Sok kilométernyi könyv – a pedagógia ösvényei

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot (OPKM) 1877-ben Trefort Ágoston hozta létre Budapesten, jelenleg az Oktatási Hivatal szervezeti keretei között működik. Milyen múltra tekint vissza ez a patinás intézmény?

Mint ahogy a neve is mutatja, az OPKM-ben egy fedél alatt, egymás munkáját támogatva két közgyűjtemény található: a Pedagógiai Könyvtár és a Pedagógiai Múzeum. Az egykori alapítók és a mai fenntartó célja hasonló: a pedagógusok támogatása, hogy szakmájukban naprakészek legyenek, hogy hozzáférjenek a legfrissebb pedagógiai és neveléstudományi ismeretekhez, és történetiségében lássák szakmájukat. A hozzánk érkezők és az általuk megfogalmazott kérdések köre is igen széles: információval segítjük a portfóliójukat készítőket, a szakdolgozatukat írókat, a doktori értekezésükön dolgozó hallgatókat és a laikusokat, azokat a szülőket, akik a gyerekneveléshez kérnek segítséget. Azt mondhatom, hogy bármely tantárgyat oktató pedagógus számára tudunk hasznos információval szolgálni.

A két intézmény gyűjteményének alapját az 1873-as bécsi világkiállítás magyar és külföldi pedagógiai vonatkozású anyaga képezte. Nagy igény mutatkozott taneszközök és felszerelések iránt, hiszen az Eötvös József-féle népoktatási törvény hatására sorra létesültek a népiskolák, melyeket el kellett látni, fel kellett szerelni. Európában is egyedülállónak volt tekinthető ez a gyűjtemény, amely akkor nem is a mai értelemben vett múzeumként funkcionált, sokkal inkább az akkor használatban lévő taneszközök bemutatóhelye volt. A gyűjtemény ösztönzőleg hatott a korabeli tanszergyártásra, hiszen egy helyen megtekinthetőek voltak a forgalomban lévő taneszközök. 1906-ban aztán megfogalmazódott egy pedagógiai könyvtár alapításának gondolata is, és a meglévő könyvállományra építve megkezdődött a pedagógiai vonatkozású könyvek szisztematikus gyűjtése. A 20. század elején virágkorát élte az intézmény, majd a következő évtizedek viharos eseményei a könyvtár és múzeum mindennapjait is meghatározták. A ’20-as években előbb a múzeum, majd a könyvtár is megszűnt, és évtizedeket kellett várni, mire ismét megtörténhetett az újraalapítás. Ebben a formájában, e név alatt 1968 óta működik az OPKM. Izgalmas az intézmény sorsának alakulása, egyértelmű lenyomata a 20 század történelmének. A honlapunkon, illetve az épületbejárások vagy a könyvtárbemutatók alkalmával a részletekkel, érdekességekkel is megismertetjük a látogatókat. Az utóbbi két évtizedben több fenntartója is volt az intézménynek: előbb az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez (az OFI-hoz), majd néhány évig az Eszterházy Károly Egyetemhez, s alig egy éve, hogy az Oktatási Hivatalhoz tartozunk.

A Tündérpalotának nevezett Könyves Kálmán körúti épületben az OPKM-en kívül még másik három intézmény működik. A több mint százéves szecessziós iskolaépület különös hangulatú, amelynek falai között számos neves tanár tanított, példaként Babits Mihályt emelném ki. A könyvtár 650 ezer darabból álló könyv- és folyóirat-gyűjteményének, valamint a múzeum 200 ezer darabos műtárgygyűjteményének elhelyezéséhez nagy területekre, sok kilométernyi polcra van szükségünk. Raktáraink megteltek, az egyik legnagyobb kihívást a műtárgyak és a könyvek előírásoknak megfelelő elhelyezése jelenti számunkra. Múzeumunknak saját vezetője van Bogdán Melinda személyében, a vele készült interjúban ő mesél a múzeum életéről.

