Számomra a gyermek az első…

Mióta foglalkozik tankönyvek készítésével? Milyen feladatokat látott el korábban a tananyagfejlesztésben?

Világéletemben szerettem a pedagógiát és a tanítást. Miközben nyelvészként dolgoztam, az egyetemen is tanítottam angol tanárjelölteket. Ezt követően több kiadó munkatársaként is tevékenykedtem, szerkesztőként, tankönyvszerzőként és vezetőként is. Könyv- és tankönyvkiadási tapasztalataimat jelenleg az állami tankönyvellátás egyik vezető munkatársaként kamatoztatom. A múltban olyan izgalmas K+F projektekben is dolgozhattam, ahol például moduláris felépítésű taneszközöket és pedagógiai szakanyagokat fejlesztettünk. A moduláris rendszerben felépített tankönyvek nem pusztán lineárisan épülnek fel, hanem hálózatot alkotva is kapcsolódnak egymáshoz, így a tanár maga dönthet a tanítási útvonal kialakításáról – a tanulócsoportok különbzőségét figyelembe véve.

A tankönyvkiadóknál eltöltött hosszú éveket követően kerültem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetbe (OFI), hogy kísérleti fázisban lévő tankönyveket kezdjünk fejleszteni. Ott először alsós tankönyvek vezető szerkesztőjeként dolgoztam. Az alsósok világa mindig is vonzott, mert azt vallom, hogy az életkori sajátosságok miatt igazán még ott lehet és kell is fejleszteni a gyerekeket. Az alsó tagozat nagyon komoly és komplex szakmai, módszertani ismereteket és pedagógiai tudást igényel a tanítótól, szerintem ott dől el minden. Ha ebben az életkorban nem fejlődik kellő mértékben a gyermek, később egyre nehezebb fejleszteni; ezért is nagyon fontosak a jó minőségű alsós tankönyvek. Amikor az OFI-ban változások történtek – először az Eszterházy Károly Egyetem, majd az Oktatási Hivatal lett a fenntartó –, vezetőként át kellett vennem az egyéb tankönyvek portfóliójának szakmai gondozását-fejlesztését is, de az alsós tankönyvek ügye a szívem csücske maradt mind a mai napig.

Szerkesztőként mindig azt vallottam, hogy a készségek, képességek és a részképességek fejlesztése, illetve a széles körű, gazdag módszertani apparátus alapvetően fontosak annak érdekében, hogy valós ismereteken alapuló és alkalmazható tudás lehetőségét biztosíthassunk a gyerekek számára. A kompetenciák fejlesztése mellett persze komoly szükség van a konkrét ismeretek megszerzésére is, amelyből a tudás ki tud bontakozni. Hiszen ha például nem tudja a diák, mikor született Petőfi, ha nem ismeri azt a kort, továbbá nincs rálátása a költő életére, és például nem képes felismerni a versekben a költői eszközöket, akkor nem fogja a költeményeket megérteni, és nem válik élménnyé számára az olvasásuk sem.

A Tananyagfejlesztési Főosztály vezetőjeként Ön szervezi és irányítja a tankönyvek fejlesztését. Hogyan zajlik mindez?

Vezetőként szabálykövetőnek gondolom magam, és ezt elvárom a munkatársaimtól is. A határidőket mindenkinek be kell tartani, különben szétcsúsznak a munkafolyamatok. A munkamorálnak és a csapatszellemnek is jónak kell lennie, a munkához való pozitív hozzáállás is alapvető minden kolléga részéről az eredményes és minőségi munkavégzés érdekében, amelyre garancia egyébként a munkatársaim és vezetőtársaim profizmusa. Vezetőként én ezeket tartom fontosnak, illetve azt, hogy minőségi könyveket, használható termékeket adjunk a gyerekek kezébe.

Számomra a gyermek az első, neki készítjük a könyveket nagy odaadással, ő veszi használatba a taneszközöket, őt segítik a tanulás folyamatában, és a tankönyveinek meg is kell érkezniük hozzá iskolakezdésre. És ez az oka annak, hogy saját magam is átnézek minden egyes tankönyvet még a szerkesztés folyamatában vagy a nyomdába adás előtt, hogy ne maradjon bennük már ekkor, a fejlesztés folyamán (és nem csupán a használatba vétel során) feltárható hiba.

Hogyan készülnek a tankönyvek?

