Tankönyvek új generációja jön

– A tankönyvek fejlesztése és kiadása – egy decemberi kormányhatározat értelmében – idén január 1-jétől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet feladata lett. Miért volt erre szükség és mennyiben új szerep ez?

– A tavaly év végén elfogadott törvény legfontosabb célkitűzése, hogy a 21. század kihívásainak megfelelő, minőségi tankönyvek segítsék a következő generáció felkészítését a versenyképes tudáshoz és piacképes végzettséghez. A köznevelési rendszer átalakításának, és ezen belül az állami szerepvállalás növekedésének fontos velejárója tankönyvek, taneszközök fejlesztése. Már csak azért is, mert – miként egy amerikai tankönyvkutató megfogalmazta – „a tankönyvek megváltoztatása a leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja az osztálytermi munka tartalmának és a tanításnak fejlesztésére” (Marylin és Calfee).

A kormányzat többek között ezen gondolatok mentén döntött úgy, hogy ismét meghatározó szerepet kíván betölteni a tankönyvkiadás területén – hasonlóan a 2000-es évek eleji állapotokhoz, amikor még többségi állami tulajdonban volt a Nemzeti Tankönyvkiadó. Az elmúlt években kialakult teljes piacosítás sok szempontból javított a tankönyvek általános színvonalán, de a kiadók versenye (a különböző nyilvános, vagy nem nyilvános premizálási formák) nem egy esetben a tankönyvek iskolai választásánál a minőségi szempontokat háttérbe szorította.

Az állam 2011-ben garanciát vállalt arra, hogy a családokat mentesíteni fogja a tankönyvek megvásárlásának terhe alól, hiszen a Köznevelési törvény arról rendelkezett, hogy 2013 őszétől felmenő rendszerben az általános iskolákban be kell vezetni az ingyenes tankönyveket. A piacon jelenleg több mint 5000 tankönyvi cím szerepel, melyeknek éves forgalma mintegy tizenötmilliárd forintra tehető. Ebből az összegből kb. hétmilliárd forintot a szülők fizetnek ki. Az állami tankönyvellátás létrehozásának lényeges eleme, hogy a szülőknek gyermekeik iskoláztatása egyre kisebb anyagi terhet jelentsen. Azáltal, hogy a tankönyvek állami keretben és magasabb példányszámban készülnek, értelemszerűen fajlagosan a nyomdai költségek is olcsóbbá válnak. Így az ingyenesség állami megteremtése a költségvetés számára fenntartható módon valósítható meg.

– Mennyire szeretnék redukálni a tankönyvek számát?

– A mi szempontjainkat nem a mennyiségi korlátozás határozza meg, hanem a minőségi szempontok maradéktalan és teljeskörű érvényesülése. Úgy gondoljuk, hogy olyan állami fejlesztésű tankönyveket kell és szabad csinálni, amelyek nemcsak formálisan igazodnak a tantervi levárásokhoz, hanem szellemiségükben is teljes mértékben követik azt. Homlokterükben szaktudományi alaposság, a korszerű tudásfelfogás és a fiatalok megváltozott tanulási szokásai állnak. Továbbá az a célkitűzés, hogy elősegítsék az élményszerű, felfedezésen alapuló tanulást, illetve az élethosszig tartó tanulási képességek kialakítását.

A fejlesztésnél a 21. századi technikai eszközök adta lehetőségekkel nemcsak lehet, de kell is élnünk, ha a minőségen túl érdekes és befogadható tankönyveket kívánunk összeállítani. Ezért is kapcsolódik össze a tankönyvfejlesztés a létrehozandó Nemzeti Közoktatási Portállal, amely széleskörű digitális felületet biztosít a különböző tankönyvek anyagainak, illetve az ezekhez kapcsolódó feladatoknak, módszertani segédleteknek. Ezért is – illetve azért, mert véglegesítés előtt kísérletként kipróbáljuk a tankönyveket – nevezzük az általunk fejlesztett tankönyveket a tankönyvek új generációjának.

Egy korszerű tankönyv ma már nem csupán egyetlen könyv, hanem egy fejlesztő eszközrendszer, ami feladatlapokat, kompetenciafejlesztő és értékelő eszközöket, valamint tanári segédletet is tartalmaz.

– Ebből adódóan megváltoznak a tankönyvszerkesztési szempontok?

– Igen. Nem egy-egy szerző írja majd a tankönyveket, hanem szakemberek csoportja, akik közt lesz gyakorló pedagógus, pedagógiai fejlesztő, szakmódszertani szakember, könyvszakértő, digitális szakember is – így mindenki hozzáteszi majd azt, amihez a legjobban ért. Ráadásul a tankönyv és annak digitális kiegészítése együtt, egy időben készül. Így dolgoztunk az első kísérleti tankönyvünkön, a 9. évfolyam számára készített Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyvön is, melyet az Intézetünk tavaly állított össze. Ebben öt tantárgyi blokk van, a tananyag nyelvezeténél különösen figyeltünk a könnyebb érthetőségre, és vizualitásában – betűtípusában, színeiben, elrendezésében és képi anyagában – is informatívabb. Ezidáig alapvetően pozitívak a visszajelzések, amiket kaptunk.

– Említette a kísérleti szót. Mitől kísérleti egy tankönyv?

– A kifejlesztett tankönyveket először reprezentatív körben próbáljuk ki, erre mindig egy egész tanévet szánunk, ezt követően, a visszajelzéseket és a javaslatokat figyelembevéve korrigáljuk és véglegesítjük azokat. Elsősorban a pedagógusok szakmai véleményére számítunk, de a diákok és a szülők észrevételeit is kérni fogjuk a könyvek tanulhatósága szempontjából. Ráadásul az Intézetünkben nemcsak a tankönyvkészítés jelent fejlesztő munkát, hanem annak a módszertani eszköztárnak, eljárásrendnek a kialakítása is, amely a tankönyvek kísérleti kipróbálását jelenti. Ezt az eljárásrendet, illetve módszertant jelenleg a 9. évfolyamos szakiskolai tankönyv kipróbálásán keresztül teszteljük.

– Mindez hatalmas feladatnak tűnik. Mikorra, illetve milyen ütemben várható az új generációs tankönyvek megjelenése?

– Felmenő rendszerben jelennek meg az új fejlesztésű tankönyvek. A 2014/15-ös tanévre az első-második, az ötödik-hatodik, valamint a kilencedik-tizedik évfolyamokon várható 23 tankönyv, illetve ehhez kapcsolódó munkafüzet, feladat-, illetve szöveggyűjtemény, egyelőre még csak az ún. alaptantárgyak (pl. magyar, matematika) esetében. Ezeket az évfolyamokat éri el ugyanis a 2013/14-es tanévtől módosított Nemzeti alaptanterv. Ezt követően évente újabb és újabb kiadvány megjelenése várható. Az új generációs tankönyvek teljes rendszere körülbelül 2020-ra válhat általánossá.

– Van-e elegendő szakember a tankönyvek elkészítéséhez?

– A tankönyvfejlesztő munka az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet keretein belül folyik, de szükség lesz további szakembereken bevonására. Szeretnénk a már ismert tankönyves szerzők és szerkesztők legjobbjaival együtt dolgozni a jövőben, lehetőséget adva nekik arra, hogy részt vegyenek a fejlesztő munkában.

A nyomtatott és digitális tartalmak kapcsolatrendszere