Olvasási idő:
10 percAuthor
Találkozás „a legvidámabb barakk” valóságával
A 70-es évekről szóló történelmi tábor célja és módszerei
A Pécs8 projekt keretében 2018 májusában négynapos történelmi tábort rendeztek, amelynek témája az 1970-es évek Magyarországa és a pécsi mindennapok voltak. A programra jelentkező 15 középiskolás tanuló változatos témájú foglalkozások és kreativitást igénylő csoportos feladatok segítségével ismerkedhetett meg a Kádár-korszak ellentmondásos világával. A tábor szervezői, dr. Bánkuti Gábor, Hoffmanné Toldi Ildikó és Kiss Barbara azt szerették volna elérni, hogy a diákok életszerű benyomásokat szerezzenek a kor légköréről és körülményeiről. Ehhez a szerepjátékot, a kreatív írást és a filmforgatást választották eszközül. A foglalkozások az RJR-modell (ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás) szerint zajlottak. A tábor programjáról, módszereiről és a diákok munkájáról részletes beszámoló olvasható a Pécs8 projekt honlapján. Ugyanitt a foglalkozásokhoz felhasznált feladatok és háttéranyagok is bárki számára elérhetők.[1]
Az egymással vitatkozó vélemények rekonstruálása
A projekt megtervezésekor az is fontos kérdés volt, miképpen lehet megfelelő visszajelzést kapni arról, mennyire sikerül a diákoknak a Kádár-korszak egészéről képet alkotniuk. Egyebek mellett erre szolgált az feladat, amelyet a tábor lezárásakor kellett a diákoknak önállóan elkészíteniük.
Fogalmazz meg 5 olyan kérdést, amely alkalmas arra, hogy tartalmas vita alakuljon ki a Kádár-korszakról! A kérdéseid mellé írd le, hogy szerinted milyen egymással ellentétes válaszok adhatók rá![1]
Az ilyen típusú feladat több szempontból is hasznos a tanultak átgondoltatására és ellenőrzésére. Mindenekelőtt elősegíti az információk rendszerezését, mivel a diákoknak maguknak kell megfogalmazniuk, hogy a korszakról szerzett sokféle információ és ismeret milyen kérdésekre adhat választ, illetve milyen kérdések szerint csoportosítható. Ha tartalmilag nyitva hagyjuk a lehetséges kérdések körét, visszajelzést kaphatunk arról is, milyen problémák keltették fel elsősorban az érdeklődésüket, és arról is, mennyire voltak képesek megragadni a lényeget. Még izgalmasabbá teszi a feladatot, ha olyan kérdéseket kell megfogalmazniuk, amelyekről lehet és érdemes is vitatkozni. Ehhez olyan problémákat kellett kiválasztaniuk, amelyek a különféle információk és állítások összevetését és mérlegelését igénylik, és önálló vélemény kialakítására és megvédésére is lehetőséget adnak. A mindennapi tapasztalat és a kutatások is megerősítik, hogy a hasonló nyitott történelmi kérdések teszik igazán motiválttá a tanulókat a tanultak mélyebb átgondolására.
A diákok által megfogalmazott vitakérdések
A 15 tanuló összesen 65 vitakérdést fogalmazott meg, vagyis néhány kivételtől eltekintve mindenki meg tudott fogalmazni 5 kérdést a Kádár-korszakról. A tanulók vitakérdéseit először a tartalmuk alapján elemeztük, és a legjellemzőbb témák szerint csoportosítottuk. Ezt követően a kérdéseket három típusba soroltuk: információgyűjtő, értékelő és összehasonlító kérdések (1. táblázat). Bár néhány kérdés esetében nehéz volt egyértelműen eldönteni, hogy melyik típushoz tartozik, összességében ez az elemző mátrix alkalmas volt a Kádár-korszakról alkotott kép jellemzőinek megragadására.
