Olvasási idő: 
39 perc

Tananyagcsökkentés a 2020-as tartalmi szabályozókban – tantárgyi példákon keresztül (I. rész)

A 2012-es Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat 2012) felülvizsgálatának és módosításának egyik fontos célja volt a tanulói munkaterhek csökkentése, ennek érdekében történtek változtatások a 2020 szeptemberében felmenő rendszerben bevezetett, módosított Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat 2020). A tanulói terhelés csökkentésére irányuló intézkedés volt a tanulók heti óraszámának évfolyamonkénti maximálása, a tantárgyak tartalmainak egyenletesebb elosztása és a tantárgyak többségében – a matematika és a természettudományok kivételével – a tananyag mennyiségének különböző mértékben történt mérséklése.

Fontos megjegyezni, hogy a tantárgyak tartalmi változásait a szakértőknek úgy kellett megoldaniuk, hogy egyszerre kellett szem előtt tartaniuk az adott tantárgy alapját képező tudományág legfrissebb ismereteinek beépítését (a tananyagok korszerűsítését), a tanulás eredményességét támogató rendszerezettséget, a didaktikai szempontokat (a tanulás támogatását) és a már említett terheléscsökkentési szempontokat is.

Az alábbi összefoglaló ezen célok teljesülését a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az ének-zene, a vizuális kultúra, a technika és tervezés, a digitális kultúra, valamint a testnevelés tantárgyak esetében vizsgálja. A tantárgyak tartalmi változásait a Nat 2012 és a Nat 2020, az ezek alapján készült kerettantervek, valamint a korábbi és a 2024 tavaszától hatályos érettségi vizsgakövetelmények összevetésében vizsgáltuk.

Magyar nyelv és irodalom

A Nat 2020-ban a magyar nyelv tanításának kiemelt célja az anyanyelvüket tudatosan használó, biztos szövegértéssel, illetve szövegalkotási kompetenciával rendelkező tanulók képzése, akik a nyelv tudatos és reflektív alkalmazásával eredményesen kommunikálnak, írásban és szóban is képesek önmagukat pontosan, az adott helyzetnek, illetve műfajnak megfelelően kifejezni, képesek a kulturált nyelvi viselkedésre, nyelvhasználatra. Nyelvi ismereteik és kompetenciáik lehetővé teszik a mérlegelő gondolkodást, az egész életen át tartó folyamatos tanulást, mely által boldogulnak a munka világában, tudnak önállóan és csapatban hatékonyan dolgozni. Nemzetünk kulturális hagyományait ismerik, értik és tisztelik, kötődnek azokhoz. A Nat 2012-höz képest kisebb mértékű tartalmi változás történt, inkább a hangsúlyok tolódtak el és a fókuszpontok helyeződtek át a 21. századi, digitális világ igényeinek megfelelően.

A Nat 2020 fő témaköröket nevez meg a nevelés-oktatási szakaszok szerint, a Nat 2012-ben ilyen nem szerepelt. Az 5–8. és a 9–12. évfolyamokra előírt tananyag a magyar nyelv tantárgy esetében nem változott érdemben, de az megállapítható, hogy egyes témakörök kiemelődtek, szétváltak, hangsúlyosabban jelennek meg a Nat 2020-ban. Ilyen például a Stilisztika és a Jelentéstan, mely a Nat 2012-ben még egy témakörként szerepelt, vagy a Pragmatika kiemelése önálló témakörként. Újdonság, hogy a Kommunikáció témakörében kiemelten foglalkozni kell a digitális kommunikációval vagy a munka világával.

A kerettantervek szintjén markánsabbak a változások. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a 2020-as kerettanterv egyes fogalmakat többször is szerepeltet különböző témaköröknél. Az 1. táblázatban összehasonlítottuk a két kerettantervben a nyelvtani fogalmak mennyiségi változását évfolyampáronként. A felső tagozat első két évfolyamát kivéve minden évfolyampárban csökkent a fogalmak száma, összesen 32 fogalommal kevesebbet tartalmaz a 8 évfolyam nyelvtantananyaga. Ez az ismeretanyag csökkentését jelenti, és ez természetesen az érettségi követelményekre is mérséklő hatással van.

 

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

11–12. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A fogalmak száma

75

94

87

55

205

139

115

80

A fogalmak mennyiségi különbözete

+19

–32

–66

–35

1. táblázat

Jelentős csökkenés látható a javasolt óraszámok esetében is. Az 5–6. évfolyamon a helyesírás témakörre 22 óra helyett 8-at javasol az új kerettanterv. A Kommunikáció témakörre 18 óra helyett csak 6 órát javasol az új kerettanterv, ám azt sokkal fókuszáltabban tölti meg tartalommal. A 2012-es kerettantervben szereplő, a szavak szerkezete és jelentése tematikai egység 18 javasolt tanórája kettéválik az új kerettantervben állandósult szókapcsolatokra (5 óra), valamint hangalak és jelentésre (6 óra). Hangsúlyeltolódást figyelhetünk meg a grammatikai ismeretek tekintetében is. A 2020‑as kerettanterv sokkal nagyobb figyelmet és időt fordít a grammatikai tudás megalapozására, a nyelvi szintek és az alapszófajok tanítására. Ez abból is fakad, hogy az alsós nyelvtan oktatásában a grammatikai ismeretek inkább alapozó, előkészítő funkciót töltenek be.