Milyen gyűjteményeket találhat itt a látogató, és milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni?

A könyvtár gyűjteménye egy úgynevezett törzsgyűjteményből és három különgyűjteményből áll. A törzsgyűjteménybe a neveléstudomány és a hozzá szorosan kötődő társadalomtudományok, a pszichológia és a szociológia pedagógiai vonatkozású művei tartoznak. Három különgyűjteményünk a törzsgyűjteményi profilhoz illeszkedik. Tankönyvgyűjteményünk egyedülálló, hiszen nemcsak az elmúlt időszakok, de a jelenleg forgalomban lévő, alsó és középfokú oktatás tankönyveit is tartalmazza. Az összehasonlító tankönyvelemzéssel foglalkozók számára ez páratlan lehetőséget rejt magában.

Az iskolai értesítők vagy más néven iskolai évkönyvek speciális darabjai a könyvtárnak. Abban rejlik érdekességük, hogy bizonyos információk csak ezekben lelhetők fel. Nem véletlen, hogy a kutatók, a családfakutatók számára kincsesbányát jelentenek, hiszen később híressé vált személyek vagy a saját családtagok iskolai előmenetelére vonatkozó adatok innen ismerhetők meg. A gyermek- és ifjúsági irodalmi különgyűjteményünk az elmúlt korok gyerekirodalmával foglalkozókon kívül a művészettörténészeket, illusztrátorokat és a szülőket is érdekli, legyen szó szépirodalomról vagy ismeretterjesztő könyvekről.

A szolgáltatások széles körét biztosítjuk a látogatóknak, és ezek között egyre több az olyan, amely már online módon is elérhető. Úgy tűnik, egyre nagyobb a kereslet a távhasználattal elérhető szolgáltatások iránt, de a klasszikusnak számító helyben használatra is folyamatos az igény. Azon túl, hogy biztosítjuk a helyben olvasás lehetőségét, azokból a kötetekből, amelyekből rendelkezésünkre állnak többespéldányok, kölcsönözni is lehet. A Pedagógiai Könyvtár nem csupán a gyűjtemény nagysága miatt érdekes, hanem a művek feltártsága miatt is. Vagyis az online katalógusba kerülő tételek a művek tartalmára vonatkozóan is adnak felvilágosítást az itt folyó tárgyszavazásnak köszönhetően. Éppen az utóbbi időben kezdődött el és jelenleg is zajlik tárgyszórendszerünk felülvizsgálata és átalakítása. Máshol, más könyvtárakban is találhatók pedagógiai vonatkozású kötetek, de ilyen nagy merítésből ilyen pontos keresést nemigen tudnak biztosítani.

A tavaszi kijárási korlátozás alatt a neveléstudomány tárgykörében kutatók is nehéz helyzetbe kerültek. Rajtuk kíván segíteni az intézmény a már folyamatban lévő dokumentumdigitalizálás felgyorsításával. Milyen típusú források és szakirodalmak kerültek online elérhetővé a közelmúltban?

Nap mint nap tapasztaljuk, hogy könyveink egy része – állományvédelmi okok miatt – bizony egyre kevésbé adható az olvasók kezébe. A savas papír töredezik, minden egyes kézbevétellel csökken az esélye annak, hogy még egy olvasója lehet ezeknek a kiadványoknak. Vannak kiadványok, amelyekből csak nálunk lelhető fel példány, ezeket különösen óvnunk kell. Az iskolai évkönyvek különösen kitettek a savasodásnak, mondhatnánk, hogy a napjaik meg vannak számlálva. A tavaszi időszak alkalmas volt arra, hogy előkészítsük, és megtörténhessen az iskolai évkönyvek digitalizálása. Folyamatosan haladunk a munkával, jelen pillanatban 400 ezer oldalnyi anyag digitális másolata készült el. A használhatóság szempontjából különösen fontos, hogy nem csupán képként értelmezhetjük ezeket az oldalakat, de a technológiának köszönhetően szövegfelismerés is történik, vagyis nem kell a teljes szöveget végigolvasnunk, azt megteszi helyettünk az optikai szövegfelismerő rendszer.

