Szükség van a jó tankönyvekre

Mióta foglalkozik az Oktatási Hivatal a tankönyvi akkreditációval? Hogyan zajlik egy tankönyv engedélyeztetése?

Korábban a SuliNova végezte a tankönyvi akkreditációt, amely 2004-ben került az Oktatási Hivatal (OH) jogelődjéhez, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz (OKÉV). A tankönyvi engedélyeztetés menete azzal kezdődik, hogy a tankönyvkiadással foglalkozó jogi személy kérelmet nyújt be a Hivatalhoz. A kérelem beérkezésekor fontos, hogy az adott tankönyv már egy formailag is kész produktum legyen, amelyet egy pedagógiai szakértő vizsgál meg pedagó­giai és tartalmi szempontból, valamint megnézi a tankönyvet egy technológiai szakértő is, aki a tankönyv formai jellemzőit vizsgálja.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy tankönyvnek ahhoz, hogy az engedélyt kapjon? Kik szabják meg a kritériumokat?

Mindkét szakértőnek egy-egy hosszabb értékelőlapot kell kitöltenie egységes szempontok alapján, amely az engedélyeztetés szempontjából fontos; természetesen ez érvényes minden tankönyv esetében – persze apró eltérések előfordulhatnak, például a különböző korosztályoknak ajánlott könyveknél. Vannak általános etikai feltételek, amiknek minden tankönyvnek meg kell felelnie, és az adott korosztálynak megfeleltethetőnek kell lennie a tankönyvnek. Alapvetően egységesek a kritériumok, és ez az engedélyeztetési eljárásban nagyon fontos tényező, ami nem változott az elmúlt 20 évben. Ami különbség lehet, hogy különböző szempontrendszer vonatkozik a tankönyvekre és a munkafüzetekre, de ugyanígy különbség lehet egy szöveggyűjtemény esetében is.

Érdekesség viszont a digitális tankönyvek megjelenése, hiszen a tankönyvi akkreditációval, illetve a digitális tartalmak engedélyeztetésével bővült a kritériumlista, azonban az ügymenet hasonló: szintén külön értekelőlapokon keresztül döntik el a szakértők, hogy az adott digitális tankönyv megfelel-e a meghatározott szempontoknak. A szakértők között van egy technikai szakértő is, aki azt vizsgálja, hogy az adott digitális tananyag azon a platformon azon feltételek szerint, amit a kiadó megjelölt, megfelelően működik-e, és valóban elérhető-e úgy, ahogy a kiadó jelzi a tanulók és az intézmények számára.

Hogyan történik a jóváhagyás és engedélyeztetés? Ki akkreditáltathat tankönyvet?

A kérelem beérkezését követően felkérünk egy szakértőt. A szakértő általában az Oktatási Hivatal által vezetett szakértői névjegyzék akkreditációs szakterületén szereplő pedagógus, aki tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Amennyiben nem találunk megfelelő szakértőt, úgy kereshetünk más úton is. Azoknál a tankönyveknél, amelyek eleve egy szűkebb körnek készülnek – mint például a nemzetiségi tankönyvek esetében –, nehezebb szakértőt találni, ezért például a nemzetiségi könyvek esetében felkeressük az Országos Nemzetiségi Tanácsot, amely javasol nekünk szakértőket.

A szakértő az értékelőlap segítségével végzi el az értékelőmunkát. Az értékelőlap szempontrendszere nyilvános, az OH honlapján (www.oktatas.hu) keresztül elérhető. Miután a szakértő értékelte a tankönyvet, a Hivatal vagy engedélyezi a tankönyvvé nyilvánítást, vagy elutasítja a kérelmet, harmadik esetben pedig újabb feltételeket támaszt a benyújtott tankönyvvel kapcsolatban – ami gyakran előfordul. Ebből kitetszik, hogy – az értékelésen túl – a szakértő feladata az is, hogy tételes hibalistát állítson föl, amennyiben hibákat talál; ilyen esetben pedig az a feltétel, hogy a tételes hibajegyzék javítását végezze el a kiadó. Ekkor megkezdődik egy párbeszéd az OH közvetítésével a szakértő, valamint a kiadó között. A kiadónak nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért-e a szakértői véleménnyel, javítja azokat, vagy pedig elutasítja. A szakértő ilyen esetben mérlegelhet, hogy elfogadja a kiadó érveit, vagy továbbra is fenntartja feltételeit. Amennyiben a kiadó elfogadja a szakértői véleményt, és javítja a kért elemeket, azt követően a szakértő újraellenőrzi a könyvet. Amint elfogadja, az OH határozatot hoz a tankönyvi akkreditáció ügyében.

A kiadó tankönyvvé nyilvánítási határozatot kap, amely öt évig érvényes. Ezt háromszor öt évvel még meg lehet hosszabbítani, ami az előbbiekhez hasonló, de valamivel egyszerűbb eljárás – amennyiben a tankönyv a hosszabbítást megelőző öt évben nem módosult. A határozat kiadását követően készíti el az OH a tankönyvjegyzéket, amely alapja az iskolai tankönyvrendelésnek. Ezt a jegyzéket minden évben el kell készíteni, és azok a könyvek kerülhetnek fel rá, amelyek rendelkeznek tankönyvvé nyilvánítási engedéllyel.

