Olvasási idő: 
7 perc
Author
Photographer

Szárnyakat adó tanárok és módszerek

Jó érzés a szülőnek, ha jó jegyet kap gyermeke az iskolában, de még inkább, ha örömtől csillogó szemmel mesél arról, mi minden történt a tanórán, és mennyi sikerélmény érte. A tanár személyisége, egy a diákok érdeklődését felkeltő módszer is szinte szárnyakat adhat a tanulóknak, olyan ösztönzést jelenthet, ami jelentősen befolyásolja tanulási kedvüket, így eredményeiket is. Ez derült ki, amikor két édesanyával beszélgettünk.

ZÖLD ALMÁK ÉS PIROSAK - EGYMÁST SEGÍTŐ DIÁKOK
Géber Erika
és lánya, Géber Boglárka (6. osztályos)

– Az én lányom csak röviden, tőmondatokban szokott válaszolni, amikor azt kérdezem tőle, mi volt az iskolában. Magától inkább arról szokott beszélni, mennyire szereti osztálytársait, tanárait. Az előző években főképp arról számolt be, ha az iskolán kívül töltötték a tanórákat, például az állatkertbe kirándultak, vagy múzeumba mentek, és ott kézműves foglalkozásokon vettek részt, vagy a hangversenyeken külön-külön bemutatták nekik a hangszereket. A jeles napokra pedig mondókákkal kellett készülniük, és mindig örömmel mondta el itthon, milyen jól szerepelt a többiek előtt, állítása szerint sosem izgult – mondta el Géber Erika, akinek lánya, Géber Boglárka a győri Péterfy Sándor Evangélikus Általános Iskola tanulója. Azt is megtudtuk az édesanyától, hogy leginkább akkor csillogott a szeme Boglárkának, amikor arról mesélt, hogy az iskolában csapatokra osztva kellett dolgozniuk. Ilyenkor, ha hazaért, rögtön lelkendezve kezdett hosszas beszámolóba.

– A tanórák nagy részén lányomék iskolájában elfelezik a mintegy harmincfős osztályt, hogy kisebb létszámmal kelljen a pedagógusoknak foglalkozniuk, jobban figyelhessenek egy-egy diákra, személyre szabott feladatokat is adhassanak nekik. Szerintem akkor szerezte a legtöbb sikerélményt Boglárka, amikor még kisebb csoportokba osztották őket. Ahogy elmondta, négyen ültek körül egy asztalt, és közösen kellett dolgozniuk. Itthon elmagyarázta azt is, a csoportokat úgy alakították ki, hogy mindegyikbe jusson olyan diák, aki gyorsabban, könnyebben tanulja az adott tantárgyat, és olyan is, aki lassabban, kicsit nehezebben. Azaz piros almák és zöld almák – így jelölik őket a lányom beszámolója szerint. De azt is ő hangsúlyozta nekem, hogy utóbbiak se rosszabb tanulók, csak egyelőre még kicsit zöldebbek, éretlenebbek, többször át kell venniük még az adott tananyagrészt, többet kell ismételniük, gyakorolniuk, míg igazán megértik, megjegyzik. Ebben segítik őket a pirosak. Egy diák egyszerre zöld és piros alma is lehet: egyik tárgyból segítő, másikból olyan, akinek a társa segít. Az én Bogim – ahogy elmondta – matekból zöld almácska, magyarból piros – jegyezte meg az édesanya, aki lánya beszámolóiból azt is tudja, hogy szereti az olyan órai munkát, feladatmegoldást, amikor segíthetik egymást a diákok.

– Boglárka szerint az is jó érzés, hogy többször segítséget kapott, és az is, hogy adhatott. Örült társai sikereinek is, főleg azután, hogy tanácsai, magyarázatai alapján szerepeltek ügyesebben a tanórán. „Nem muszáj mindenből a legjobbnak lenni, de mindenki jó lehet valamiben. Kiegészítjük egymást a csapatban, érdemes összefognunk” – mondta Bogi, és én örömmel hallgattam. Elmondásaiból az derül ki, hogy élvezi a sulit, és nekem szülőként ez a fontos. Remélem, később is megtalálja a neki sikerélményt adó munkát, közösséget, ehhez empátiát, alkalmazkodóképességet tanul most – szögezte le az édesanya.