A 7–8. évfolyamon szintén látható, hogy a Kommunikáció témakörre 13 óra helyett 5-öt javasolt a kerettanterv, ám hozzáfűzendő, hogy a szövegértés és szövegalkotás témakör részben e fogalmak feldolgozására szán 3 órát. Ez utóbbi azért is látványos, mert a 2012-es kerettantervben az olvasás, szövegértés 9, míg az írás, fogalmazás 7 órával szerepelt. Szintén megfigyelhető a nyelvtörténet, valamint a nyelv társadalmi és földrajzi változatainak megismertetése, hangsúlyosabbá válása azáltal, hogy külön-külön témakört alkotnak a korábbi, a nyelv állandósága és változása tematikai egységgel szemben.

A 9–10. évfolyamon is csökkent a Kommunikáció témakörére javasolt időmennyiség. Ugyanígy csökkent a nyelvi rendszerre vonatkozó ismeretek, a szöveg témakörére (22-ről 13-ra) javasolt időkeret. Kissé növekedett viszont (10-ről 12-re) a stilisztika órakerete, melybe beépült a korábban 8 órában feldolgozott jelentéstan.

A 2020-as kerettantervben a 11–12. évfolyamon a retorika (12 helyett 11 óra), a szociolingvisztika (9 helyett 8 óra) és a nyelvtörténet (8 helyett 6 óra) témakörök esetében is kismértékű óraszámcsökkenést tapasztalhatunk. Nőtt viszont az általános nyelvi ismeretekre szánt óramennyiség 4-ről 7-re és az érettségire felkészítésre javasolt óraszám 9-ről 10-re.

Megállapítható, hogy a nyelvtanoktatás tartalmi szempontból kisebb mértékű módosításon esett át, hangsúlyeltolódások, fókuszáthelyeződések figyelhetők meg. A felső tagozaton fontosabbá vált azoknak az anyanyelvi ismereteknek a megalapozása, amelyekre a középfokú oktatás építkezni tud.

Az érettségi vizsgán a tantárgynak a Nat 2012 alapján elvárt követelményei 7 témakört határoztak meg, a Nat 2020-hoz kapcsolódó követelményekben eggyel több témakör kapott helyet, az újdonság a digitális kommunikáció mint önálló témakör.

Az érettségi követelmények esetében is elmondható a kismértékű változás. Egyes ismeretkörök kissé módosultak a korábbi követelményekhez képest; néhány ismeretkör összeolvadt, ezáltal az új követelmények rövidültek, pl. a korábbi érettségi követelményekben szereplő nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség ismeretkör az új érettségi követelményekben a nyelv és társadalom ismeretkör része lett. Kimaradt néhány korábbi önálló ismeretkör, pl. a helyesírás vagy a szövegszerkesztés eljárásai, ugyanakkor új ismeretkör is megjelent a követelmények között, pl. a nyelv mint jelrendszer.

A Nat 2020 az irodalomtanítás céljaként jelöli meg, hogy a tanulók megértsék a nemzet, a szűkebb közösség és az egyes ember kapcsolatát. Megismerjék kultúránkat, annak gondolati, erkölcsi tartalmait, esztétikai értékeit, ennek köszönhetően szellemileg és érzelmileg is kötődjenek hozzá. Ezért az irodalomtanításban kiemelt szerep jut azoknak az alkotóknak, akik igazodási pontként erkölcsi magatartásukkal, kiemelkedően magas szintű életművükkel alapvetően meghatározták és meghatározzák a magyar közgondolkodást. Az irodalom oktatása a magyar irodalomtörténetet folyamatosságában mutatja be, az egyetemes irodalom pedig szigetszerűen, a legjelentősebb alkotók és alkotások bemutatásával történik.

A Nat 2012-höz képest több változás is történt az irodalom tantárgy tananyagában. A változás, a tananyagcsökkentés nemcsak a nagyobb egységek, vagyis a témakörök számának jelentős csökkenésében figyelhető meg, hanem a kerettantervben meghatározott követelményelemek, a fogalmak számának csökkenésében is.

