Olvasási idő: 
24 perc

Tananyagcsökkentés a 2020-as tartalmi szabályozókban – tantárgyi példákon keresztül (II. rész)

A 2012-es Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat 2012) felülvizsgálatának és módosításának egyik fontos célja volt a tanulói munkaterhek csökkentése, ennek érdekében történtek változtatások a 2020 szeptemberében felmenő rendszerben bevezetett, módosított Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat 2020).

 

Fontos megjegyezni, hogy a tantárgyak tartalmi változásait a szakértőknek úgy kellett megoldaniuk, hogy egyszerre kellett szem előtt tartaniuk az adott tantárgy alapját képező tudományág legfrissebb ismereteinek beépítését (a tananyagok korszerűsítését), a tanulás eredményességét támogató rendszerezettséget, a didaktikai szempontokat (a tanulás támogatását) és a már említett terheléscsökkentési szempontokat is.

 

Az alábbi összefoglaló ezen célok teljesülését a matematika és a természettudományok esetében vizsgálja. A tantárgyak tartalmi változásait a Nat 2012 és a Nat 2020, az ezek alapján készült kerettantervek, valamint a korábbi és a 2024 tavaszától hatályos érettségi vizsgakövetelmények összevetésében vizsgáltuk.

Matematika

A matematika tantárgy célja, tartalma és eszközei az elmúlt évtizedekben nem változtak lényegesen, habár azt érdemes kiemelni, hogy a Nat 2020 sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a megértésre, a logikus gondolkodás fejlesztésére, mint a Nat 2012. Természetesen a matematika egyes ágainak, illetve más tárgyaknak, így például a statisztikának és az informatikának a hangsúlyosabbá válása maga után vonta az iskolai matematikai tantervi tartalom változását.

Tendencia, hogy az oktatásban részben elkülönül a matematika alkalmazásának a megtanítása a matematikai gondolkodás és a bizonyítási készség fejlesztésétől. A matematikát középszinten tanulóktól a bizonyítási készséggel kapcsolatban általános elvárás, hogy ismerjenek bizonyítási módszereket és ismerjenek egyszerű bizonyításokat, de csak az emelt szintű oktatásban kell megtanulni a középiskolai tananyagban előforduló állítások, tételek bizonyítását, kialakítani a bizonyítási készséget.

Ezen túl nagyobb hangsúlyt kapnak a pénzügyi ismeretek is az egyes tananyagoknál, hiszen ezen ismeretek tanítása elengedhetetlen a 21. század iskolájában. A cél az, hogy a tanuló a matematikai ismereteit alkalmazza a pénzügyi tudatosság területét érintő feladatok megoldásában. Konkrétumként nagyobb hangsúlyt kaptak a gazdasági, a pénzügyi szöveges és a százalékszámítási feladatok.

Jelentős átrendeződések történtek a tanulói terhek csökkentése érdekében, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően tolódjanak el a hangsúlyok.

A Nat módosításával a tantárgyi tartalom iskolaszakaszonkénti struktúrája kismértékben változott. Tananyagtartalmak kerültek az alsó tagozatos követelmények közül a felső tagozatra (pl. az osztás kétjegyű számmal mechanikus algoritmusa) és a felső tagozatról a középiskolai követelmények közé (pl. sík- és térgeometriai számítások, valószínűségszámítási ismeretek). A középiskolai – középszintű – tananyag viszont csökkent, pl. az abszolútérték-függvény vagy a trigonometrikus függvények valós számokra való kiterjesztése már nem szerepel az ismeretek között, a logaritmusos és a trigonometrikus egyenletek megoldása is csak emelt szinten követelmény.

Az 1. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és a fogalmak mennyiségi változását évfolyampáronként. (A fogalmak darabszáma a korábban már előfordult fogalmak nélkül.)

