, megtartják-e a tervezett időben. Az emelt szintű érettségik esetében pedig különösen nehéz a helyzet, hiszen amíg bent voltunk a tanteremben, addig volt valamilyen szintű fegyelem, mindenki tudta, hogy azért vagyunk bent az iskolában, mert pár hónap múlva érettségizni fogunk. Mivel jelenleg teljesen más a tanulási környezet, ezért sokan talán nem vesszük annyira komolyan az emelt szintű érettségikre való felkészülést, mint mikor bejártunk az iskolába. Alapvetően azonban szerintem az érettségizőknek még mindig nagyobb a szerencséjük jelen helyzetben, mert ha most valaki jól beosztja az idejét és tényleg csak az érettségire fókuszál, miközben a többi tantárggyal csak a minimálisan kötelező szinten foglalkozik, akkor ez a helyzet határozottan az előnyére válhat. Ehhez azonban valóban nagy önfegyelemre van szükség.

Jelenleg az emelt szintű fakultációkat is online tanórák keretében tartják. Eddig általában ezeken az órákon a szóbeli tételeket ismételgettük, azonban a kormány bejelentése óta, miszerint idén csak írásbeli érettségik lesznek, áttértünk az írásbeli feladatok gyakorlására. Nagyon sok időt töltünk azzal, hogy az íráskészséget fejlesszük, történelemből és magyar irodalomból esszék írását, szöveg- és verselemzéseket gyakorlunk.

Az elmúlt időszakban egyre több digitális platform nyújt segítséget a tanulásban. Ezekből melyeket használod szívesen?

Van egy egyetemisták által létrehozott platform, az OKTONDI, ahol különféle tananyagok érhetőek el. Emellett szerintem most a zanza.tv oldalnak nagyon megnőtt a népszerűsége és a „tőzsdei értéke”. Személy szerint ezeken a platformokon és a tankönyveken kívül mást nem használok. Én inkább úgy vagyok ezzel, hogy legyen pár megbízható forrás, amikhez folyamatosan tudok fordulni.

Hallottál ismerősi körödből az iskoládétól eltérő, tantermen kívüli oktatási megoldásról?

Az Országos Diáktanács tagjaként több mint negyven társammal tartom a kapcsolatot, akik az ország minden részén képviselik a diákságot. Mi egymással elég alaposan megosztjuk a tapasztalatokat, véleményeket. Talán a legmeglepőbb dolog az, hogy a megyeszékhelyeken mindenki sikeresen átállt a digitális munkarendre és nincsenek kifejezetten nagy problémák. Ám természetesen egészen más a helyzet azokban a térségekben, ahol nagyobb a hátrányos helyzetű diákok aránya. Ezzel kapcsolatban az Országos Diáktanács benyújtott egy javaslatot Dr. Maruzsa Zoltán államtitkár úrnak, melyben kértük, hogy az érettségi vizsgán csak azokat a témaköröket kérjék számon, amelyeket a digitális munkarend bevezetése előtt sajátítottak el a tanulók.