A tankönyv az egyik legkomplexebb műfaj a könyvek világában. Bár pedagógiai segédeszköz is, de elsősorban a gyerekeknek szól, tehát nekik kell címezni. Emellett módszertanilag sem mindegy, hogy a tankönyvben mekkora mennyiségű, valamint milyen témájú és nyelvezetű szöveg van, ezáltal mit olvastat a pedagógus, és milyen nehézségi fokú feladatok, milyen ábrák, képek, vizuális üzenethordozók vannak benne. Fontos az is, hogy leckék, fejezetek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A tankönyvkészítés egy nagyon izgalmas, érdekes, speciális, változatos munka.

A tankönyvkészítés folyamata pedig úgy épül fel, hogy először értelmezzük a kerettantervet az adott tantárgyból, amely meghatározza a fejlesztési célokat, a tananyagot, a kulcsfogalmakat és az óraszámot. A kerettanterv kétévnyi tananyagmennyiséget ölel fel. Ezt a tananyagfejlesztők, a szakmai vezetők és szerzők csapata bontja le a szerkesztő közreműködésével tanévekre. Ők döntik el, hogy mely tananyagegység melyik évfolyamra kerüljön. Ezt követően építjük fel a fejlesztés menetét, beosztjuk hónapra, hétre a munkafolyamatokat, majd ennek megfelelően kezdik megírni a kéziratot a tananyagfejlesztők.

Ebben a folyamatban is részt vesz a tartalmi szerkesztő, szól, ha valami nem fér be az oldalra, vagy ki kell még valamivel egészíteni, tehát elindul a szakmai munka a tananyagfejlesztő és a szerkesztő között. Utána a szerkesztő a nyers kéziratot megszerkeszti, majd tördelési utasításokkal látja el. Ezt átküldi a műszaki szerkesztőnek, illetve a tördelőnek, aki – az arculatterv és a könyvterv alapján – készít egy nyers tördelt levonatot, amely visszakerül a műszaki szerkesztőhöz, ezt követően a tartalmi szerkesztőhöz, végül a tananyagfejlesztőhöz javításra, ellenőrzésre.

A szakmai lektorálást követően a lektori jelentést és a nyers tördelt változatot a szerkesztői és lektori javaslatokkal együtt megnézi a szerző, és a szerkesztő segítségével átdolgozza, kijavítja a kifogásolt részeket. Ezután egy kerettantervi szakértőhöz kerül a könyv, aki megvizsgálja, hogy az anyag a tartalmi szabályozóknak, az előírásoknak megfelel-e. Ha szükséges, a fejlesztő és a szerkesztő ismét átdolgozza az anyagot, majd ezután nyújtjuk be a kész levonatot tankönyvvé nyilvánítási eljárásra. Az eljárásra kirendelt szakértő dönt arról, hogy a művet egy részletes értékelőlap kitöltését követően tankönyvvé nyilvánítja-e, vagy csak megszabott feltétellel támogatja – tehát még javítani kell a kiadványt. Az utolsó minőségbiztosítási pontot, a jóváhagyást követően kerül fel a taneszköz a tankönyvjegyzékre, és válik rendelhetővé.

Mi a grafikai szerkesztők feladata?

Amikor a szerző leadja a kéziratát, nemcsak a szöveget írja meg, hanem kér ábrákat, táblázatot, térképet, grafikákat, fotókat és egyéb vizuális üzenethordozókat. A grafikai szerkesztő ezekkel foglalkozik, ő a vizualitás szakértője, ezeket készíti el, vagy küldi tovább a külső munkatársaknak, figurális grafikusokkal, szakábrát rajzolókkal dolgozva. Amikor elkészül az ilyen-olyan grafikai alkotás, a grafikai szerkesztő szakmailag és tartalmilag ellenőrzi, majd megmutatja a szerzőnek és a szerkesztőnek jóváhagyásra. Emellett a tankönyvek arculati kézikönyvét és a borítókat is ő készíti el. Minden munkafolyamat, munkafázis komoly szakértelmet követel.

Több tankönyvet is átdolgoztak az elmúlt évek során. Hogyan zajlik egy ilyen folyamat, illetve mennyiben tér el egy teljesen új tankönyv megírásától?

Látszólag könnyebb egy meglévő könyvet átdolgozni, mint újat készíteni, de sokszor bizony nehezebb átszerkeszteni egy régi, már minden értelemben elavult könyvet, mintha egy teljesen újat írnánk helyette.

Ami viszont a kísérleti fázisban lévő állami fejlesztésű könyveinket illette, azokat a beválási szakaszt követve dolgoztuk át. A beválás vizsgálata során ugyanis minden évfolyam minden tantárgyának taneszközeit ötven-ötven kipróbáló pedagógus munkanaplózta egy kiérlelt értékelési szempontsor segítségével. Tehát minden egyes tanóráról − egy komoly mérés-értékelési rendszer szerint − szöveges és számszerű értékelést készítettek. Ezt egy hatalmas Excel-táblázatban kaptuk meg tantárgyanként, hiszen például olvasásórájuk szinte minden nap van a gyerekeknek egy héten.

