Tankönyvkészítési folyamatok az Oktatási Hivatalban

Áprilisban indul az OH-ban készülő tankönyvek rendelése, szeptembertől pedig már ezeknek a könyveknek a segítségével tanulhatnak a diákok a köznevelés és a szakképzés bizonyos évfolyamain. Hogyan zajlik a tankönyvellátás folyamata?

A folyamatot célszerű kettébontani fejlesztési, illetve nyomtatási, terjesztési szakaszra. Az Oktatási Hivatalt a fejlesztési szakasz érinti, míg a tankönyvjegyzékre került kiadványok nyomtatása és terjesztése a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) feladata. Az új fejlesztést nem igénylő tankönyvek esetében a mi feladatunk a tartalom aktualizálása, a hibák javítása, illetve a jegyzéken tartási kötelezettség teljesítése, vagyis a kiadványok gondozása. Például olyan esetekben – ilyen a negyedikes irodalomkönyv vagy a hetedikes matematikakönyv –, ahova még nem ért fel az új Nemzeti alaptanterv, ott értelemszerűen a jelenleg tankönyvjegyzéken szereplő könyveket kell frissítenünk, rendeznünk és bent tartanunk a rendszerben.

Azokban az esetekben, ahol a 2020-ban módosított NAT már új elvárásokat fogalmaz meg a könyvekkel kapcsolatban, nyilvánvalóan teljesen új fejlesztést kell elindítanunk. Ennek első lépése, hogy meghatározzuk azokat a tankönyveket, amelyeken változtatunk. Ez tavaly történt meg, amikor az első, az ötödik és a kilencedik évfolyam könyveinek fejlesztését megkezdtük. Az egyik kiválasztott tankönyvcsalád a korábbi – FI kódjelű – OFI-s Újgenerációs tankönyvek voltak, így ezekből fejlesztettünk ki egy úgynevezett „A” sorozatú tankönyvcsaládot. Mostanra már nem túlzás a tankönyvcsalád kifejezés, hiszen szeptembertől az első, a második, az ötödik és a hatodik, valamint a kilencedik és tizedik évfolyamokon is rendelhetők lesznek ezek a könyvek. A „B” sorozatú tankönyvek jellemzően a korábbi Apáczai Kiadó, illetve a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó átdolgozott kiadványai lettek. Az új tantárgyak esetében pedig – ilyen például a digitális kultúra – teljesen új fejlesztést kellett végezni.

Miután ezek a döntések megszülettek, megkerestük azt a szerzői és lektori kört, akiket az Oktatási Hivatal a munkálat során foglalkoztatott. Az ő munkájuk eredményeként születtek meg az első, az ötödik és a kilencedik évfolyam tankönyvei a hivatal alkalmazottjainak bevonásával, a második, hatodik és tizedik évfolyamok fejlesztési folyamata pedig a napokban zárul. Ezek a könyvek már új, OH jelű kóddal kerülnek a tankönyvjegyzékre. Fontos információ, hogy ha valaki egy „A” jelű tankönyvcsaládot megkedvelt, akkor szeptembertől ugyanezt a tankönyvcsaládot tudja folytatni a második, hatodik és tizedik évfolyamon tanuló gyerekeknél. Amikor a fejlesztési folyamat lezárul, a könyvállományok átkerülnek a Könyvtárellátóhoz, ahol a tankönyvek nyomtatását, raktározását és iskolákba juttatását végzik. Ebben a szakaszban érkezik a rendelés az iskolák részéről. Mi a rendelést azzal tudjuk segíteni, hogy a Pedagógiai Oktatási Központokon (POK) keresztül tájékoztatást tartunk az iskoláknak, a pedagógusoknak, szaktanácsadóknak és intézményvezetőknek arról, hogy milyen tankönyveket készítettünk elő. Amikor a tankönyvek elkészülnek, azokat elérhetővé tesszük a Tankönyvkatalóguson (tankonyvkatalogus.hu). Az iskolák számára ekkor válik láthatóvá, hogy mondjuk egy új hatodikos könyv hogyan néz ki, hogyan épül fel, mit takar a fejlesztés. Arra törekszünk, hogy mielőtt az iskolák megteszik a végső lépést a rendelés irányába, a Tankönyvkatalóguson már megismerhetők legyenek az új taneszközök.

Melyek a legfontosabb változások az egyes tantárgyak esetében?