1. táblázat:
A diákok vitakérdéseinek témái és típusai
A tábor munkájának eredményessége szempontjából pozitívan értékelhető, hogy a tanulók kérdései nagyon sokféle témát felöleltek, és még az azonos témákhoz sorolt kérdések is változatos problémákat érintettek. Példa erre a Magyarország fejlődésére és a mindennapi életre vonatkozó kérdéslista[1]:
- Jó volt-e Magyarországnak, hogy ő volt a „legvidámabb barakk”?
- Használt-e a társadalomnak a Kádár-rendszer?
- Előrébb vitte-e Magyarországot a Kádár-rendszer a világ többi kommunista országa között?
- Milyen volt az akkori élet, a lehetőségek?
- Jogos volt a „legvidámabb barakk” elnevezés az országra?
- Miért tartották egyesek a Kádár-korszakot jónak?
- Milyen volt a Kádár-korszakban élni?
- Milyen lehetett az, hogy nem sokat tudtak a nyugati életről?
- Miért volt rosszabb/jobb abban a korszakban élni, mint most?
- Milyenek voltak a lehetőségek?
- Megérte-e társadalmi munkában részt venni?
- Jó volt-e panelban élni?
Három jellemző kérdéstípus jelent meg a tanulók megoldásaiban. Voltak a Kádár-korszak életviszonyaira és sajátosságaira vonatkozók (22 db kérdés). Például:
- Milyenek voltak a munkalehetőségek és bérek a Kádár-korszakban?
- Szerettek-e az emberek gyárakban dolgozni?
- Milyen használati tárgyak voltak, volt-e választék?
- Mi lehetett a divat abban a korban?
- Miért nem mondtak nemet Kádárnak?
- Szerették a divatot?
- Milyenek voltak a lehetőségek?
- Milyenek voltak a munkakörülmények?
- Milyen volt a kor divata?
- Milyen utazási lehetőségek voltak?
Sok kérdés a Kádár-korszak értékelésével foglalkozott (32 db kérdés). Például:
- Jó volt-e Magyarországnak, hogy ő volt a „legvidámabb barakk”?
- Használt-e a társadalomnak a Kádár-rendszer?
- Előrébb vitte-e Magyarországot a Kádár-rendszer a világ többi kommunista országa között?
- Jogos volt a „legvidámabb barakk” elnevezés az országra?
- Jó volt az ország gazdasága akkoriban?
- Pozitív-e a Nyugatról beáramló divat és különféle dolgok megállítása?
- Jó volt-e a Kádár-korszakban élni?
- Megérte-e a Kádár-korszak tisztségeinek részese lenni?
- Megérte-e fellázadni a rendszer ellen?
- Igazságos lenne bíróság elé állítani a „tetteseket”?
- Van okunk ezek után gyűlölni az oroszokat?
Végül több diáknál is megtalálhatók voltak a Kádár-korszakot más korszakokkal összehasonlító kérdések (11 db kérdés). Például:
- A Kádár-korszakban vagy napjainkban jobb a mindennapi élet?
- Napjainkban vagy a Kádár-korszakban volt az emberekre nagyobb hatással az atomizáció? Miben térnek el?
- A Kádár- vagy a Rákosi-korszak diktatúrája volt veszélyesebb?
- A mai világ vagy a Kádár-korszak idején boldogult-e könnyebben az ember?
- Milyen volt az oktatás a mai rendszerhez viszonyítva?
- Milyen a 70-es évek rendszere a maihoz képest?
A Kádár-korszakról folyó mindennapi viták központi problémája is az, hogy összességében miként értékelhető ez a korszak az akkor élt emberek szemszögéből vagy más korszakokkal összehasonlítva. „Jobbak vagy rosszabbak voltak-e a lehetőségek akkor?”; „Jobb vagy rosszabb volt-e akkor élni(, mint most)?” A diákok által megfogalmazott vitakérdésekben is elsősorban ez a problémafelvetés köszönt vissza.