A Nat 2012-höz képest további változás, hogy a tananyag korábbi – főként műnemek szerinti – csoportosítását felváltotta a kronologikus szemlélet. A Nat 2020-ban a magyar nyelv és irodalom tantárgy az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszában, az 1–4. évfolyamon, komplex egységet alkot, és a fő hangsúly az alapkészségek fejlesztésén, az értő olvasás kialakításán, a szövegértés és -értelmezés megalapozásán van. Az 5–6. évfolyamon a tematikus közelítés biztosítja az átmenetet az alsó és a felső tagozat között. A 7–8. évfolyamon pedig már a kronologikus felépítés érvényesül, ahol – a kronológia elvének figyelembevételével – az egyes témakörök sorrendjét a helyi tantervében határozhatja meg az iskola.

Az 5–6. évfolyamon a tananyagcsökkentést szolgálja, hogy csökkent a feldolgozásra kijelölt művek száma több témakörben is, például: a mesék, a mondák és regék, valamint a balladák témakörében. Ezen kívül A régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az iskola névadója témakör és a hozzá kapcsolódó fogalmak pedig átkerültek a hon- és népismeret tantárgyba. A 7–8. évfolyamon csökkent a drámai művek feldolgozására javasolt órák száma, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa és Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című művének feldolgozása pedig a 9–12. évfolyam irodalomanyagába került át. A médiával és hatásaival foglalkozó tematikai egységgel az újonnan bevezetett digitális kultúra tantárgy keretében foglalkoznak részletesen a tanulók az irodalom tantárgy helyett.

A 9–12. évfolyamon is a kronológia a fő tananyagszervező elv, amelynek az a célja, hogy a tanulók az irodalmat a történelmi-társadalmi folyamatok részeként lássák, megismerjék a magyar és a világirodalom nagy művelődéstörténeti korszakait, ennek köszönhetően észrevegyék a különböző korok szerzői, művei között kialakuló párbeszédet, az irodalom vándortémáit és motívumait.

Ebben a nevelési-oktatási szakaszban a változás, a tananyag csökkentése leginkább abban nyilvánult meg, hogy bizonyos tananyagtartalmak, irodalmi alkotások átkerültek a kötelezően feldolgozandó törzsanyagból a feldolgozásra ajánlott részbe, az érettségin pedig a középszint követelményeiből az emelt szintre. Ilyenek például: Cervantes Don Quijotéja, valamint Ottlik Géza és Márai Sándor művei. A Nat 2020-ban a 10–16. századi színjátéktípusok már nem része a tananyagnak; Percy Bysshe Shelly, John Keats, E. T. A. Hoffmann, Jane Austin, Emily Brontë, Charles Dickens, Gustave Flaubert, Émile Zola is kimaradt, és helyette csak részletek kerültek be a kötelező ismeretek közé Walter Scott és George Byron műveiből, valamint Adam Mickiewicz egy verse. Bessenyei György, Kármán József és Németh László az ajánlott alkotók közé került a Nat 2020-ban. Ezenkívül kevesebb világirodalmi mű feldolgozása szerepel a követelmények között, különösen a huszadik század első feléből (pl. ajánlott lett Bulgakov Mester és Margaritája is).

Összességében tehát a világirodalom és a kortárs irodalom aránya csökkent a tananyagban, valamint néhány magyar szerzőtől kevesebb mű feldolgozása szerepel a követelmények között, mint a Nat 2012-ben (pl. Weöres Sándor). A Nat 2012 tematikai egységei közül pedig Az irodalom határterületei és a Regionális kultúra kikerült az új kerettantervből.

A 2. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és az irodalmi fogalmak mennyiségi változását, csökkenését évfolyampáronként. A 9–10. évfolyampár kivételével minden évfolyampárban csökkent mind a tematikai egységek/témakörök, mind a fogalmak száma. A 8 évfolyam irodalom-tananyaga összesen 95 fogalommal kevesebbet tartalmaz. Ez az ismeretanyag csökkentését jelenti, amely természetesen az érettségi követelményekre is mérséklő hatással van.

 

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

11–12. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A tematikai egységek/témakörök száma

14

10

15

6

21

11

22

6

A fogalmak száma

96

68

161

97

197

235

132

91

A fogalmak mennyiségi különbözete

–28

–64

+38

–41

2. táblázat

2024 májusától megváltoznak az érettségi vizsgakövetelményei és feladatai a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy esetében is, új feladattípusok lesznek az írásbeli vizsgán. Középszinten egy központi feladatsort kell megoldaniuk az érettségizőknek: először egy szövegértési-nyelvi feladatsort és egy irodalmi feladatlapot. Ez után következik a II. feladatlap, amely választási lehetőséget tartalmaz: vagy egy műértelmező szöveg alkotása, vagy egy, irodalmi művekhez kötődő témakifejtő dolgozat (esszé) írása lesz a feladat. Az érettségin szereplő feladatok mindegyike az érettségi részletes vizsgakövetelményei alapján a 9–12. évfolyamos kerettanterv törzsanyagára épül, a feladatsor a fogalomhasználat során épít a vizsgázóknak a korábbi iskolafokozatban megszerzett ismereteire is.