 

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

11–12. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A tematikai egységek/témakörök száma

5

18

5

12

5

17

6

12

A fogalmak száma

102

117

84

80

81

68

55

74

A fogalmak mennyiségi különbözete

+15

−4

–23

+19

1. táblázat

Értelmező megjegyzés: A tematikai egység/témakörök számával kapcsolatban: a Nat 2012 a klasszikus, 1970-es években bevezetett Varga Tamás-féle felosztáson alapul, amely 5 fő témakört különböztet meg a matematikán belül. A Nat 2020 is ezt követi, de az egyes fő fejezetek részekre, kisebb tematikai egységekre vannak bontva. Például a Geometria tematikai egység 4 témakörre bomlik, de a szerkezet és tartalom változatlan maradt.

Azaz a részletesebb felosztás a tartalmi elemek menynyiségére nincs hatással, tartalmi növekedés nem történt.

Az érettségi vizsga vizsgakövetelményei a Nat és a kerettantervek változásával összhangban változtak, korábban középszinten megkövetelt ismeretek átkerültek az emelt szintű követelmények közé. Egyedül a statisztika, valószínűségszámítás területe az, ahol eddig nem tárgyalt, a követelményben nem szereplő fogalmak jelentek meg középszinten és emelt szinten is.

A természettudományos nevelés szempontjából a Nat 2012 és a Nat 2020 közötti jelentős eltérés, hogy amíg a korábbi Nat két műveltségi területen belül (Ember és természet, illetve Földünk és környezetünk) értelmezte a természettudományos tantárgyakat, addig a Nat 2020-ban egy tanulási terület (Természettudomány és földrajz) foglalkozik a környezetismeret, a természettudomány, a biológia, a kémia, a fizika és a földrajz tantárgyakkal. Ezen tantárgyak óraszáma összességében csökkent.

A Nat 2020 az 1–2. évfolyamokon nem tartalmaz környezetismeret tantárgyat, így az erre fordított heti 1 órával csökken a tanulói terhelés. A természettudományos gondolkodás megalapozása az alapfokú képzés első szakaszában a magyar nyelv és irodalom tanulási területének tudásbővítést és olvasásfejlődést segítő olvasmányaiba ágyazva kezdődik (1–2. évfolyam), és a Természettudomány és földrajz tanulási terület a környezetismeret (3–4. évfolyam) és a természettudomány (5–6. évfolyam) tantárgyainak keretében folytatódik

A természettudomány oktatása a 7–8. évfolyamon a biológia, a kémia, a fizika és a földrajz tantárgyak keretében valósul meg összesen heti 6–6 órában évfolyamonként (ebből 2 és 1 óra a biológia). Ezeken az évfolyamokon a diszciplináris tartalmak egy integrált természettudomány tantárgy részeként is oktathatók. A gimnáziumokban a 9–10. évfolyamokon a természettudományos oktatás diszciplináris bontásban valósul meg évfolyamonként összesen 8 órában (amiből a biológia 3 és 2 óra).

Nat 2012

Nat 2020

Geometria

Mérés és mértékegységek

Síkbeli alakzatok

Transzformációk, szerkesztések

Térgeometria

2. táblázat

Környezetismeret

A környezetismeret tantárgy alapvető céljai és a tanítás során javasolt módszerek lényegében azonosak a Nat 2012-ben és a Nat 2020-ban, illetve a kerettantervekben. A Nat 2020 elvárásai alapján azonban a környezetismeret-tanórákon feldolgozandó ismeretanyag, valamint a környezettudatos szemlélet megalapozása más tantárgyakba is integrálódik, így teremtve meg a holisztikus szemléletmód alakításának lehetőségét. A tanulói terhelés csökkentése az alsó tagozaton az óraszámok csökkenésével valósul meg.

A Nat 2020 alapján a környezetismeret tantárgy a Természettudomány és földrajz tanulási terület bevezető tantárgya, mely az alsó tagozat 3–4. évfolyamán jelenik meg, és a technika és tervezés, a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, a matematika és az etika tantárgyak keretei között, az 1–2. évfolyamon megvalósult fejlesztésekre és tevékenységekre épül.