A diákok által konstruált alternatív válaszok
A vitakérdésekre adható és egymással szembeállítható válaszok megfogalmazása már nemcsak a Kádár-korszakról szerzett ismereteket, hanem a Kádár-korszak történelmi emlékezetével kapcsolatos információkat és tapasztalatokat is igényelt. Ilyenek megszerzésére az osztályteremben zajló történelemtanulás esetén ritkán kapnak lehetőséget a diákok. A Pécs8 projekt résztvevőinek viszont rendszeresen meg kellett kérdezniük az utcán sétálókat is arról, hogy hogyan emlékeznek vissza a Kádár-korszak különböző jellegzetes eseményeire, tárgyaira és sajátosságaira. Ilyenkor pedig gyakran megtapasztalhatták azt is, hogy az emberek egészen másként emlékeztek vissza ugyanazokra a dolgokra, és a válaszaikban az egész korszakra vonatkozó pozitív vagy negatív értékítéletük is szerepet játszott. Ezek a testközeli élmények és az így összegyűjtött információk közös értelmezése mindenképpen jelentős mértékben fejlesztik a történelmi gondolkodást. A diákok ezáltal közvetlen tapasztalatokon keresztül érthetnek meg egyszerre több dolgot is.
Először is, hogy a történelem nem a múltban lejátszódó események fényképszerű rekonstrukciója, hanem az események és korszakok különböző kérdések és szempontok szerinti interpretációja. Másodszor, hogy a történelmi események emlékezete még az azokat személyesen átélők körében is általában nagyon eltérő, és ugyanez a helyzet a későbbi generációkkal is. Harmadszor, hogy a közvélemény körében meggyőződéssel, sőt időnként szenvedélyesen vallott szubjektív történelmi értékelések a legtöbbször nem egyeznek meg azzal, amit a történettudomány a maga kritikus és önkritikus módszertanát követve megállapít. A diszciplináris kulcsfogalmak közül tehát elsősorban az interpretáció kerül előtérbe, ennek helyes értelmezéséhez vitték közelebb e feladatok a diákokat. Erre utal az is, hogy a diákok által felállított ellentétpárok, az általuk megfogalmazott pró és kontra állítások együttesen nagyon plasztikusan mutatták be a Kádár-korszak legjellegzetesebb vitatémáit. Megjelent bennük a Kádár-korszak biztonsága iránti nosztalgia és az ezzel szemben álló értékelés:
Mindezek a megoldások azt jelzik, hogy a tábor szervezői képesek voltak a Kádár-korszak többféle vonatkozását is multiperspektivikus módon megismertetni és átgondoltatni a diákokkal. Megteremtették az információkon alapuló történelmi empátiához szükséges feltételeket. A kor sokféle konkrét élethelyzetének megismerése és rekonstruálása során a korszak értékeléséről is árnyalt képet alakíthattak ki magukban, és egy-két személyes példán keresztül azt is láthatták, hogy milyen egyéni élmények befolyásolják a Kádár-korszakról folyó vitákat az átlagemberek körében.
Érdemes végül azt is kiemelni, hogy a Kádár-korszak pécsi mindennapjainak sokféle részlete is megjelent a válaszokban. Például a Pécsi Bőrgyár fontos szerepe a város akkori életében. A lokális sajátosságok megismerése nagyon fontos összetevője a Pécs8 projektnek, ami a táborban felkínált tevékenységekben is sokféleképpen megjelent. Az ismerős helyszínek mostani és múltbeli állapotának összehasonlítása segít megérteni a változás és folyamatosság együttes jelenlétét a történelemben. Már most látszik, hogy a fiatalokat a tábor további kutatásra motiválta. Megtapasztalhatták ugyanis, hogy a Kádár-korszak különböző hatásai még ma is érzékelhetők, és e hatások felismerése révén a jelen is jobban megérthető.