Fontos kiemelni azt is, hogy az érettségi követelmények nem ölelik fel a teljes törzsanyagot. A magyar irodalomtörténet egésze szerepel bennük, de a középszintű vizsgán a követelményekből kimaradt a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás, a 20. századi és a kortárs világirodalom. Ez a középszinten vizsgázók számára a tanulási terhek csökkentését jelenti.

Történelem

A történelem tantárgy tanítása a 2020-ban bekövetkezett alaptanterv-módosítás után is az 5–12. évfolyamon folyik. Lényeges változás azonban, hogy a 8. és a 12. évfolyamon bevezettek egy új tantárgyat, állampolgári ismeretek néven. Ezen tantárgy ismeretanyagának egy részét korábban a történelemórák során sajátították el a tanulók, így a Nat 2020 történelem tantárgyi követelményei közül kikerült az állampolgári, a társadalmi és gazdasági ismeretek egy jelentős része, ezeket a történelemmel egy műveltségi területbe tartozó állampolgári ismeretek tantárgy keretei között tanulják meg a tanulók.

A Nat 2012-ben a történelem tantárgy az Ember és társadalom műveltségi terület része volt, a Nat 2020-ban a Történelem és állampolgári ismeretek tanulási területhez tartozik. A Nat 2012 történelemre vonatkozó része három egységből épült fel, ezek: A) Alapelvek, célok, B) Fejlesztési feladatok, C) Közműveltségi tartalmak. A Nat 2020-ban ez így módosult: A) Alapelvek, célok, B) Fő témakörök, C) Tanulási eredmények. Lényeges különbség a fejlesztési feladatok helyett a kimeneti követelmények, azaz az elvárt tanulási eredmények részletes felsorolása, összesen 121 pontban.

A korábbiakhoz képest új szemléletet jelent, hogy – más európai országokhoz hasonlóan – nagyobb hangsúlyt kap a nemzeti történelem (pl: Németország, ahol a német történelemnek nagyon erős prioritása van a világtörténelemmel szemben). Ennek következtében a világtörténelem tárgyalása a korábbinál szűkebb keretek között valósul meg. Nem szerepelnek országtörténelmek, az egyetemes történelem eseményei szigetszerűen – amennyiben releváns – a magyar történelmi eseményekkel kapcsolatban jelennek meg. A korábbi tantervek jellemzően ugyanazt tartalmazták 5–8. évfolyamon, mint 9–12. évfolyamon, csak az utóbbi esetben részletesebben, alaposabban. Az új tanterv szakít a kronologikus elrendezéssel, néhány esetben a tematikus elvet követi (pl.: A demokratikus állam: a modern demokrácia gyökerei; Régiók története; Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; A magyar megmaradás kérdései témák). A magyar történelem tárgyalása a korábbi események, folyamatok főbb csomópontok szerinti számbavétele után a reformkortól követi a kronologikus elrendezést, míg az egyetemes történelemre vonatkozóan ez az I. világháborút követő időszakra igaz. A tananyagcsökkentés leginkább a témakörök és altémák számában érhető tetten. A Nat 2012 felső tagozaton és középiskolában is 11–11 témakört jelöl meg, ha az altémákat nézzük, akkor viszont megállapítható, hogy az 5–8. évfolyamon 66, míg a 9–12. évfolyamon 71 szerepel belőlük. A Nat 2020 25 témakört említ felső tagozaton és 29-et középiskolában, de ezek a témakörök a korábbi Nat altémáinak felelnek meg, így a csökkentés jelentős mértékűnek mondható. Eklatáns példa, hogy az őskor történelme teljes mértékben kimaradt a Nat 2020-ból.

A történelem kerettanterv kötelezően megtanulandó fogalmakat, személyneveket, évszámokat és földrajzi neveket tartalmaz, ezek nélkül nem lehet történelemtanításról, történelemtanulásról beszélni. A témák, altémák csökkenése már eleve csökkenéshez vezetett az úgynevezett lexikák terén, az új tanterv azonban a megmaradt témákon belül is csökkentette a megtanulandó (egyben az érettségin számonkérhető) évszámok, nevek, fogalmak stb. számát. A nyolc évfolyam kerettantervében a korábbi 1730 kötelező lexika (fogalmak, személyek, kronológia, topográfia) helyett 1352 szerepel, ez körülbelül 20%-os csökkentést jelent. A fogalmak esetében a csökkentés 3. táblázatban, míg a kronológia esetében a 4. táblázatban figyelhető meg.

 

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

11–12. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A fogalmak száma

326

250

351

220

477

469

576

413

A fogalmak mennyiségi különbözete

–76

–131

–8

–163

3. táblázat
 

 

5–8. évf.

