Az EMMI Közoktatásért Felelős Államtitkársága kérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kutatási, Elemzési és Értékelési Központja elvégezte az idén bevezetett tanári alkalmassági vizsga első tapasztalatainak felmérését. A három és fél hónapig tartó kutatás célja annak feltárása volt, miként vélekedtek a különféle intézmények pedagógusképzésért felelős szakemberei az alkalmassági vizsgával kapcsolatban. Arra voltak kíváncsiak a kutatást készítők, hogy miként zajlott a vizsga megtervezése, szervezése és lebonyolítása az egyes tanárképző intézményekben. Fontos kérdés volt az is, hogy a tapasztalatok tükrében a képzőhelyek hogyan vélekednek a vizsgában rejlő lehetőségekről és kockázatokról, milyen javaslatokkal élnek a jövőre nézve.
Kállai Gabriellát, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársát kérdeztük a tapasztalatokról.
Milyen módszerekkel dolgoztak a kutatás során?
Interjúkat készítettünk a felsőoktatási szakemberekkel, statisztikai adatgyűjtést végeztünk minden érintett helyen, négy felsőoktatási intézmény képviselőjét pedig felkértük intézményi önértékelés elkészítésére. Online kérdőívvel kerestük meg a bizottságok tagjait, akik között volt pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és nem egy esetben gyakorlóiskolai szakember. Az empirikus adatgyűjtést kiegészítette egy nemzetközi összefoglaló, valamint az online sajtó figyelése is.
Hogyan vélekedtek az alkalmassági vizsgával kapcsolatban a bizottsági tagok?
A válaszadók közül legtöbben úgy gondolták, szükség van valamilyen pályaalkalmassági vizsgálatra, azonban arról megoszlanak a vélemények, célszerű-e a vizsgálatot a képzés megkezdése előtt elvégezni. A válaszadók döntő többsége szerint a jelenleg bevezetett vizsgálatnál szükség lenne kisebb vagy nagyobb változtatásokra.
Milyen eredmények születtek az alkalmassági vizsgákon? Hányan feleltek meg, hányan kaptak alkalmatlan minősítést?
2013-ban a felsőoktatási felvételre jelentkezők közül 1331 fő adta be jelentkezését első helyen az újonnan indult osztatlan tanárképzésre. Arról nem volt pontos adatunk a felmérés időszakában, hogy összesen hány felvételiző jelent meg az alkalmassági vizsgán, ugyanis többen nem első helyre adták be jelentkezésüket valamilyen tanár szakra, illetve volt, aki nem jelent meg az előre meghirdetett alkalmassági vizsgán. Az összes jelentkezőből 1298-an nyertek felvételt. A becslések szerint legfeljebb húsz főre tehető az alkalmatlan minősítést kapott jelöltek száma.
Mit jelent a jelentkező jövőjére nézve az alkalmatlan minősítés?
Aki most nem felelt meg az alkalmassági vizsgán, idén nem vették fel osztatlan tanárképzésre. Ez azonban nem feltétlenül jelent minden esetben végleges döntést, inkább építő szándékú visszajelzés, amiből tanulhat a felvételiző, és van egy éve arra, hogy fejlessze magát. Vannak olyan hiányosságok, amelyek behozhatók egy év alatt, például nagyon jól fejleszthető a kommunikációs képesség. Mivel több felvételizőnél problémát jelentett a motivációs levél megfogalmazása, elkészítése, a formai elvárások betartása, az ezek elkészítéséhez nyújtott segítség plusz feladatot róhat a középiskolai tanárokra.
Mi lesz a sorsa a kutatási anyagnak?
Fontos célja lehet a felmérésnek, hogy az összegyűjtött javaslatokat az oktatásirányítással foglalkozó szakemberek lehetőség szerint beépítsék a következő tanári pályaalkalmassági vizsgálatba. Több javaslat is megfogalmazódott a kutatási anyagban erre vonatkozóan.
Lesz folytatása a munkának?
A közeljövőben a most elsőéves pedagógushallgatók körében is szeretnénk felmérést végezni, hogy megismerjük motivációikat, pályaelképzeléseiket. A tervek szerint követéses vizsgálattal dolgoznánk.
