Sokrétű feladatköre van az Oktatási Hivatalnak

Hogyan értékelné az elmúlt tanévet? Milyen eredményekről, fejlesztésekről tud beszámolni az Oktatási Hivatal vonatkozásában?

Az idei tanév sok szempontból újszerű volt a köznevelés rendszerében, hiszen a tavalyi országgyűlési választásokat követően új irányító szerve lett az Oktatási Hivatalnak, mégpedig a Belügyminisztérium (BM), így a belügyminisztériumi működési kereteihez igazodva végzi a munkáját az OH is. A tanévre ez annyiból is hatást gyakorolt, hogy miniszter úr kezdeményezésére nagyobb számú tanulói teljesítménymérést építettünk be a tanév rendjébe, amely feladat alapvetően átszőtte az egész tanévet, ugyanis ősszel és tavasszal is voltak ilyen mérések. Ezen túlmenően az OH feladatai a jól megtervezett szakmai ütemezésben valósultak meg, és ezen belül a köznevelésre vonatkozó feladatainkra is ez a jellemző, legyen az akár a tankönyvfejlesztési folyamat, akár a pedagógusminősítés vagy az érettségi. Jelen állás szerint úgy látom, hogy az OH által végzett szakmai feladatok tekintetében egy eredményes és sikeres tanévet zárhatunk.

Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz, Oktatási Mérföldkövek, Csodaszarvas program, Jeles napok portál és még lehetne sorolni. Hogyan „vizsgáztak” ezen oldalak, illetve várhatóak-e újabb hasonló fejlesztések a jövőben?

Ezek a fejlesztések mind európai uniós támogatásokból valósulhattak meg a 2018–2021-es időszakban. Ezek közül kiemelem a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszközt (POM, https://pom.oktatas.hu). Nagyon jó hír, hogy sikerült egy olyan pályaorientációt és pályaválasztást segítő digitális platformon futó mérő- és támogató eszközt létrehozni, amit bárki használhat, de a 7–8., valamint a 11–12. osztályosok számára nyújt leginkább érdemi segítséget. Hiszen az, hogy ki milyen középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuljon tovább, annak komoly és megalapozott döntésre kell alapulnia, és ebben a döntésben segíti a POM a fiatalokat. Egyébként remek pályaválasztási és tanácsadói szakembergárdával dolgoztuk ki az eszközt, akik közül kiemelem a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének szakembereit, szakpszichológusait, akik szakértelmükkel nagyban segítették ezt a munkát. Már több mint 50 ezer regisztrált felhasználója van a portálnak, és azt látjuk, hogy novembertől márciusig felfutnak a felhasználói számok, majd a nyárra lecsökkennek. Ez az intervallum egybeesik a középiskolai felvételi, az érettségi, illetve a felsőoktatási felvételi jelentkezések dátumaival.

A projektek eredményei közül kiemelném továbbá a Csodaszarvas (https://www.csodaszarvasprogram.hu) és a Jeles napok (https://jelesnapok.oktatas.hu) portálokat is, amelyeket abból a célból hoztunk létre, hogy a pedagógusok számára, akiknek a mindennapi munka során iskolai ünnepélyeket, nyári és iskolai táborokat is kell szervezniük, legyen elérhető olyan tematikus forrás (portál), ahol rögtön olyan releváns, hiteles és nem utolsósorban jogtiszta információkhoz, forrásokhoz juthatnak hozzá, amelyekből képesek lehetnek olyan iskolai ünnepségeket vagy osztályprogramokat megszervezni, amelyek a tanulók számára kellően érdekesek, a pedagógus számára pedig érdemi segítséget adnak. Ezeken a portálon rengeteg olyan digitális forrást és eszközt találnak a felhasználók, amivel saját maguk alakíthatják, szabhatják át az ott jogtisztán elérhető képeket, a filmeket vagy irodalmi, művészeti alkotásokat, verseket, tehát jogtisztán tudnak akár saját anyagokat is készíteni például iskolai ünnepségre. De kész anyagokat is találhatnak a weboldalon minden jeles naphoz, készüljön az akár egy március 15-e is ünnepséghez vagy a Föld napja eseményhez.