9–12. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2012

A kötelező évszámok száma

89

71

184

137

Az évszámok mennyiségi különbözete

–21%

–26%*

* Jelentős számú ismétlődés is van, az általános iskolában kötelező évszámok majd mindegyike a középiskolában is kötelező.
4. táblázat

Az érettségi követelmények értelemszerűen követték a kerettantervi változásokat. Az onnan kikerült témák, altémák az érettségin sem kerülhetnek szóba. Így nincsenek munkajogi, pénzügyi, állampolgári témák a követelmények között. A kötelező lexikák számának fentebb bemutatott csökkentése érvényes a középszintű érettségire is, hiszen az érettségin csak azok a lexikai elemek kérhetők számon, amelyek a kerettantervben szerepelnek. A korábbi követelmények még 11 témakört neveztek meg, ezek most lecsökkentek 7-re, igaz, ezek a témakörök átfogóbb jellegűek. Tananyagcsökkenést jelent az is, ha egy-egy téma a középszintű követelmények közül átkerül az emelt szintre, ilyen például Julius Caesar, az egyházszakadás, a hűbériség vagy a délszláv háború.

Ének-zene

A Nat 2012-ben az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai voltak, hogy a tanulók megismerjék az éneklés és a zenélés örömét, valamint az, hogy kulcsot kapjanak a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segítette a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye, hogy a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amelyek segítik az eligazodásukat a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. A tantárgy tanítása során a fejlesztési célok nem váltak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölték. Minden órán sor került éneklésre, a tanulók zenei generatív készségének fejlesztésére és zenehallgatásra.

A Nat 2020-ban az ének-zenei nevelés a Művészetek műveltségi terület része, a tantárgy oktatása a tanuló identitástudatának kialakítása és személyiségfejlődése szempontjából vált kiemelkedő fontosságúvá. A zenei nevelés akkor eredményes, ha kialakul a tanuló zenei anyanyelve, mely által hazájához, nemzetéhez értelmileg és érzelmileg egyaránt kötődik. A Nat 2020 szerint a pedagógus munkájának érdemi szerepe van a gyermek iskolai életében, ennek hatása életre szóló, és túlmutat az iskola falain. Az ének-zenei nevelés speciálisan olyan készségeket, képességeket, kompetenciákat is fejleszt, melyek hatással vannak egyéb, nem zenei képességekre is (transzferhatás). Az egyes témaköröknél megjelölt minimum óraszámok csak arányaiban segítik a tájékozódást. A témakörök és a fejlesztési feladatok átfedik egymást, egy-egy fejlesztési feladat több különböző témakörben is megjelenik, ezáltal a tanórákon belül is érvényesül a komplexitás.

Mindkét Nat kerettanterve hangsúlyozza az ének-zene fontosságát, de a Nat 2020 már a kulcskompetenciákra is kiterjed, miközben a tanulók zenei anyanyelvi ismereteinek bővítése továbbra is fontos cél. Az éneklés mellett más zenei aktivitások is hangsúlyt kapnak. Az aktív tanulás kompetenciáinak kialakításában és fenntartásában kiemelt szerepe van a tanár és a tanuló együttműködésének. A zenei kreativitás és a zenei kultúrák nagyobb hangsúlyt kapnak, ilyen tartalmúak a zenei műfajok és a zenei történelem témakörei.

Az 5. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és fogalmak mennyiségi változását, csökkenését évfolyampáronként.

 

1–2. évf.

3–4. évf.

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A tematikai egységek/témakörök száma

5

5

5

5

5

5

5

5

5

3

A fogalmak száma

74

43

42

23

54

49

31

15

53

19

A fogalmak mennyiségi különbözete

–31

–19

–5

–16

–34

5. táblázat

Vizuális kultúra

A vizuális kultúra tantárgy legfontosabb alapelve az aktív tanulói alkotómunkán alapuló gyakorlatközpontúság, amely akkor lesz eredményes, ha a tanulók vizuális produktumot hoznak létre. A 2012-es és a 2020-as Nat is hasonló célokat fogalmaz meg, hogy segítse a tanulókat az őket körülvevő világ vizuálisan értelmezhető jelenségeinek megértésében, ezen belül a vizuális művészeti alkotások átélésében és értelmezésében, illetve ennek segítségével környezetünk tudatos alakításában.

A tantárgy oktatásának fontos célja, hogy a tanulók az iskolában megismerjék a magyarság által létrehozott legfontosabb képzőművészeti és építészeti műalkotásokat, nemzetünk hagyományos tárgykultúráját és díszítőművészetét, de ugyanakkor az európai és egyetemes vizuális kultúra legjelentősebb képzőművészeti és építészeti alkotásait is. Ennek eredményeként elérendő cél, hogy a tanulók a magyar kultúrára büszkék legyenek, és kötődjenek szülőföldünk értékeihez. A vizuális kultúra tantárgy többféle módon is fejleszti a Nat 2020-ban megfogalmazott valamennyi kulcskompetenciát.

