Széttaggolt tudományterületek, könnyebb tanulási szisztémák

Mi volt a célkitűzésük a kiadvány elkészítésekor?

A tudomány fejlődésével a polihisztorok is eltűntek, egyre specializáltabb szakterületek jelentek meg. Míg a reneszánsz korban egy sikeres orvos kimagasló eredményeket érhetett el a filozófia, a csillagászat vagy a festészet terén is, ma már nehezen képzelhető el, hogy egy atomfizikusra rábízzunk egy szívtranszplantációt. A 20. században a közoktatás fejlődésében a természettudományos oktatás szerepe az analfabetizmus felszámolásán túl a tudományos szakemberek képzése volt, ezért a tudományterületek szétválasztásának szemlélete is átgyűrűzött az oktatásba, és mélyen gyökeret is vert a rendszerben. Amióta azonban érettségit már nemcsak a tudósjelöltek tesznek, hanem a társadalom sokkal szélesebb körét érinti, megjelent az igény, hogy a speciális ismeretek helyett a nagy egészben felfedezhető összefüggésekre helyezzük a hangsúlyt. A magyar oktatás a tantermi munkában, a taneszközfejlesztés terén és a szabályozói oldalon régóta keresi a lehetőségeket a természettudományos tárgyak integrálására. Gondolhatunk például a két évtizeddel ezelőtt indított, átütő siker nélkül maradt környezettan szakos tanárképzésre.

Hosszú várakozás után a 2020-as NAT életre hívta a természettudomány tantárgyat. Ehhez készítettünk egy olyan kiadványt, ami mintát ad az integrált szemléletmódra, ezért két további ponton rálicitáltunk az amúgy is magas tétre: a szöveges tartalmat minimálisra szorítottuk, az összefüggéseket grafikákon keresztül mutatjuk be, illetve a természettudományos kapcsolódásokon kívül az irodalom és a képzőművészet is helyet kapott minden témakörnél.

Milyen koncepció mentén épül fel a gyűjtemény?

Egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni a gyűjtemény felépítését, így kiválasztottam a jég témakörét.

A témakörök szinte kivétel nélkül hat oldalból állnak, és az is látható, hogy nem egy-egy tantárgy kereknek mondható egységeit járják körül. Egy klasszikus fizikakönyvben például a halmazállapot-változás lenne egy téma, de a gyűjteménybe csak az olvadás-fagyás került be, a párolgás-lecsapódás másutt jön majd elő, ahol jobban lehet integrálni a többi tárggyal. Természetesen bőven vannak olyan témák még, amelyeknél három, kettő, vagy akár csak egyetlen természettudományos tantárgy tartalma került be az adott témakörbe; ez a fajta lazaság abszolút belefér az integrált szemléletbe.

 3. Kémia
Vízmolekula felépítése, kötések, elektroneloszlás, halmazállapotok jellemzői, és egy hétköznapi jelenség magyarázata: a jég sűrűsége kisebb, mint a folyékony vízé

 5. Földrajz
Tartós hóborítás, sarki jégsapkák, gleccserek, a gleccserjég kialakulása

6. Biológia
Az Antarktisz élővilága, hideghez való alkalmazkodás, táplálékhálózat

Milyen szerkesztési érdekességek fűződnek a tankönyv összeállításához?

Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy a világ valójában teljesen integrált felépítésű. Szerettük volna bemutatni, hogy az egyes résztudományok miként kapcsolódnak egymáshoz. Nagyon nehéz volt határvonalat húzni, melyik kerüljön be, hiszen annyi tudományterület van már. Egy digitális fénykép analógiája alapján a valóságot a tudományterületekkel lefedve ma már egy rendkívül jó felbontású képet kapunk. Ráadásul bármelyik bármelyikkel kapcsolatba hozható. Ha nem súlyozunk, akkor viszont elvész a lényeg. Ebből született meg az egyik kedvenc ábrám, ami a bevezetőben található.

Hogyan történtek a szerkesztői és szerzői feladatkiosztások?

A tankönyveinket általában szaktanárok írják. Mivel természettudomány-tanárok – egyelőre – nincsenek, így a négy természettudomány területéről hívtuk a szerzőket. Ehhez jött hozzá, hogy az oldalakat a hagyományos könyvszerkesztési eljárástól eltérően tördelők helyett grafikusok készítették. Ezek miatt a szerkesztői feladatok extra kihívást jelentettek, de mindannyian nagyon motiváltak voltunk.

Miért gyűjteménynek nevezik, miért nem tankönyvnek? Mi a különbség jelen esetben a kettő között?