A tanulók a természettudományos ismeretszerzés és -feldolgozás módszereire épülő tevékenységek révén, cselekvő úton szereznek tapasztalatokat, aktívan vesznek részt a tanulás folyamatában. A megismerési módszerek (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés és kísérlet) elsajátításán és alkalmazásán keresztül fejlődnek azon alapvető képességeik (megfigyelő, leíró, azonosító, megkülönböztető képesség, mérési technika, kísérletezéshez szükséges képességek), melyek a természettudományos megismeréshez szükségesek, valamint kialakulnak az ezekhez nélkülözhetetlen alapvető szokásaik is.

Kiemelt jelentőségű, hogy a gyermekek saját tapasztalataikon keresztül olyan természettudományos ismeretek birtokába juthatnak, melyek segítik eligazodásukat az őket körülvevő természeti, társadalmi és gazdasági környezetben, valamint a környezetismeret tanulása képessé teszi őket arra, hogy környezetükkel harmonikusan együtt éljenek. A tantárgy tanulása során tehát erősíthető a környezet iránti érdeklődés, felelősségvállalás.

Alapvető fontossággal jelenik meg a tantárgy céljai között az egészség megőrzése és az egészséges életvitel összetevői közötti összefüggés felismerése, az egészséges életmód szokásainak alakítása, valamint az egészséget károsító hatások tudatos kerülésére való nevelés. A tantárgy céljaiból következik, hogy szervesen kapcsolódik a hétköznapi élethez, s így erősen gyakorlatorientált.

A 3. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és a fogalmak mennyiségi változását, csökkenését évfolyampáronként.

 

1–2. évf.

3–4. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

A tematikai egységek/témakörök száma

8

0

10

7

A fogalmak száma

36

0

42

81

A fogalmak mennyiségi különbözete

–36

+39

3. táblázat

Biológia

Az általános iskolai biológia az alsó tagozatos környezetismeret, illetve az 5–6. évfolyamon tanult természettudomány tantárgy folytatása, de azoktól eltérően már csak az élőlények világával foglalkozik. A 7–8. évfolyamon tanult biológiai ismeretek minden tanuló számára képet adnak az élővilág kialakulásáról, fejlődéséről és szerveződéséről. A tanulók alapszinten elsajátítják a biológiai vizsgálatok néhány laboratóriumi és terepen végezhető módszerét is. Tudatosabbá válnak az egészségükkel és a természeti környezet fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekben, fejlődnek életviteli készségeik.

A középiskolában a tanulók erre az alapra építve kezdik meg a biológia tanulását. A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók – az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva – egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, beleértve az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőket. A témakörök a mindenki által megszerezhető és a mindennapi életben alkalmazható tudás és képességek mellett előkészítik a 11–12. évfolyamokon választható (fakultatív) biológiatanulmányokat is.

A nem szakirányon továbbtanulók számára a Nat 2020 a 11. évfolyamon heti két órában újabb természettudományos tárgy tanulását írja elő. Az iskola választása alapján a tanulók szaktárgyi programok (biológia, fizika, földrajz vagy kémia) vagy integrált természettudományos program keretében, a mindennapokban megjelenő, a tanulói aktivitásra, interaktivitásra épülő, továbbá a projektmunkát előtérbe helyező tantárgyat tanulnak. A 11. évfolyamon belépő természettudományos tárgy célja hangsúlyozottan nem a lexikális ismeretek további gyarapítása vagy a szaktudomány megértésére való törekvés. Az egyes témakörök közérthető nyelven bemutatják a legújabb felfedezéseket, azok várható hatásait. Újra megvilágítják azokat a globális problémákat, amelyekkel az emberiség ma, illetve a közeljövőben szembenéz.