Az elsődleges elvárás, hogy a tankönyveknek összhangban kell lenniük a Nemzeti alaptantervvel és a kerettantervekkel. Ahol a kerettanterv a korábbiakhoz képest változásokat írt elő, ott nekünk ezt minden tankönyv esetében követnünk kellett. Ez jelentheti egy-egy könyvben a művek vagy a képanyag cseréjét, esetleg játékosabb, foglalkoztatóbb típusú feladatok megjelenését, matematikában az inkább alkalmazott felhasználási irányba történő elmozdulást, a természettudományokban a komplexebb, „science” típusú megközelítést, illetve sok-sok tantárgyközi kapcsolatnak a megjelenését. A természettudományos tantárgyak esetében a tankönyvek a tanulói aktivitásra és a közvetlen tapasztalatszerzésre építenek. Sok a gyakorlati típusú, érdekes feladat, megjelennek az önálló kutatómunkák, kísérletek. Fontos változás például a történelmi ismeretek megszerzésében a tanulók, diákok számára, hogy ezek a tankönyvek a magyar történelmet alapvetően folyamatában, az egyetemes történelmet pedig szigetszerűen, elsősorban a nemzeti történelmünk felől közelítve mutatják be.

Milyen új tankönyvfejlesztések történtek a közelmúltban az Oktatási Hivatalban?

Az egyik fő fejlesztésünk az újonnan megjelenő digitális kultúra tantárgyhoz tartozó tankönyvek elkészítése, emellett szintén új fejlesztés a vizuális kultúra tantárgyhoz készített tanári segédanyagok. Ennél a tantárgynál az a döntés született, hogy nemcsak a tanulók számára készülnek kiadványok, hanem a tanári munkát is segíteni kívánjuk.

Mit érdemes tudni a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók számára készült taneszközökről?

A speciális fejlesztés, a sajátos nevelés igénye és lehetősége a tipikus fejlődési ütemű tanulókkal integráltan, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, készségfejlesztő iskolákban elkülönülten oktatott gyerekek számára teszi szükségessé a tananyagfejlesztést. Kiadványaink az elkülönülten oktatott területeken belül az enyhe és a középsúlyos mértékben értelmükben akadályozott tanulók nevelési igényeinek feleltethetőek meg. Ezeknél a fejlesztéseknél nincs értelme önálló tantárgyi struktúráról beszélni, sokkal inkább a fejlesztési szakaszonként kezelt, gyakran két évfolyamot vagy altantárgyat felölelő, illetve a tanítási céloknak inkább megfelelő taneszközféleségekről beszélhetünk. A képességek és ismeretek terén széles skálán szóródó gyerekek számára készült taneszközöknél nagy hangsúlyt helyeztünk a változatos felhasználási módokra és a speciális kivitel tartósságára. A speciális technikai megoldásokkal lehetővé válik, hogy a tanuló az ő adott szintjének megfelelő, az ő egyéni fejlesztéséhez szükséges taneszközhöz jusson. A taneszközök jól segítik a pedagógusok munkáját a differenciálásban – több vagy kevesebb információ átadásának lehetősége – és a folyamatok, összefüggések felismertetésében. A taneszközök felépítése és feladatai aktív tevékenységre, közvetlen tapasztalatszerzésre, kísérletezésre, gyűjtőmunkára, tapasztalat útján szerzett ismeretekre, szituációs játékokra, beszélgetésekre ösztönöznek.

Milyen iskolatípusokban és mely évfolyamokon kezdik el használni az új tankönyveket?

Az új tankönyveket a módosított Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan kezdhetik el használni az iskolákban. A könyveket szeptembertől az első, második, ötödik, hatodik, illetve kilencedik, tizedik évfolyamon vezetik be, a többi évfolyamon még a korábban fejlesztett tankönyvek szerepelnek. Az új tankönyvek a kerettantervek érvényességének megfelelően a köznevelési intézményekben, a szakképzésben, a készségfejlesztő iskolákban, az SNI-s gyerekek nevelését folytató iskolákban, a nemzetiségi oktatásban és a felnőttoktatásban egyaránt használhatók.

Ahogy arról az Új Köznevelés hasábjain is hírt adtunk, a tantermen kívüli, digitális munkarendet segítendő már a Nemzeti Köznevelési Portál okostankönyvei is a tanárok és a diákok rendelkezésére állnak. Milyenek a visszajelzések az okostankönyvekről?

