Sokszínű feladatkörök a köznevelés irányításában

Mikor került az oktatás vérkeringésébe, s milyen tapasztalatokat gyűjtött eddigi oktatási pályafutása során?

Pályám kezdetén, a ’80-as évek végén egy általános iskolában tanítottam négy évig, majd magyar és angol szakos középiskolai tanárként dolgoztam 32 éven át egy összetett intézményben. Szaktanárként, osztályfőnökként, munkaközösség-vezetőként, a diákönkormányzatot segítő pedagógusként tanítványaimmal számos sikert értünk el.

2004 és 2024 között az intézmény vezetője voltam: igazgatóként kellő gyakorlati tapasztalatot szereztem a szervezetirányítás, a szervezetfejlesztés, tartalomfejlesztés, változásmenedzsment, pedagógusminősítés és még sok más területen. A Nemzeti Pedagógus Kar budapesti elnökeként 2014-től 2024-ig tudásmegosztó szakmai programokat, konferenciákat szerveztem a köznevelés és a szakképzés aktuális kérdéseiről, sőt többször tartottam jómagam is előadásokat, workshopokat, vezettem vitafórumokat. Mesterpedagógus szakértőként az életpályamodell bevezetése óta rendszeresen minősítettem, a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben is tevékenyen részt vettem. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Műszaki Pedagógiai Tanszékén közoktatási vezető és köznevelési mestervezető szakos hallgatókat oktatok, korábban igazgatóként intézményi gyakorlatokat is vezettem. 2016–2017-ben részt vettem a Köznevelési Kerekasztal munkájában, a Köznevelés-irányítási munkacsoportot vezettem, terveket dolgoztunk ki például az OH-POK bázisintézmény-hálózatának kiépítésével, a vezető szaktanácsadók kiválasztásával kapcsolatosan, mely tervek valóra váltak. Az Országos Köznevelési Tanácsban 2018-tól miniszteri delegáltként véleményező, javaslattevő, konzultatív tevékenységet végeztem, de egyéb szakmai testületekben, szervezetekben, bizottságokban is örömmel vállaltam szakmai, szakértői feladatokat.

Milyen feladatokat kell ellátnia köznevelési elnökhelyettesként?

Köznevelési elnökhelyettesként irányításom alatt 20 szervezeti egység – 20 főosztály – áll, amiből 13 Pedagógiai Oktatási Központ (POK) nem budapesti székhelyű, így különös odafigyelést igényel a kapcsolattartás, az együttműködés. Ugyanakkor én felelek az irányításom alatt álló szervezeti egységek tevékenységének koordinációjáért, továbbá a közneveléssel kapcsolatos szerteágazó feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért országos illetékességgel. Mindemellett hatékonyan és kölcsönösen kell együttműködnöm az elnökkel, a többi elnökhelyettessel és horizontálisan a feladatkörét érintő ügyekben az Oktatási Hivatal más főosztályaival is.

Az óvodai neveléstől az érettségiig hosszú a feladatlista, minden napra bőven jut feladat, néha párhuzamosan több egyformán fontos dologra kell koncentrálni: tanügyigazgatási és hatósági ügyek, digitális mérések, középiskolai felvételi, érettségi, versenyek, továbbképzések, szakmai programok, nemzetközi projektek, köznevelési nyilvántartások működtetése, különböző adatszolgáltatások, elemzések, pedagógusminősítés, tanfelügyelet, és még sorolhatnám hosszasan.

Köznevelési elnökhelyettesként közvetlenül érintkezik az oktatásban dolgozó pedagógusokkal, diákokkal és egyéb oktatási dolgozókkal. Milyen pedagógiai értékeket, hitvallást tart fontosnak ebben a munkában?

Az oktatásirányítás felső szintjén éppúgy a gyermekek mindenek felett álló érdekeit kell képviselni, mint egy adott köznevelési intézmény mindennapi életében. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen bizalommal fordulnak hozzám egy-egy aktuális kérdésben mind az igazgatók és a pedagógusok, mind pedig az OH dolgozói. Őszintén elmondják a véleményüket és tapasztalataikat, így több aspektusból mérlegelve, körültekintőbben tudok eljárni, hiszen visszajelzést kapok egy-egy döntés hatásáról az intézmények oldaláról is. Köznevelési elnökhelyettesként hasonló a pedagógiai értékrendem, mint vezetőként vagy pedagógusként volt.

A gyermekek, tanulók számára életkori sajátosságaiknak megfelelő egyéni fejlődési, tanulási utak biztosítása, a konstruktív életvezetési technikák elsajátíttatása, a nevelés fontossága, tanár és diák motiváltsága, az együttműködő, kreatív és innovatív, rugalmas és kezdeményező légkör megteremtése számomra a legfontosabb feladat, amit elnökhelyettesként képviselni tudok.

