Számos feladata van egy nevelőtestületnek

Mit érdemes tudni a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégiumról, és mióta látja el az intézményvezetői tisztséget?

A gimnázium mindig is állami fenntartású intézmény volt. A helyi zsidó polgárság – már régóta – szerette volna leánygyermekeit is iskolába járatni. Bár akkoriban erre alig volt lehetőségük, leginkább a bencéseknél tudtak osztályozó vizsgát tenni a tanulólányok, de az intézménybe – nyilvánvaló okokból – nem járhattak. Az akkori polgármester, Venesz Jenő azonban Győr díszpolgárává avatta Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisztert 1906-ban, mire Apponyi, meghallva a kéréseket, iskolát alapított. A Dunántúl első Felsőbb Leányiskolája pedig 1908-ban megkezdte működését. 1913-tól viszont már mint Leánygimnázium működött az iskola, amikorra már az új – a napjainkban is használt – épületben indulhatott el az oktatás. Az iskola 1933-tól Apponyi Albert nevét vette fel 1932-es halála után – ezzel tisztelegtek az alapító előtt –, s egészen 1948-ig viselte a Gróf Apponyi Albert Magyar Királyi Leánygimnázium nevet. 1948 és 1949 között Győri Leánygimnázium néven működött tovább az intézmény, majd 1950-től Kazinczy Ferenc nevét vette fel az iskola. A névfelvételtől kezdve alapvető feladatának érzi az iskola az anyanyelv ápolását és óvását. 1966-tól indult el a Szép magyar beszéd verseny.

Jómagam a gimnázium falai között nevelkedtem, itt érettségiztem, majd az egyetem elvégzése után tanárként tértem vissza a gimnáziumba, ahol 1984-től igazgatóhelyettes voltam, 1995-től pedig az iskola intézményvezetője vagyok.

Milyen speciális oktatási lehetőségeket nyújt a gimnázium az odavágyók számára? Jelenleg hány diák tanul Önöknél?

Az előbb említett történelmi pillanattól kezdve az itt tanító kollégák mindig is kiemelt szerepet szántak az idegennyelv tanításának. Angolból és németből már sok éve emelt szintű osztályokat indítunk. Régebben tagozatként indítottuk az idegen nyelvi osztályokat, akkoriban még oroszt is lehetett tanulni. Később ezek speciális osztályokká váltak, ahol angolul, németül és franciául tanulhattak a gimnázium diákjai. Mindemellett van egy nyelvi előkészítő osztályunk is, ahol emelt óraszámban tanulják a diákok az angol és a német nyelvet, négyből két osztályunk pedig nyolc évfolyamos képzésben van.

Jelenleg 906 tanuló jár az iskolánkba, illetve 18 olyan tanulónk is van, akik egyéni tanrend szerint tanulnak. Céljaink között szerepel, hogy olyan gyerekeket készítsünk fel a jövőre, akiknek nem probléma egy idegen nyelven való megszólalás, így az utóbbi években az sem meglepő, hogy a diákok jelentős hányada már külföldi felsőoktatási intézménybe adja be jelentkezését. Eddig nagyjából a tanulók tíz százaléka ment külföldre tanulni – körülbelül 140 diák végez nálunk évente –, ez a szám idén, ha minden igaz, gyarapodott.

A végzős gyerekek jelentős része – 25-30 tanuló – orvostudományi képzésre vagy fogorvosi képzésre jelentkezett, míg az elmúlt évekhez képest most kevesebben adták be a jelentkezésüket valamelyik jogi egyetemre.

Hogyan épül fel a gimnázium tantestülete?

Tantestületünk körülbelül 65 és 75 fő között mozog. Alapvetően egy szoros kollegiális alapon működő tantestületünk volt, ahol már régóta a tantárgyankénti munkaközösségekben látjuk el a munkát. Egy gimnáziumi nevelőtestület alapvetően az adott szakos tanárokból épül fel, illetve nálunk nagy létszámban – ahogy korábban említettem – vannak jelen a nyelvtanárok.

Milyen feladatokat kell ellátnia egy tantestületnek, illetve mikor és miről szoktak értekezni? Hogyan kell elképzelni egy tantárgyi munkaközösséget?

Azonkívül, hogy a gyerekeket nevelni és oktatni kell, a nevelőtestület kapcsolatot tart a családokkal, a gyerekek szüleivel. Emellett minden olyan nevelési feladatot ellát, amik tanórán kívül történnek, így például a kirándulásoktól kezdve a színházlátogatáson keresztül a kiállítások megtekintéséig, de a különféle együttműködésekhez köthető kapcsolattartásért, vagy a hangulatteremtő, csoporterősítő összejövetelekért mind a nevelőtestület felelős.

A nevelőtestület tagjainak számos kötelező értekezleten kell részt venniük, így például az alakuló értekezleten, a nyitó értekezleten, félévi és év végi értekezleten kell jelen lenniük a kollégáknak. Legalább kéthetente össze kell hívnunk a tantestületet az aktuális témák megbeszélése végett. Nevelési értekezletet hívunk össze akkor is, ha jellemzően egy adott nevelési problémával, mint például a kompetenciamérések eredményeinek elemzésével kell foglalkoznunk. És persze kiemelten fontos, hogy a legtöbb energiát a saját tanulóink nevelésére és oktatására fordítjuk. Mindezeken kívül természetesen osztályozó értekezleteket is tartunk – mint minden iskolában.

Milyen kapcsolatot ápol az iskola a szülői munkaközösséggel? A szülőknek is van beleszólásuk adott nevelési-oktatási kérdésekbe?

Az iskola nagyon baráti kapcsolatot ápol – és ápolt mindig is – a szülői munkaközösséggel. Hosszú időn keresztül iskolaszék működött az intézményben, ahol az önkormányzat képviselői, a szülők és a kollégáim voltak jelen. Ez nagyon komoly és kollegiális alapon működött. Többségében olyan szülők voltak tagjai, akik nem csupán szakmai szempontból segítették nevelői munkánkat, hanem akár anyagilag is hozzájárultak az iskola működéséhez, illetve kiemelt közéleti szereplők voltak.

Miután ez felbomlott, a szülői munkaközösség rendszerét kezdtük el mi is használni. Jelenleg a 25 osztályban két-két szülő látja el a munkaközösség feladatát, így nagyjából 50 szülőt sorolhatunk ebbe a munkaközösségbe, akik segítik a tanári és egyéb szakmai feladatokat. Bármilyen rendezvényt szervez az iskola, amelybe bevonja a szülőket is, akkor ők készséggel és legjobb tudásuk szerint vesznek részt a rendezvények vagy események lebonyolításában.

Azt fontos megjegyeznem, hogy a szülői munkaközösségnek természetesen vannak olyan javaslatai, amelyeket a nevelőtestület igyekszik a legjobb tudása szerint megfogadni. Minden évben vannak szülői értekezletek, és mellette négy fogadóóra is van, valamint minden egyes kollégának minden héten van egy időpontja, amikor szívesen fogadja a szülők kéréseit, panaszait és tanácsait, tehát igyekszünk egy állandó párbeszédet kialakítani a pedagógusok és a szülők között.