Hasonlóan jelentős fejlesztés eredményeképp jött létre az Oktatási Mérföldkövek (https://merfoldkovek.oh.gov.hu), amit az OH azért hozott létre, mert számos olyan adatbázissal rendelkezik, melyekben több millió magyar állampolgárnak vannak benne a különböző iskolafokokon szerzett végzettségei, tanulói, hallgatói jogviszonyai, adott esetben érettségi vizsga vagy nyelvvizsgaeredményei, doktori fokozatai, felsőoktatási oklevelének adatai. Az embereknek gyakran lehet szükségük arra, hogy azonnali választ adjanak arra a kérdésre egy hivatalos ügyintézés során, hogy mikor és hol érettségiztek, mi egy adott bizonyítványuknak a száma, vagy mikor szereztek nyelvvizsgát, milyen fokon, melyik nyelviskolában – és még hosszasan sorolhatnánk. Az emberek a legtöbb esetben nem hordják a zsebükben ezeket a bizonyítványokat, viszont ha valaki beregisztrál az Oktatási Mérföldkövek szolgáltatásba, akkor az ügyfélkapus hitelesítést követően láthatják az oktatási életútjukat, és azt is, hogy az egyes fontosabb eseményekhez milyen dokumentum csatlakozott, így nagy segítséget nyújtunk ezzel az állampolgároknak.

Lehet már tudni, hogyan teljesítettek az idei érettségi vizsgákon a tanulók?

Az idei tanévben is két vizsgaidőszak volt: október-novemberben és május-júniusban. A jelenlegi májusi-júniusi időszakban mintegy 110 ezer érettségi vizsgára számítunk, amiből mintegy 75 ezer érettségi vizsga végzős tanulókat érintett, mintegy 30 ezer vizsgázó pedig előrehozott vizsgát vagy szintemelő vizsgát tett. Az írásbeli részén túl vannak már a vizsgázók és a vizsgaszervezők is, már folynak a szóbeli vizsgák. A vizsgák eddig fennakadás nélkül lezajlottak, több mint százféle vizsgatárgyból vizsgáztak a jelentkezők, és kijelenhetem, hogy a vizsgaszervező intézmények, illetőleg a Hivatal jól koordináltan szervezte meg a vizsgákat. Arra, hogy milyen tantárgyi, vizsgázói átlagok alakultak, jelenleg még nem lehet válaszolni, hiszen nagyjából június legvégére tudjuk meg a pontos vizsgaeredményeket, ugyanis június végéig még zajlanak a szóbeli érettségi vizsgák.

Az Oktatási Hivatal szervezésében jelentősen megnőtt a tanulói mérések száma az iskolákban. Milyen változások történtek pontosan, lehet-e már tudni valamit az eredményekről, illetve mi várható még a következő tanévtől?

A tavalyi tanévben indult el először Magyarországon a digitális alapokra helyezett kompetenciamérés rendszere. Korábban 6., 8. és 10. évfolyamokon volt matematika- és szövegértésmérés, ez bővült ezeken az évfolyamokon 2022 tavaszán a természettudományos mérési területtel. Az idei tanévre is úgy készültünk, hogy ezen a három évfolyamon lesz matematika-, szövegértés- és természettudomány-mérés. Ebbe a folyamatba ékelődött be egy olyan szakpolitikai törekvés 2022 nyarán, hogy a mérési területeket bővítse ki az oktatásirányítás, sőt ne csak a 6., 8. és 10. évfolyamokon, hanem a 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. évfolyamokon is legyen országos kompetenciamérés. A korábbi három évfolyam helyett idén tehát már nyolc évfolyamon kellett a Hivatalnak az iskolák bevonásával a mérést megszervezni, ami szinte háromszoros terhelést jelentett nekünk. Mindezek mellé pedig bekerült az idegen nyelvi mérés területe is, illetve – ahogy említettem – a természettudományos mérés is a különböző évfolyamokra. Úgy gondolom, ezt csak ezért lehetett sikeresen megvalósítani, mert hazánkban az OH-ban a mérések-értékelések terén dolgozó kollégáim nemzetközileg is elismert tudást képviselnek. Az OH nemzetközi mérésekben betöltött eddig szerepe olyan nemzetközi tudást hozott be – elsősorban az OH-ba – ami garantálni tudta a kiemelkedő szakmai színvonalat. Ismereteim szerint nemigen van más olyan ország, ahol ennyire sok tárgyból mérnek kompetenciaméréssel tanulókat és ennyire árnyalt telephelyi, intézményi jelentések és a tanulók saját eredményei segítik tantárgyanként, évfolyamonként az iskolák és fenntartók pedagógiai tervező munkáját. Az iskolák és a feladatellátási helyek jelentései nyilvánosak, az OH honlapján ezek elérhetők, ami remek tudástár és vizsgálódási terület lehet a szülőknek már akkor is, amikor iskolát keresnek a gyereküknek.