A módosított kerettanterveknek megfelelően a Nemzeti Köznevelési Portált (NKP) is folyamatosan frissítjük. A megújított tankönyvekkel párhuzamosan – az FI jelű tankönyvcsalád esetében – a már létező okostankönyveket is módosítottuk a papíralapú tankönyveknek megfelelően. Az ötödik és kilencedik évfolyam okostankönyveinek megújításával már elkészültünk, a hatodik és tizedik évfolyamok esetében pedig célegyenesben tart a fejlesztés. A portált tavaly tavasszal, a tantermen kívüli, digitális munkarend segítése érdekében nyitottuk meg, és most már elmondhatjuk, hogy nagyon jól debütált. Az NKP-t a koronavírus-járvány első időszakában naponta 100-120 ezren látogatták. Jelenleg sincs ez másképpen, a március 9-én újra teljes körűen bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend első napjaiban a látogatók száma meg is haladta az eddigi csúcsnak számító 120 ezer főt.

Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a tanárok megismerjék az NKP-t és az okostankönyveket: a Pedagógiai Oktatási Központokon keresztül a digitális munkarend bevezetésével párhuzamosan elkezdtük először a szaktanácsadók, majd minden érdeklődő pedagógus számára a képzéseket, továbbképzéseket. A POK-okba eljuttatott kínálatunkból a tanárok kiválaszthatják, hogy általános ismertetést kérnek az NKP-ról, vagy már mélyebb ismeretekkel rendelkeznek, esetleg korábbi felhasználók, ezért az oldal feladatszerkesztőjét vagy egyéb szolgáltatásait szeretnék megismerni. Próbálunk a tanárok tudás- és igényszintjéhez alkalmazkodni a tájékoztatóinkkal, ami hozzájárul a portál egyre sikeresebb használatához.

Milyen újdonságok találhatók a portálon?

Arra törekszünk, hogy az egyébként is jelentős számú digitális tartalmakat folyamatosan bővítsük. Amikor lehetőségünk nyílik rá, különböző filmekkel és egyéb multimédiás vagy interaktív tartalmakkal segítjük az iskolák működését. A közelmúltban kerültek fel a portálra például a Kecskemétfilm rajzfilmjei, valamint egy rövid színpadi előadás felvétele, ami a Himnusz történetét mutatja be.

Jelent-e kihívást a koronavírus-járvány a tankönyvfejlesztés vagy a terjesztés tekintetében?

A járvány elleni védekezés számunkra is egy teljesen új helyzetet és ezzel együtt kihívást jelent. Meg kellett változtatnunk a kapcsolattartás módját, a szerzők, lektorok nem tudnak bejönni az irodaházba, ezért online kell egyeztetnünk. Szerencsére a szerzőink többségét elkerülte a vírus, azokban az esetekben, ahol ez problémát okozott, ott a lehető legnagyobb megértéssel és segítéssel fordultunk hozzájuk, hogy be tudják fejezni a munkát. A digitális kapcsolattartási eszközöknek hála a járvány – a nehézségek ellenére – nem okozott fennakadást a fejlesztésekben.

Mit gondol, mi a taneszközfejlesztés jövője? Milyen nemzetközi trendek hatnak a magyar tankönyvkészítésre?

Próbálunk alkalmazkodni a különböző trendekhez. Eddig még nem beszéltem az általános iskola első négy évfolyamát, tehát a legfiatalabb korosztályt érintő fejlesztéseinkről. Ezeknek az évfolyamoknak az esetében nem beszélhetünk okostankönyvekről, hisz a korosztály számára a megfogható, foglalkoztató, a „ceruzát kézbe vevő” oktatásra lesz szükség a jövőben is. Az ötödik évfolyamtól felfelé pedig az okostankönyvek mindenkori továbbfejlesztése az egyik folyamatos feladatunk.

Fontos kiemelnünk, hogy a digitális pedagógiai ismeretek még elmaradnak a 21. századi oktatás módszereitől – a tanulók aktivizálása, a kollaboráció elősegítése, a kutatásalapú ismeretszerzés, valamint a problémamegoldó tanulás –, hiszen többnyire frontális tanítás zajlik a tanórákon. Ezért fontos célunk a pedagógusok szakmai-technológiai és digitális pedagógiai felkészültségének elősegítése is. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatal honlapjára a közelmúltban fel is került egy digitális pedagógiai módszertani gyűjtemény, ami a már említett NKP-felkészítők mellett a segítségnyújtás új formája.^[1]