A kerettantervi tartalmak középpontjában sem a lexikális ismeretek, azaz a tartalom mennyisége áll, hanem a tanulás során alkalmazott módszerek sokfélesége, a tanulók csoportos munkájának, illetve egymás közti vitájának támogatása, a projektfeladatok végzéséhez nyújtott támogatás. A biológia tanulása eszközöket ad a tanulók kezébe, amelyekkel a körülöttük lévő élővilágot tanulmányozhatják. A tanulók képet kapnak a biológia kulcsfogalmairól, alapvető elméleteiről, de lehetőségük van az érdeklődésüknek megfelelő, elmélyültebb vizsgálódásra is, ami utat nyit az élettudományok és a hozzájuk kapcsolódó életpályák felé. A kulcsfogalmak és elméletek fejlesztése a tapasztalati alapoktól a tudományos igényű értelmezésekig fokozatosan és differenciáltan történhet. Az aktív tanulási módszerek alkalmazása több időt igényel, de a tanulók így azokat a vizsgálati és gondolkodási műveleteket is gyakorolhatják, amelyeknek az iskolán kívül a mindennapi életben is hasznát vehetik. A gimnáziumokban a tananyagcsökkenés tehát a fentiek értelmében nagyon differenciáltan jelenik meg az iskola által előírt követelmények, valamint a tanulói igények alapján.

Az 4. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és a fogalmak mennyiségi változását évfolyampáronként.

 

7–8. évf.

9–10. évf.

11–12. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A tematikai egységek/témakörök száma

9

13

6

18

16

11

A fogalmak száma

80

154

50

270

175

86

A fogalmak mennyiségi különbözete

+74

+220

–89

(Ha az iskola úgy dönt, hogy a tanulók a 11. évfolyamon biológiát tanulnak.)

4. táblázat

Az érettségi követelményrendszer változása a biológia tudományában zajló változásokat képezi le: a hangsúlyok eltolódása, egyes témakörök sorrendjének változása figyelhető meg (pl.: a rendszertan és a homeosztázis témák esetében), valamint az egyes témaköröknél a témában szerzett elméleti jártasság helyett gyakorlatközpontú lett az elvárt tudás (pl.: az elsősegélynyújtás, az újraélesztés). Új témaként kerültek be a tananyagba pl. egyes konkrét betegségek (COVID) vagy orvosi diagnosztizálási módszerek, de a természettel való kapcsolódásunk miatt kiemelt szerepet kapott a bionika (biomimetika) és a bioinformatika is.

A középszintű követelmények – leginkább az elméleti jellegű tartalmak – közül néhány átkerült az emelt szintű követelmények közé (pl. az emberi szervezet egyes alkotóelemeinek kimutatása), néhány gyakorlatiasabb ismeret pedig emelt szintről a középszintű követelményekhez került (pl.: EEG, EKG vizsgálati módszerek).

Fizika

A Nat 2020 az általános iskolában lehetővé teszi a természettudományok komplex tanítását, a 11. évfolyamon pedig azok számára, akik nem fizikából, kémiából vagy biológiából fakultálnak, heti két órában írja elő a természettudományok tanulását (ami lehet fizika, kémia, földrajz, biológia vagy integrált természettudomány tantárgy).

A fizika tantárgy kerettantervi követelményei előremutató, élményközpontú tananyaggal kívánják felkelteni a tanulók érdeklődését a fizika tantárgy iránt. Az élményközpontú tananyag kulcsa:

  • a tanulók által megismert jelenségekre, tapasztalatokra kell építeni az elvek, törvények megfogalmazását;
  • a tananyag feldolgozása, a tanulás örömteli legyen, ne pusztán kötelesség.

A kerettanterv az adatok memorizálása helyett aktív, differenciált, projektszemléletű tevékenységekre fókuszál, szem előtt tartva azt is, hogy a legfontosabb fogalmak és törvények megértése alapozhatja meg a későbbi fizikatanulmányokat.

A fizika tantárgy kerettanterve alkalmazásközpontú, a témaköröket hétköznapi szituációkhoz köti, és a 21. században megkerülhetetlen problémákkal is foglalkozik: a környezettudatossággal, a megújuló és nem megújuló energiaforrások problémájával, valamint a globális klímaváltozással.

A Nat 2012-re épülő kerettantervben szerepelt egy „A” és egy „B” változat:

  • az „A” változatot azoknak a tanulócsoportoknak ajánlották, akik egy fokozottan valóságközeli, a hétköznapi jelenségeket középpontba állító tantervben gondolkodtak, ahol a legfőbb cél a tanulók érdeklődésének felkeltése;
  • a „B” változat a mélyebb tudományosságot is célul tűzte ki. Több elméleti tananyag mellett a kritikus gondolkodást és a kreativitást is fejleszti. A feladatmegoldások terén kissé mélyebb matematikai ismereteket kíván meg.