A Nat alapelvei alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlatközpontúsága a vizuális megismerés, a közvetlen tapasztalatszerzés, az elemző-szintetizáló gondolkodás egységében értelmezendő, és a tanulók ténylegesen megvalósuló alkotó munkáját szolgálja.

A Nat 2012-ben és a Nat 2020-ban egyformán hangsúlyos az alkotó tevékenységen keresztül a kéz finommotorikájának fejlesztése, a változatos médiumok és megközelítési módok alkalmazása, a vizuális médiumok közötti átjárhatóság és a művészi gondolkodás szabadságának a kialakítása.

Ahogyan a 6. táblázatban is látható, a Nat 2020-ra épülő kerettantervekben szereplő fogalmak száma jelentősen csökkent a korábbi kerettantervhez képest.

 

1–2. évf.

3–4. évf.

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A fogalmak száma

75

43

97

53

94

52

154

44

95

30

A fogalmak mennyiségi különbözete

–32

–44

–42

–110

–65

6. táblázat

A Nat 2012 szerint a 11–12. évfolyamon a vizuális kultúra kötelezően választható tantárgy volt. A művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret), az iskola dönthette el, hogy az adott órakeretből (heti 2 óra) mely tantárgyakat és milyen arányban tanítja.

Technika és tervezés

A Nat 2012-ben a technika tantárgy a Technika, életvitel és gyakorlat műveltségterület részeként, elsősorban a mindennapi életvezetéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzésére nyújtott lehetőséget, erősítette a tanulók elkötelezettségét az egészség és a környezettudatos életvitel iránt. Főbb területei: a családi életre való felkészítés, a háztartási ismeretek, az egészségfejlesztés voltak. A tantárgy tanításának célja volt, hogy a kulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai kompetencia – fejlesztésével a tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzenek az őket közvetlenül körülvevő világról.

Az emelt óraszámú technika és tervezés oktatását választó iskolák számára két másik kerettantervi változat is készült. Az „A” változat olyan – elsősorban városi környezetben lévő – iskolákban alkalmazható, amelyek rendelkeznek tanműhellyel, illetve háztartástan szaktanteremmel, és a közelükben több olyan munkahely van, amelyet tanulmányi, illetve pályaorientációs céllal meg lehet látogatni. Az elméleti jellegű anyag terjedelme itt nem sokkal nagyobb, mint az alapóraszámú változatban.

A „B” változat egy emelt óraszámú agrárorientációjú kerettanterv, amely a többletórákat elsősorban az ételkészítési és a mezőgazdasági ismeretek elsajátíttatására, és alapos begyakorlására szánja. Ez leginkább olyan helyeken alkalmazható, ahol az iskola körzetében élő tanulók kertes lakóházakban élnek (falvakban, kisvárosokban, nagyvárosok kertvárosaiban, zöldövezeteiben), lehetőségük van az iskolában elsajátított ismereteket, készségeket otthonukban gyakorlati tevékenység során alkalmazni, továbbfejleszteni.

A Nat 2020-ban a technika és tervezés tantárgyat a Technológia műveltségterület körében oktatják az iskolák. A tanulók gyakorlati tevékenységét, a problémamegoldó gondolkodást, a saját tapasztalás útján történő ismeretszerzést helyezi előtérbe. Ennek eszköze a tanórákon megvalósuló kreatív tervező és alkotó munka a hagyományos kézműves és a legmodernebb digitális technológiák felhasználásával. A tantervben kiemelt szerepet kap a tanulni tudás, az alkalmazás, a problémamegoldáson alapuló alkotás. Ezeket szolgálják a kínált tevékenységek, a nevelés, a kompetenciafejlesztés, a kreativitás, a kreatív alkotás, az önkifejezés és a kulturális tudatosság kompetenciái.

A tantárgy tanterve az 5–7. évfolyamon több lehetőséget, modult kínál. Mindegyik modul komplex alkotó folyamatok tervezésével és elvégzésével biztosítja az elmélyülést, a változatos tanórai tevékenységet. Ezzel teremti meg a lehetőséget arra, hogy a helyi tanterv szerint megvalósuló, tevékenység- és gyakorlatközpontú tanulási-tanítási folyamat jobban alkalmazkodjon a helyi igényekhez, lehetőségekhez, sajátosságokhoz, jobban támogassa a pályaválasztást.

Két év után akár más modul is választható, vagy az intézmény tárgyi és személyi feltételrendszeréhez igazodó módon egy modul több tanéven át alkalmazható.