Mennyi időt vesz igénybe ez a procedúra, illetve mi a menete a jóváhagyásnak?

Az eljárás maga három hónap, ami a kérelem beérkezésétől számítódik. A kérelmet elektronikus úton tudják benyújtani a kiadók, ami egy új fejlesztés – éppen 2023-tól kezdve vezettük be ezt a lehetőséget. Ugyan törekszünk a teljes elektronikus ügyintézésre, azonban az eljárás jellegéből fakadóan nem tudunk teljes mértékben elszakadni, hiszen a tankönyvek többségében nyomtatott formátumban jelennek meg, amelyeket meg kell küldeniük a kiadóknak. Ezenkívül minden más – tehát az eljárási díj átutalása, a kérelem benyújtása, a szakértők kirendelése és a döntéshozatal – elektronikusan történik. Az engedélyen túl a tankönyvnek meg kell felelnie az ún. árkorlátnak is, amit jogszabály rögzít, különféle kritériumok alapján, mint például a tankönyv formai megjelenése, mérete, hossza.

Abban az esetben, ha egy tankönyv nem kap engedélyt, mi történik? Ez milyen arányban jellemző?

A kiadónak, amikor benyújt egy kérelmet, csatolnia kell hozzá kötelező mellékleteket, amelyek közül az egyik az a dokumentum, amely a kerettantervi megfeleltetést tartalmazza. Tehát a kiadónak meg kell határoznia, hogy melyik kerettantervnek megfelelő tankönyvet nyújt be. Például, ha irodalomtankönyvet akar beadni, akkor meg kell határoznia, hogy felső tagozatos 7. osztályos irodalomtankönyvnek szánja-e a könyvet. Ha a kerettantervi tartalmi szempontoknak nem tesz eleget a benyújtott tankönyv, akkor azt nem akkreditálja az OH. Az eljárás alapvetően úgy épül fel, hogy akik benyújtják – és benyújthatják – a kérelmet, azok tankönyvnyilvánítási határozatot kapnak előbb-utóbb, hiszen a többkörös jóváhagyási folyamat lehetőséget biztosít a kiadóknak a javításra.

Az iskolakötelezettség hatósági eljárása is ehhez a főosztályhoz tartozik. A jogszabályok szerint azok a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket, tankötelesek, vagyis be kell őket íratni az általános iskolába. Amennyiben a szülők úgy ítélik meg, hogy mégsem elég érett a gyermek az iskolára, milyen lehetőségeik vannak?

Ebben az esetben is kérelmezni kell, amit akár papíralapon, de elektronikusan is be lehet nyújtani. Kötött határidővel kell az ügymenet kapcsán kalkulálni, hiszen a beiratkozás ideje minden évben egységes, így például idén január 18-ig lehetett kérelmet beadni. Az eljárás 50 napot ölel fel, amelybe az adott esetekben felkért pedagógiai szakszolgálatok vizsgálata is bele kell, hogy férjen, ezért nagyon feszített az ilyen kérelmek során az ügyintézés ideje. Többnyire 21 napja van a szakértői bizottságoknak, hogy a javaslatukat megküldjék a Hivatalnak. A szakszolgálat javaslata alapján hozza meg a Hivatal a döntését. Az esetek többségében, 95–96 százalékban egyébként engedélyezzük a kérelmeket.

Hány kérvény érkezett idén? Mire kell a kérelemben hivatkozni, illetve milyen lehetőségei vannak a szülőknek negatív döntés esetén?

Több mint 22 ezer kérelem érkezett idén. A kérelemben meg kell határoznia a szülőnek, milyen indokkal kéri, hogy gyermeke még egy évig maradjon az óvodában, illetve a leírt indokokhoz alátámasztó dokumentumokat is csatolhat a szülő – pl. óvónői vélemény. Ennek alapján dönti el az OH, hogy szükséges-e a szakszolgálat szakértői bizottságának bevonása, de ahogy említettem, az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy az esetek nagy részében elfogadjuk a kérelmeket. Gyakori kérdés szokott lenni, hogy milyen szempontok szerint döntünk, amellett, hogy bevonjuk a szakszolgálatot. Röviden: nincsenek szempontok, hiszen minden gyermek helyzete egyedi, illetve a szülői kérelmek indoklásai is mindig mások; ezért nem akarunk – és nem is lehet – minden esetre érvényes szempontrendszert megszabni.

Azt fontos kiemelnem itt, hogy azokat az eseteket, ahol bevonjuk a szakszolgálatot, a szülők többsége büntetésként éli meg. De fontos, hegy erre az eljárási lépésre ne úgy tekintsünk, hogy ez büntetés. A köznevelés rendszerében a pedagógiai szakszolgálat rendelkezik azzal a szaktudással, ismerettel, ami megalapozza azt, hogy az OH megfelelő döntést hozzon. Amennyiben a kérelmet elutasítják, a szülő a bírósághoz fordulhat, de az ilyen esetek száma elenyésző és évről évre csökken, hiszen az idei eljárás során már tíz alatti volt a bírósághoz fordulók száma.