A Nat 2020 a korábbi „A” változat szemléletét tükrözi, felkeltve a motivációt az emelt szintű képzésre.

Az 5. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és a fogalmak mennyiségi változását, csökkenését évfolyampáronként.

 

7–8. évf.

9–11. évf.

9–10. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

 

„A”/„B”

„A”/„B”

A tematikai egységek/témakörök száma

11/7

10

29/18

15

A fogalmak száma

117/65

104

132/142

113

A fogalmak mennyiségi különbözete

–13/+39

–19/–29

5. táblázat

A 7–8. évfolyamon a Nat 2012 heti 4 órája a Nat 2020 előírásai alapján 3 órára csökkent. Ennek ellenére a fizika tantárgy fogalmainak száma a 7–8. évfolyamon jelentősen nem csökkent, de tartalmi mélysége a korosztály igényeihez igazodott.

A Nat 2020-ban a 9–10. évfolyamon a témakörök/ tananyagok mélysége jelentősen csökkent, elsősorban a fizika törvényeire és összefüggéseire építő feladatmegoldó, gondolkodást elmélyítő órák számát érintette. A 9–10. évfolyam fogalmi mennyiségeinek különbözete egyrészt az előzőkben leírtakból, másrészt a fizika kerettanterv részletesebb meghatározásából is adódik.

A 2024-ben életbe lépő érettségi vizsgán a kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve előtérbe került a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő feladatmegoldás, a projektmunka, és a vizsga struktúrája is ennek megfelelően módosult.

Az eddig középszinten elsajátítandó vizsgaanyag az emelt szintű vizsgán elvárt ismeretanyagba (pl. mechanika, atommagfizika egyes kérdései) került.

Kémia

A Nat 2020 az általános iskolában lehetővé teszi a természettudományok komplex tanítását, a 11. évfolyamon pedig azok számára, akik nem fizikából, kémiából vagy biológiából fakultálnak, heti két órában írja elő a természettudományok tanulását (ld. fentebb).

A tantárgy óraszámai az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkentek.

A korábbi kerettantervben szerepelt egy „A” és egy „B” változat, ahol az „A” változat központjában a rendszerszintű gondolkodás fejlesztése, a probléma- és az alkalmazásközpontúság, míg a „B” változatban a hagyományos, a tudomány logikáját jobban követő tananyag-feldolgozás került előtérbe.

A Nat 2020-ban a felső tagozaton megmaradt az alkalmazásközpontúság mint központi elem, a középfokú oktatásban pedig a „B” változat tudományközpontú logikája. Ettől függetlenül a 9–10. évfolyamon is jelentős számú olyan javasolt tevékenység került a kerettantervbe, amely biztosította az aktív tanulás lehetőségét.

A 6. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és a fogalmak mennyiségi változását, csökkenését évfolyampáronként.

 

7–8. évf.

9–10. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

 

„A”/„B”

„A”/„B”

A tematikai egységek/témakörök száma

10/8

6

12/13

7

A fogalmak száma

68/92

140

86/173

77

A fogalmak mennyiségi különbözete

+72/+48

–9/–96

6. táblázat

A középszintű érettségi vizsga keretében kémiából is van lehetőség projektfeladatot választani a vizsgázónak.

Földrajz

A földrajz tantárgy az elmúlt évtizedekben jelentős tartalmi és szemléleti változáson ment keresztül. A leíró jellegű megközelítést felváltotta az oknyomozó, prognosztizáló szemlélet. A tények puszta bemutatása helyett az összefüggések felismerése, a komplex földrajzi gondolkodás kialakítása került a középpontba. A tartalomszabályozó dokumentumokban (Nat, kerettantervek, érettségi vizsgakövetelmények) bekövetkezett legfrissebb változások szervesen illeszkednek e folyamatba.