Elnökhelyettesként melyek azok az igazán nehezen megoldható ügyek, amelyek nap mint nap megoldásra várnak?

A napi munkám során találkozom visszatérő, ismétlődő feladatokkal, amelyekre kidolgozott eljárásrend és jól működő döntési mechanizmusok vannak a Hivatalban, mégis minden ügy gondos mérlegelést igényel, elvégre minden döntés emberi sorsokra van hatással.

A bonyolultabb, nehezen megoldható ügyek esetében mindenben számíthatok a szakmailag kiválóan felkészült kollégáim segítségére. Az összetettebb ügyek megoldásának előkészítése során mindig konzultálunk személyesen vagy online több hivatali szervezeti egység munkatársaival is, nem csak a feladattal érintett szakmai osztály dolgozói mondják el a véleményüket, szükség esetén a jogi, a gazdasági, olykor az informatikai biztonsági vagy fejlesztési szakemberek is hozzájárulnak egy-egy jó döntés meghozatalához. Egy hatékonyan együttműködő csapatban, ahol mindenki hozzáadja a szakmai tudását, tapasztalatát, minden ügynek van jó megoldása.

Milyen célok mentén dolgozták ki azon TÉR-dokumentumokat, amelyek a pedagógusok és a vezetők teljesítményértékeléséhez jöttek létre?

Fontos volt az államigazgatási célok és a köznevelési intézmények belső szervezeti kultúrájának fejlesztésével összefüggő célok összehangolása, hiszen a TÉR-nek szervesen kell építkeznie a már meglévő értékelési, önértékelési és minőségfejlesztési hagyományokból. Ugyanakkor jól definiált, közérthető, standardizált szempontrendszert és elvárásrendszert kellett kialakítani, amelyben egyszerre van jelen országosan, fenntartótól függetlenül az egységesség és az egyedi intézményi jelleg és profil.

A rendszer a személyes teljesítménycélok meghatározásával a pedagógusok és a vezetők fejlődés iránti motivációját és elkötelezettségét erősíti, ezért alkalmas az önértékelésre, a reflektivitásra. Az objektivitás erősítése céljából a rendszer külső és belső adatokra – kompetenciamérések, intézményi statisztikák –, külső és belső visszajelzésekre épül – közreműködő kolléga pontozása és a vezető értékelő beszélgetése, valamint szülői, tanulói kérdőívek válaszai.

A köznevelés eltérő alapfeladatait figyelembe véve 13 különböző szakmai-módszertani ajánlás készült: a kritériumrendszer alkalmas a mindennapi nevelő-oktató munka eredményeinek elemzésére és értékelésére. Mindemellett az is fontos volt, hogy a teljesítményértékelési rendszer egy könnyen kezelhető online felületen valósuljon meg, ezért különös figyelmet fordítottunk az egyeztetések során arra is, hogy a KRÉTA-rendszerben olyan fejlesztések realizálódjanak, amelyekkel egyszerű lesz az intézményi TÉR-adminisztráció. Jelenleg járom az országot, tájékoztató előadásokat tartok és online fórumokon is próbálom megismertetni a TÉR lényegi elemeit, módszertanát, segítem a kollégák felkészülését az új rendszer bevezetésével járó feladatokra.

Milyen tervei vannak az elkövetkező évekre vonatkozóan?

A legfontosabb célunk a hatályos jogszabályok és ágazati irányítás által az Oktatási Hivatalra bízott feladatokat magas szakmai minőséget képviselve ellátni.

A köznevelés rendszerében is folyamatos változások vannak jelen; újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelni. Fontos, hogy a mindennapi nevelő-oktató munkára ható jogszabályi rendelkezések pontos, egyértelmű elvárásokat fogalmazzanak meg, így a jogszabályi módosítások előkészítésében számomra fontos, hogy a fejlődést szolgáló, a szakmai érveket is tartalmazó szabályozás jöjjön létre.

A jövőben bármilyen oktatásirányítási innováció kidolgozásában szívesen részt veszek, gyakorlati tapasztalataim biztosan segítenek abban, hogy az ágazati döntések és az intézményekben zajló nevelő-oktató munka közelebb kerüljön egymáshoz. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az egyes szakmai döntések fejlesztő hatást váltsanak ki a köznevelési intézmények életében.

A Hivatalban szeretném minél jobban megismerni a kollégáimat, szeretnék nemcsak a célokra, feladatokra koncentrálni, hanem azokra az emberekre is, akik a célok, feladatok megvalósításában részt vesznek. Szeretném tudni a nehézségeiket, látni az örömeiket, átérezni, ha fáradtak, túlterheltek vagy ha épp elégedettek és boldog hangulatban vannak egy sikeres ügymenet végén. Szeretném meghallgatni javaslataikat, terveiket, röviden: szeretném tenni a dolgom értük is.