Ennek a munkanaplózásnak az eredményeit áttekintettük és elemeztük, hogy a kipróbálók véleménye alapján dolgozhassuk át kisebb-nagyobb mértékben a könyveket, hiszen akkor válik igazán a tanítási folyamat részévé a tankönyv, ha a kipróbálásról, a tantermi gyakorlatról visszajelzést lehet kapni. Ezeket az úgynevezett újgenerációs könyveket dolgoztuk át később újra – egy másik sorozattal, az állam által megvásárolt Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó vagy az Apáczai Kiadó könyveivel párhuzamosan – a módosított Nat 2020 bevezetését követően, a Nat-nak és a kerettanterveknek megfelelően, felmenő rendszerben.

Milyen konkrét fejlesztések történtek az elmúlt időszakban?

Több fázisban zajlott a fejlesztés. Az állami tankönyvkiadás először a kísérleti fázisú, majd újgenerációs sorozattal indult 2014-től kezdődően. Aztán folytatódott a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek tankönyveinek a fejlesztésével-átdolgozásával, melynek során a teljes SNI-tananyagrendszert tantárgyanként és évfolyamonként sikerült lefednünk az értelmükben enyhe fokon, illetve a tanulásban akadályozott gyermekek kerettantervei alapján.

Az összes tantárgyban, minden évfolyamon új tankönyvet kaptak a gyerekek, hiszen az esélyegyenlőség okán nekik is jár az, hogy a képességeiknek megfelelő, szép, új tankönyvekből tanulhassanak és gyarapíthassák a tudásukat. Ez a hiánypótló projekt egyúttal egy nagyon szép és izgalmas korszaka is volt a kiadói munkálatoknak, hiszen ezek a gyerekek sajátos nézőpontot és speciális tananyagot is igényelnek. Ez teljesen más módszertant, más vizualitást, más megfogalmazást és más haladási ütemet is kívánt a fejlesztés során, mint a tipikusan fejlődő társaik taneszközei. Munkánkat mindebben remek gyógypedagógus szakemberek segítették.

A digitális vonalon is komoly fejlesztések zajlottak és zajlanak, számtalan közismereti okostankönyvet készítettünk, és sok okostankönyvük van az SNI-s gyerekeknek is a Nemzeti Köznevelési Portálon. A digitális tananyag elkészítéséhez a már kész papíralapú kiadványok adták az alapot, de készültek olyan digitális kiadványok is, melyeknek nem volt papíralapú előzményük. Az okoskönyvekben a HTML-be áttördelt, reszponzív tankönyvi törzsszöveget interaktív feladatok és gazdag képtárak egészítik ki, továbbá kisfilmeket és egyéb multimédiás elemeket is tartalmaznak, tehát máshonnan közelítik meg a tudni- és tanulnivalókat, mint a hagyományos tankönyvek – a gyerekek érdeklődését, elsajátítási motivációját és tudáselsajátítási mechanizmusát fokozva.

Jelenleg ott tartunk, hogy idén szeptembertől már minden tanuló és diák kezébe a módosított Nat szerinti tankönyv kerül, ez a hatalmas fejlesztés zárul le most tavasszal. Fontos tudni, hogy ezek a könyvek már élen járnak abban, hogy úgy szelektálják az információt, hogy meghagyják a gyerekeknek a gondolkodás szabadságát, de a szükséges tananyagot mégis tartalmazzák.

Mely tankönyvek fejlesztése fog megtörténni a következő időszakban, illetve tervezik-e bármilyen egyéb módszertani segédanyag fejlesztését?

Mindig van a tananyagfejlesztésnek egy éves terve, az ez évi tervek is már elkészültek. Mint említettem, most fejezzük be a negyedik, nyolcadik és tizenkettedik évfolyamos gyerekek tankönyveit. Tervezzük, hogy a maradék SNI-s könyveket is átdolgozzuk a Nemzeti alaptanterv kerettantervének változásai alapján, illetve olyan hiányterületeket tervezünk feltárni, amelyeknek a pótlását is el kell majd végezni. Digitális területen pedig készülünk arra, hogy továbbfejlesszük az okostankönyveket, és szeretnénk minél több Nat 2020 szerint akkreditált tankönyvet okostankönyvként is publikálni.