Suli a város felett

Szép és hangzatos, napjainkban egyre felkapottabb kifejezés a múzeumpedagógia. Mit takar valójában a szó?

A múzeumról, könyvtárról többnyire mindenkinek az jut eszébe, hogy ott nem lehet beszélni, játszani, a tárgyakat nézni csak az üveg mögül szabad. A hangoskodókra rászólnak, és ilyenkor a gyerekekben sokszor az marad meg, hogy nem érezhetik jól magukat. Számunkra nagyon fontos, hogy a diákok eljöjjenek, megismerjék a nemzeti könyvtár gyűjteményének kincseit, és lássanak olyan műveket, amelyekről az iskolai órákon csak hallanak. Ilyen például az Anyám tyúkja című vers Petőfi saját kézírásával, az első nyomtatott Magyarország-térkép, egy kézzel készített óriás földgömb vagy a kézzel írott könyvek. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy közben élményeket szerezzenek. A múzeumpedagógiai foglalkozás nálunk nem kiállításlátogatás, hanem interaktív folyamat. A gyerekek büszkék magukra, amikor Petőfi-kéziratokat hasonlítanak össze, és meg tudják különböztetni az eredetit és a hamisítványt. Élvezik, amikor saját, hazavihető földgömböt vagy kis könyvet készítenek, vagy éppen igazi stúdióban próbálhatják ki, hogy milyen rádióbemondók lettek volna a Szabad Európa Rádióban 1956-ban… Így sikerül közelebb hoznunk a könyvtárat a diákokhoz, sőt akár később a felnőttekhez és a nyugdíjasokhoz is. Egyelőre a foglalkozás fiataloknak szól, de később tervezünk az idősebb korosztálynak is hasonló programot.

Hogyan ültették át ezt az elméletet a gyakorlatba?

Az előkészületek során átnéztük a tankönyveket. Kifejezetten olyan foglalkozásokat terveztünk, amelyeket a pedagógusok tudnak kapcsolni a tananyaghoz. Így háttértudást és olyan plusz élményt adunk, amellyel könnyebb lesz tanulni. Az egyes foglalkozások mellett feltüntettük az ajánlott életkort is. 

A program 2013. szeptember óta működik. Milyen eredménnyel?

Az első tájékoztató leveleket augusztus végén küldtük ki az iskoláknak. Országszerte megkerestünk intézményeket, és külön koncentráltunk a közelebbi, például első kerületi iskolákra. Reméltük, hogy a program hamar felkelti az érdeklődést, és az első csoport október elején meg is érkezett. Tíz foglalkozást tartottunk eddig, van olyan pedagógus, aki már a második osztályt hozta el, de még nem próbáltunk ki minden foglalkozástípust. Eddigi tapasztalataink szerint a többséget a restaurátor-műhely foglalkozása fogta meg, mások a Térképtáras és a Petőfi-foglalkozásra jelentkeztek. 

Készítettek egy tájékoztató kiadványt, illetve az OSZK honlapján is elérhetőek az információk, hogyan és mikor lehet jelentkezni.

A feltüntetett időpontokat rugalmasan kezeljük, és ha a csoportnak külön kérése van, ettől el tudunk térni. Az a fontos, hogy lehetőleg a tervezett óra előtt két héttel jelentkezzenek. Mivel több foglalkozáson tárgyalkotás folyik, az anyagbeszerzéssel a csoportoknak megfelelően kell készülnünk. Az OSZK honlapján (www.oszk.hu) a szolgáltatásokon belül az oktatás, illetve a múzeumpedagógia menüpont alatt található egy formanyomtatvány, amit ki kell tölteni és e-mailben elküldeni.

Elsősorban kiknek ajánlott egy ilyen foglalkozás?

Változó, de alapvetően minden osztálytípusnak 5–12. évfolyamig. Az eddigi csoportok nagy részénél a pedagógus döntése volt, a tanár szerette volna elhozni az osztályt. De előfordult, hogy egy szakkör keretében jöttek, vagy jutalomként hozták el a jó teljesítményt elért tanulókat. Volt, aki órát váltott ki ezzel, az utolsó órán jöttek el, de olyan is volt, aki reggel kilenckor érkezett, szintén egy tanóra keretében. A foglalkozások díja 500 Ft/fő, a hátrányos helyzetű tanulóknak és a kísérő pedagógusoknak biztosítjuk az ingyenes részvételt.

Kik tartják a foglalkozásokat?

Az adott témák szakértői múzeumpedagógussal együttműködve. A csoportok igény szerint részt vehetnek könyvtári körsétákon is, majd a foglalkozáson megismerhetik a kiválasztott különgyűjteményt. A tár vezetője vagy egy ott dolgozó kolléga tartja az elméleti háttérrel kapcsolatos részt, majd következhet az ismeretek kipróbálása (drámajáték, vetélkedő, könyvkötés, kottarajzolás, papírszínház-készítés stb.), így a gyerekek általában egy-egy kedves emléktárgyat is hazavihetnek.

Foglalkozástípusok

• 1956 – Kémvilág és propaganda a hidegháborúban. A Szabad Európa Rádió – Történelem, 11–12. évfolyam
• Égre rajzolt történelem – Összeesküvések, gyilkosságok, politikai propaganda a közép- és a koraújkorban – A régi magyar irodalom klasszikusai közelről – Történelem, irodalom, művelődéstörténet, 11–12. évfolyam
• A világ Kolumbusz szemével –Történelem, földrajz, 5–8., 9–12. évfolyam
• A török hódoltság térképész szemmel – Magyarország a 16-17. század idején – Történelem, földrajz, 5–8., 9–12. évfolyam
• Térképezd fel városod! – Történelem, földrajz, helytörténet, 5–8., 9–12. évfolyam
• A kulisszák mögött – Színház a könyvtárban: Építs papírszínházat, készíts jelmeztervet, próbáld ki magad színháztörténészként! – Irodalom, művészettörténet, történelem, művelődéstörténet, 5–8., 9–12. évfolyam
• Bánk, Csongor és Ádám a színpadon – Három romantikus nemzeti drámánk előadás-történetéről – Irodalom, művészettörténet, történelem, művelődéstörténet, 5–8., 9–12. évfolyam
• Mindennapok történelme – Élet a régi Magyarországon a 20. század első felében – Művészettörténet, irodalom, történelem, 5–8., 9–12. évfolyam
• Petőfi forradalma és szerelme – Irodalom, történelem, 9–12. évfolyam
• Anyám tyúkja – Irodalom, történelem, 5–8. évfolyam
• „Magyarok Istene, rontsd a labanc hadát” – A Rákóczi-induló története – Ének-zene, irodalom, történelem, 9–12. évfolyam
• Muzsikusélet – Joseph Haydn az Esterházy hercegek szolgálatában – Ének-zene, művelődéstörténet – 9–12. évfolyam
• „Hazám, hazám…” – Ki írta Erkel Ferenc Bánk Bánját? – Ének-zene, irodalom, történelem – 9–12. évfolyam
• Hogyan mosható a papír? – A restaurátor-műhely rejtelmei – Történelem, irodalom, technika, művelődéstörténet, művészettörténet – 5–8., 9–12. évfolyam