A tantárgy átfogó célként kitűzött eredményeinek megvalósítása a választott modul szerinti speciális tanulási környezet – egy biztonságos szaktanterem, az anyagok megmunkálására alkalmas műhelyterem, az ételkészítési gyakorlatok elvégzésére alkalmas szaktanterem, illetve szabadtéri helyszín, iskolakert – kialakítását igényli.

Az 7. táblázatban összehasonlítottuk és bemutatjuk a két kerettantervben a tematikai egységek/témakörök és a fogalmak mennyiségi változását, csökkenését évfolyampáronként.

 

1–2. évf.

3–4. évf.

5–6. évf.

7. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A tematikai egységek/témakörök száma

4

5

4

5

4

„A” modul 9

A+B
modul
101+94

A-D
modul
39+33+
+44+28

A fogalmak száma

73

69

62

47

109

110

195

144

A fogalmak mennyiségi különbözete

–4

–15

+1

–51

7. táblázat

Digitális kultúra

A Nat 2012-ben a tantárgy oktatása az 1–10. évfolyamon folyt informatika néven. A Nat 2020-ban a digitális kultúra tantárgy kerettanterve egy nagyobb lélegzetvételű modernizáción esett át. A Nat 2012-vel ellentétben a módosított Nat a 11. évfolyam tantervébe is beillesztette a megújított tantárgyat, és már a 3. évfolyamtól kötelezővé tette. Erre azért volt szükség, hogy a tanulók mélyrehatóbban foglalkozhassanak a mai világban már fontosnak és hasznosnak ítélt témakörökkel. A 11. évfolyamon nagy hangsúlyt kap az adat mint eszköz. Korábban a diákok kész – főleg weben át elérhető – adatbázisokkal találkoztak, abból kértek le, módosítottak adatokat, az új kerettanterv szerint a 11. évfolyamon már megjelenik a strukturált adatbázis-kezelés is. A tanulók olyan elemi adatbázis-kezelési feladatokkal ismerkednek meg, melyekkel jól szemléltethető a nagy mennyiségű, strukturált adat tárolása, feldolgozása az információszerzés érdekében.

A digitális kultúra tantárgy célja a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése. A tanulási kompetencia fejlesztése a felhőalapú szolgáltatásokból való információszerzéssel, és ezen információk felhasználásával történik. Az eszközhasználat fejlesztésével a kommunikációs kompetenciákat tarthatja naprakészen a tanuló. A digitális kompetenciák fejlesztését szem előtt tartva úgy épül fel a tananyag, hogy a megismerés mellett a kompetenciák jövőbeni használatára is bátorítsa a tanulót. További cél a matematikai, a társas kapcsolati, a kreatív és az innovációs kompetenciák fejlesztése is.

A Nat 2012-ben az elméleti ismeretek tették ki az informatikai tananyag nagyobb részét, a Nat 2020-ban a digitális kultúra tantárgy követelményei között inkább a gyakorlati feladatok kaptak helyet.

Összehasonlítva a 2012-es és a 2020-as Nat-nak tantárgyakra meghatározott követelményeit, a fenti táblázatból látható, hogy a fogalmak száma emelkedett. Ennek oka, hogy a digitális kultúra tantárgy egy olyan tudományterültet tartalmait közvetíti, amelynek a fejlődése folyamatosan és gyors ütemben zajlik. A rengeteg új eredmény, fejlesztés és felfedezés miatt a fogalmak és az óraszám csökkentése helyett a tananyag összeállításában történt változás. Fontos hozzátenni, hogy a fogalmak számának növekedése nem jelenti ezzel egyenesen arányosan a magasabb elméleti terhelést. A kerettanterv megfogalmazásakor az volt a cél, hogy a tanulókat minél nagyobb gyakorlati tudással ruházzák fel. Emiatt kapott nagyobb hangsúlyt a gyakorlatközpontúság a Nat 2020-ban. A tanulók digitális kultúráját elsősorban gyakorlati problémák tudatos és célszerű megoldásával fejleszti, amelyben nagy szerepet kap a tanulók kreativitása és együttműködése is. Az új kerettanterv a hagyományos PC-központú megközelítés helyett egy sokkal szélesebb spektrumot bemutató és használó rendszert ír le. Az ismeretszerzés, a kompetenciafejlesztés, a tudásépítés és -alkalmazás szempontjait figyelembe véve a mindennapokban megjelenő, a tanulók életében jelen lévő hálózati, mobil- és webes eszközök is kiemelt szerepet kapnak.

 

3–4. évf.

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

11. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A fogalmak száma

39

81

99

102

102

109

71

168

108

A fogalmak mennyiségi különbözete

+41

+4

+7

+97

+108

8. táblázat

Az óraszámokban is történtek változások az új tantárgy esetében. A 2012-es kerettanterv szerint a 10. évfolyammal ért véget az informatika tantárgy oktatása, a Nat 2020 alapján a digitális kultúra tantárgy tanítása csak a 11. évfolyam végén zárul le, ezzel megteremtve azt a plusz időkeretet, amely szükséges a tananyag mélyebb és gyakorlatiasabb elsajátításához.