Adjuk össze mindazt a tartalmat, amit le kellene fedni ezzel a könyvvel: négy tantárgy két éven át, heti másfél órában. Egy évfolyam egy tantárgyának terjedelme ritkán kevesebb 100 oldalnál. Akkor az összesen minimum 800 oldal. A terjedelem közel egyharmadát humán vonatkozású tartalom tölti ki. Vagyis, ha mindent le szeretnénk fedni, amit a korábbi könyveink tartalmaztak, akkor ez egy legalább 1200 oldalas kiadvány lenne. Talán nem kell nagyon magyarázni, hogy mennyire értelmetlen lett volna ezt tűzni ki célul. Ezért a gyűjteményünk nem alkalmas arra, hogy kizárólag ebből tanítsanak, legfeljebb azokban az intézményekben, amelyekben eleve könyv nélkül oktattak eddig is. Nincsenek benne feladatok, ellenőrző kérdések, kísérletek, összefoglalások, semmi, amit megszoktunk az elmúlt évtizedekben. Arra viszont maximálisan alkalmas, hogy a diákok érdeklődését felkeltse, esetleg a házi feladat vagy projektfeladat kiindulási pontja legyen, kérdéseket vessen fel, amelyeket a szakos órán, vagy szakkörön beszélhetnek át utána.

Milyen jellemzői vannak a kiadványnak, amelyek segítik és támogatják a könnyebb tanulást?

Olyan értelemben nem segíti igazán a tanulást, hogy a témazáró dolgozatra való felkészüléskor célirányosan használva N helyett N+10 pontot érne el a tanuló. Tehát inkább egy mentális kondíciót javító produktumnak tekinthetjük. Ha a tanulót segítjük abban, hogy aktívan foglalkozzon vele, egy idő után könnyebb lesz a tanórán jelen lenni, az információt befogadni, mert lesz egy háttér, amihez kötni tudja az adott témát. Ha az ötös kémia témazárót tekintjük célnak, végső soron, arra is könnyebben fog tudni felkészülni, mert több sikerélmény, kevesebb kudarc éri a tanulás során.

Hiba volna azonban a témazárót, de még a sikeres felvételit is célnak tekinteni, ezek mind csak eszközök. Sokszor sajnos mégis kizárólag ezek mentén mérjük a sikert, majd amikor az élet szembejön, nem feltétlenül lesz ezeknek jelentősége. Meg vagyok arról győződve, hogy a gyűjteményünkkel a hagyományos könyvekkel összevetve az életben is jobb „eredmények” születnek.

Mennyiben lesz egyszerűbb a szemléltetés az infografikák által?

Úgy gondolom, ez egy nagyon hasznos funkció. Olyan ábrákat tudnak a szakos órákon felhasználni a tanárok, amelyek eddig nem fordultak elő a tankönyveinkben. Sokszor a téma megközelítése újszerű, de a legjobbnak azokat az oldalakat tartom, ahol többféle aspektusból, komplexen mutat be valamit. A Tankönyvkatalógusról bárki számára ingyenesen letölthető a digitális változat. Ebből tetszőleges részlet kivágható, kivetíthető, kinyomtatható, innentől csak a fantázia szab határt az alkalmazásnak.

Régi vágyam volt például, hogy a periódusos rendszert teljes szélességében mutassuk meg. A lantanoidák és aktinoidák se legyenek „kispadra ültetve”. Tudom, hogy sokaknak valami különleges csoportot jelentenek, mintha nem is tartoznának a valódi kémiai elemek közé, holott csak szerkesztési okai vannak a megszokott elrendezésnek.

Nagyon szeretem az éghajlati övezetesség oldalpárját is, ami egyben mutatja be az övezetesség kialakulásának okait, az övezetek elhelyezkedését, a fizikai jellemzőit és az élővilágát. Egy ügyes tanár ezzel az egy oldalpárral két-három földrajzórát is meg tud tartani, de elő lehet venni fizika- és biológiaórán is.

Inkább tudományos, vagy hétköznapi megvilágításban mutatja be a körülöttünk történő eseményeket a kiadvány?

Különleges hibridről beszélhetünk. Nagyon széles skálán mozog az egyszerű hétköznapiság (pl.: Növények nélkül húsleves sincs) és a középiskolában is emelt szintnek számító témák (pl.: Radioaktív bomlás) bemutatása között. Összességében inkább magas a szint, de azt a lehető legkönnyebben érthető módon mutatja be.

Mit gondol, mennyire lesz népszerű a gyűjtemény?

Erre nagyon kíváncsi vagyok! Van bennünk valami ösztönös megérzés, hogy jó, ami született, de a gyakorlatban mutatkozik majd meg, mennyire van helye a mai oktatásban. El tudom képzelni, hogy megelőzte a korát, ezért nem lesz igazán nagy az érdeklődés, abban viszont biztos vagyok, hogy kicsit később hivatkozási alappá válik.

A kiadvány itt megtekinthető: https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/
OH-TER78GY__teljes.pdf