Mi mondható el a PIRLS 2021 mérésről?

A PIRLS (https://pirls.bc.edu) egy olyan nemzetközi olvasásvizsgálat, ami a tízévesek olvasási képességeit vizsgálja 2001 óta. Ötéves ciklusokban zajlanak a vizsgálatok, amelyeket az IEA nevű nemzetközi tudományos szervezet szervezi (www.iea.nl): tehát 2001, 2006, 2011, 2016 és 2021-ben történt eddig felmérés. A 2021-es mérés a pandémia miatt sok országban későbbre csúszott, így a nemzetközi jelentést is 2022 helyett csak idén jelentette meg az IEA (https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/pirls/pirls_2021_meres), így a magyar jelentés is most jelent meg. A mérésben Magyarország a kezdetektől fogva jelen van, több mint 50 országgal közösen. Az IEA vezetése kommunikálta a legutóbbi mérés nemzetközi eredményeit, mint amit a járvány már jelentősen befolyásolt. Sok országban és iskolában nem is tudták időben vagy teljesen felvenni az adatokat a megfelelő időszakban. Számos ország, például Anglia, Ausztrália is a következő tanévben folytatta le a mérést, aminek okán a felmért tanulók akár fél évvel idősebbek voltak, így vélhetően jobb teljesítmény született, mint ahogyan az a megelőző tanév szerinti korábbi felmérés szerint lehetett volna. A koronavírus hatása és a mérés első alkalommal történt digitalizálása azt eredményezte, hogy több mint 40 országban valamelyest gyengébb eredmények születtek a korábbi felmérésekhez képest. Érdekes megfigyelni, hogy amikor egy mérés digitális platformra kerül át, azt követően nem ritka a romló adatsor adott mérési területen. Ilyen történt pl. a szövegértés terén is.

Milyen újdonságokat emelne ki a tankönyvek esetében? Várható további okostankönyvi fejlesztés a jövőben?

Ebben a tanévben a tartalomfejlesztés szempontjából igen megterhelő – bár örömteli – időszak van a hátunk mögött. A Nat 2020-hoz kapcsolódó négyéves tankönyvfejlesztési ciklus utolsó évén vagyunk túl. A tizenkét évfolyamos köznevelési iskolafokok közül a megelőző három év tankönyvfejlesztéseire építve most a 4., a 8. és a 12. évfolyamoknak a teljes tankönyvi anyagát kellett elkészíteni ebben a tanévben akképpen, hogy azok márciusban tankönyvkatalógusra (https://www.tankonyvkatalogus.hu) kerüljenek. Új tankönyvcsaládok, új tankönyvi tartalmak, új okostankönyvek készültek és jelentek meg, komoly szerkesztői és lektori közreműködéssel. Külön örülök annak, hogy az új Nat és kerettantervi struktúrához készült állami tankönyvek a Hivatalon belül komoly szakmai minőséget jelentenek. Biztos vagyok abban, hogy az OH által készített tankönyvek a kerettantervi megfelelés alapján messzemenően igazodtak az újabb szakmai-tartalmi követelményekhez, és kivétel nélkül magas minőséget hordoznak. Egyébként fontos kiemelnem azt is, hogy éppen a tankönyvfejlesztés állami feladatkörbe kerülése eredményezte azt, hogy a korábbi hiányterületekre is sokkal nagyobb figyelem irányult, mint például a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók vagy akár a nemzetiségi tankönyvellátás.

Milyen tervekkel szeretnék megkezdeni a jövő évi tanévet? Lesznek újdonságok szeptembertől?

A köznevelés vonalán rendkívül széles az OH feladatköre. A következő tanévben részben rutinszerűen ismétlődő dolgokat említhetek meg, például szaktanácsadások, pedagógusminősítések, tanfelügyeletek megszervezését, a kompetenciaméréseket, az érettségi vizsgákat vagy versenyeket és a minősítéseket, de ugyanígy dolgozik az OH további tankönyvi területeken, pedagógus-továbbképzéseken. Új elemként megemlítendő az ősszel várható pilotmérés a digitális kultúra és a történelem műveltségterületeken, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a jövő tanév tavaszán már elinduló újabb tanulói mérési területeket kipróbáljuk szélesebb tanulói körben is. Ám bizonyára az elfogadás alatt álló új törvény és végrehajtási rendelete is fog megalapozni a számunkra újabb feladatokat.