A 9. táblázat összefoglalja a tantárgy óraszámainak változásait, amelyeket az újrastrukturált tartalom indokolt. A tantárgy által lefedett tudományterületen a 2012-es és a 2020-as kerettanterv kidolgozása között is ugrásszerű fejlődés történt, ezért a fejlesztendő kompetenciákra szánt időmennyiség is emelkedett.

 

3–4. évf.

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

11. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

Óraszámok

32

68

32

68

68

68

64

102

0

68

Az óraszámok mennyiségi különbözete

+36

+36

0

+38

+68

9. táblázat

2020-ban a Nat bevezetését követően elkészültek a hozzá illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények is. A követelmények alapján először a 2023/2024-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók. A megújult érettségi vizsgakövetelmények az eddiginél szélesebb teret adnak a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának.

Az informatika tantárgy érettségi követelményei korábban leginkább azt mérték, hogy a vizsgázó mennyire felkészült az elméleti ismeretekből. A digitális kultúra esetében a tananyag elsajátításánál és az érettségi követelményekben is a gyakorlati tudás került a középpontba. Emellett számos olyan témakör került ki a vizsgakövetelmények közül, amelyek a mai világban már inkább kiegészítő ismereteknek számítanak, nem külön témakörnek. Az érettségi vizsga 11 témaköréből 8 maradt meg – a többi vagy beépült a 8 témakörbe, vagy már nem szerepel a tantárgy törzsanyagában. A szövegszerkesztésről és az elméleti tudásról átkerült a hangsúly az adatok feldolgozására, hasznosítására, valamint a modern multimédiás és egyéb – akár a munkaerőpiacon is értékes – szoftverek használatára.

Összegezve: a Nat 2020-ban szereplő digitális kultúra tantárgyhoz készült kerettantervet számos olyan információval volt szükséges bővíteni – a korábbi informatika tantárgyhoz képest –, amely miatt indokolt volt a tudásanyag átadásához a kibővített fogalomrendszer létrehozása, valamint a tantárgyhoz javasolt óraszámok bővítése. Mindezek ellenére – a tárgy gyakorlati fókuszú oktatása miatt, valamint a csökkentett érettségi követelményeknek köszönhetően – nem hárul több részfeladat a tanulókra.

Testnevelés

A testnevelés tantárgy oktatását már a Nat 2012 is az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva – a köznevelési törvény vonatkozó rendelkezése szerint – heti 5 tanórában határozta meg. A Nat 2020, a többi tantárgyhoz hasonlóan, a testnevelés oktatásában is rögzíti a fejlesztendő kompetenciákat. A mindennapos testnevelés hozzájárul a tanulók testi, illetve szellemi teljességéhez. A tantárgyi követelmények megalkotása során fontos szempont volt, hogy a mozgás tudatos fejlesztését és tanítását már a lehető leghamarabb, az 1. évfolyamtól kezdve szisztematikusan építse fel. A motorikus mozgások mellett fontos szerepet kapott az egészséges életmódra való tudatos nevelés, valamint a mozgáshoz való hozzászoktatás már gyermekkortól kezdve.

A testnevelés tantárgy a tanulók szemléletét a játék, a sporttevékenység, illetve a testedzés lehetőségeinek és eljárásainak felhasználásával alakítja, formálja. A tantárgy meghatározó szerepet játszik a tanulók szokásrendjének, életvitelének kialakításában. Fontos, hogy minden tanuló számára megvalósuljon a mindennapos mozgás, testedzés. Már a Nat 2012 is fontos célként határozta meg az egészséges életmódra való nevelést, a Nat 2020 pedig ezt sokkal hangsúlyosabbá tette.

A tantárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le. Ahhoz, hogy a tanulók hamar hozzászokjanak a mindennapos, és a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgáshoz, a tananyag felülvizsgálatakor az oktatott mozgásformákat és fogalmakat is bővíteni kellett. Ezt mutatja be a 10. táblázat.

 

1–2. évf.

3–4. évf.

5–6. évf.

7–8. évf.

9–10. évf.

11–12. évf.

Kerettanterv

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

2012

2020

A fogalmak száma

130

135

108

110

136

125

83

90

71

126

55

99

A fogalmak mennyiségi különbözete

+5

+2

–11

+7

+55

+44

10. táblázat

Az érettségi követelmények továbbra is elméleti és gyakorlati részre bontják a testnevelés tárgyhoz tartozó érettségi vizsga követelményrendszerét. Az itt meghatározott tételek az elméleti tudáson és az alapvető mozgásformákon túl körüljárják a modern mozgáskultúra legfőbb területeit, valamint a legtöbb sportágat érintik.

Cikkünk folytatódik…