PISKÓTÁBÓL MIKI EGÉR - ÚJÍTÁSRA BIZTATOTT KÖZÉPISKOLÁS
Bakacsiné Németh Katalin
és lánya, Bakacsi Gina Kata (középiskolás)

– A lányommal sokat szoktunk beszélgetni, az iskolában történteket is rendszeresen kitárgyaljuk. Azt, hogy mi volt jó, és mi nem, kérdezni se kell tőle, rögtön elmondja. Gina tudatosan készül a jövőjére, ezt hangsúlyozni is szokta, és gyakran emlegeti, hogy imádja a vendéglátást, az ételeket, a gasztronómiai különlegességeket, szeretne majd üzlet- vagy konyhavezető lenni, embereket irányítani. Beszámolóiból úgy tűnik, tervei, vágyai megvalósításához ösztönzést kap tanáraitól – mondta el Bakacsiné Németh Katalin, akinek a lánya, Bakacsi Gina Kata a győri Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolába jár, idegenforgalmi szakra. Édesanyjának azt szokta mondani, hogy szereti, ha tanárai „kritikába csomagolják a dicséretet”, mert abból tanulhat, és nem bízza el magát.

– Jólesik neki, ha úgy értékelik a munkáját, hogy sikerült a feladat egy részét megoldania, de azt javasolják, a másik részén még dolgozzon, javítson legközelebb. Gina úgy szokott fogalmazni, hogy egy ilyen megjegyzés elégedettséggel tölti el, de egyben változtatásra is sarkallja – tudtuk meg az édesanyától.

– Gina elmondta nekem, hogy hálás, ha tanára felajánlja a segítségét ahhoz, hogy egy-egy gyakorlati feladat megismétlésénél még jobb munkát végezhessen. Szerinte az ilyen pedagógusi hozzáállás miatt vevő a tanácsaira, és emiatt olvassa szívesebben a tankönyveket is. Azt mondja, meggyőzte arról, hogy nem csak az a tanulnivaló fontos, amiről az iskolában szó van, ezért elérte nála, hogy igyekezzen a tanórákon kívül is számos módon információkat szerezni szakmájáról és tapasztalatokat gyűjteni. Otthon úgy fogalmazott a beszélgetéseinkkor, hogy azért szereti az iskoláját, mert ott nemcsak egy diák lehet a sok közül, hanem az egyéniségére is kíváncsiak. Meg is jegyzik neki, hogyha úgy érzik, vele másképp érdemes foglalkozni – mondta el az édesanya. Bakacsiné Németh Katalintól megtudtuk, hogy lánya az egyik tanárát különösen kedveli, róla hall a legtöbbször az édesanya a diák beszámolói során.

– Azt mesélte róla, hogy az oktatással töltött idő háromnegyedében szigorú, de utána vicces, mert szerinte munka után kell a lazítás. Gina úgy érzi, ezek a legjobb részei a tanóráknak, és ilyenkor tanul igazán sokat. Erről lelkendezve szokott itthon beszámolni. Azt mondja, elvarázsolja pedagógusa nyitottsága, az élménybeszámolói arról, merre járt, hol mit látott szakmai munkája során, és képeket is mutat közben. A lányom úgy fogalmazott, hogy ilyenkor nemcsak a tananyagot osztja meg a diákokkal, hanem a saját érzéseit, a véleményét is, és ez arra sarkallja a fiatalokat, hogy ők is így tegyenek. Gina is úgy érzi, elmondhatja az iskolában, amit gondol a tanulnivalókról, és az ilyen beszélgetések során szerinte jobban megragadnak a fejében a fogalmak is. – Katalin látja, hogy Gina otthon is süt, főz, mert e téren magasak az iskolai elvárások, de a kötelező feladatok mellett saját ötleteit is kipróbálja, mert azt mondja, újításokra is biztatják, és ez saját bevallása szerint szárnyakat ad neki. Azt is értékelték tanárai, ha piskótarolóból Miki egeret formázott.