A Nat 2020-ban a földrajz továbbra is kötelező tantárgyként van jelen a köznevelés rendszerében az iskolák 7–10. évfolyamán. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Nat 2020 lehetővé teszi, hogy a gimnáziumok 11. évfolyamán folytatódjon a földrajz tanítása-tanulása. A tantárgyra vonatkozó tantervi elvárások az alaptanterv Természettudomány és földrajz műveltségi területében kaptak helyet. Az új tantervben foglaltak szerint a korábbiakhoz képest megfordult a földrajzi tér megismerésének logikája: a lakóhelytől a távoli kontinensek felé haladunk. A 7–8. évfolyamon a regionális földrajzi tartalmakra, a 9–10. évfolyamon az általános földrajzi tartalmakra helyeződik a hangsúly. A korábbiakhoz képest nagyobb teret kap a fenntarthatóság, a környezettudatosság, illetve a gazdasági és pénzügyi nevelés témaköre.

A földrajz érettségi vizsga általános és részletes követelményrendszerének felülvizsgálata során a korábbi vizsgakövetelményeket átstrukturálták a Nat 2020 és a kerettantervek megváltozott témaköreinek figyelembevételével. Az új tartalmi elemek beépítése mellett a tananyagcsökkentésre is sor került. Nagyszámú, korábban meghatározott követelményelem (pl. tudománytörténeti vonatkozások, a földrajztudomány ágainak és rokontudományainak fogalmi szintű ismerete, a műholdak pályatípus és feladat szerinti csoportosítása) kikerült a vizsgakövetelmények köréből. Középszinten nőtt az országoknál nagyobb térbeli egységekhez (pl. kontinensrészekhez, országcsoportokhoz) köthető követelmények aránya. Ezzel párhuzamosan bizonyos országok, területek (pl. Görögország, Spanyolország, Brazília, Kanada, a „banánköztársaságok”, az adóparadicsomok) ismeretanyaga teljes egészében átkerült az emelt szintű követelmények közé. Az új érettségi vizsgakövetelmény középszinten csak a kiemelt világgazdasági-világpolitikai jelentőséggel rendelkező országok jellemzését várja el a vizsgázótól. Az új érettségi vizsgakövetelményekben foglaltaknak megfelelően nagyobb hangsúlyt kaphatnak majd a jövőben a gyakorlatközpontú, problémamegoldásra irányuló feladatok, az esettanulmányok, illetve a mindennapok földrajzával összefüggő tudáselemek.

A földrajz érettségi vizsga átalakítása szerkezeti szempontból is több változást eredményezett. A legfontosabb újdonságnak az tekinthető, hogy már földrajzból is lesz lehetőség középszinten projektalapú szóbeli érettségi vizsga szervezésére a tanuló választása alapján. A projektmunkák témaválasztása során törekedni kell arra, hogy olyan témát válasszon a vizsgázó, amely lehetővé teszi a természet- és társadalomföldrajzi jelenségek, folyamatok komplex, összefüggésekre alapozott bemutatását. A projektmunkák témaválasztása terepi felmérésre, adatgyűjtésre is támaszkodhat. A választott téma feldolgozása során minden esetben – amenynyiben az a téma szempontjából releváns – ki kell térni a fenntarthatósággal, környezettudatossággal való kapcsolódási pontokra.

 

7–8. évf.

9–10. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

A tematikai egységek/témakörök száma

14

8

12

10

A fogalmak száma (topográfiai fogalmakkal együtt)

677

554

605

563

A fogalmak mennyiségi különbözete

–123

–42

7. táblázat

Az érettségi vizsgakövetelményekben meghatározott elvárások sikeres teljesítése érdekében az iskolák a 11–12. évfolyamokon fakultációs foglalkozásokat szervezhetnek a földrajzból közép- vagy emelt szinten érettségizni kívánó tanulóik számára. A Nat 2020 erre megfelelő, jogszabályban rögzített időkeretet biztosít: a 11. és a 12. évfolyamon legalább 4-4 tanórát a tanulók érettségi vizsgára történő felkészítésére kell felhasználni.