A koronavírus-járvány miatt sok könyvtárban, így az OPKM-ben is „karanténba” kerülnek a visszaérkező könyvek. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A járványhelyzet a könyvtárak, így az OPKM mindennapjaiban is érzékelteti hatását. Sok esetben az olvasók által megszokott szolgáltatásokat nem, vagy csak más formában nyújthatjuk, és a látogatóknak is új szabályokat kell betartaniuk. De mivel az élet egyéb területein is ezeket a szabályokat kell követni, ezért olvasóink elfogadóbbak a könyvtárral szemben is. A tavaszi időszakban a személyes kontaktus minimalizálása érdekében áttértünk az online rendelésre, amikor is az e-mailben hozzánk megküldött igények alapján összekészítettük a kért könyveket, és azt vehették át az olvasók. A visszahozott könyvek esetében követjük a nemzetközi könyvtáros szervezetek ajánlásait, vagyis az olvasóktól visszaérkezett könyveket 72 óráig „pihentetjük”, azaz annak lejártáig nem adjuk tovább a könyveket az olvasóknak. Számos szakmai szervezet tette hozzáférhetővé a pandémia alatti állományvédelmi tudnivalókat: a papíralapú dokumentumok esetében mindegyik 24−72 órás elkülönítést javasol. Ezen felül pályázati forrásból sikerült beszereznünk egy ózongenerátort, amely mind a terek, mind a könyvek fertőtlenítését szolgálja.

Milyen fejlesztések zajlottak az utóbbi időben? Mik az intézmény tervei a közeljövőre nézve?

Egyik legfontosabb feladatunk – a már pedagógusként tevékenykedők ellátása mellett –, hogy a pedagógushallgatókat minél nagyobb számban elérjük. Szeretnénk, ha már tanulmányaik idején megtapasztalnák, mennyivel hatékonyabban lehet információhoz jutni, ha abban egy szakember egy speciális gyűjtemény minden előnyét kihasználva van a segítségükre.

Büszke vagyok rá, hogy a tavaszi karantén idején is folyamatosan kiszolgáltuk az olvasókat. Ugyan beülni az olvasóterembe nem lehetett, de sikerült olyan szolgáltatásfejlesztést véghez vinnünk, amelynek eredményeként a digitális tanrendre való átállást mi magunk is támogatni tudtuk a hozzánk forduló pedagógusokon keresztül. De a diplomájukat írók vagy a kutatók sem maradtak szakirodalom nélkül. Ezen kívül elindult chatkönyvtáros szolgáltatásunk, amikor is tájékoztató könyvtárosaink online módon, ún. képernyőmegosztással tudták feladatukat ellátni. A máskor egymás mellett ülő könyvtáros és olvasó akár sok száz kilométerre is lehetett egymástól, de a keresőkérdésre megjelenő találatok között közösen tudtak válogatni. Ennek részleteiről, valamint a silent book-okban, vagyis a szövegnélküli könyvekben rejlő lehetőségekről és magáról a fejlesztésről a munkatársaimmal készült interjúkban olvashatnak.

Ebben az évben indítottunk anyaintézményünk, az Oktatási Hivatal munkatársai számára egy intézményen belüli szolgáltatást. A város különböző pontjain található telephelyekre a belső posta segítségével juttatjuk el a kívánt könyveket. Tematikus ajánlólistákat készítünk, amelyen a legfrissebb szakirodalomtól a gyereknevelésen át a gyerekkönyvekig sok minden megtalálható. Így azok is élhetnek a kölcsönzés lehetőségével, akik munka után nehezebben jutnának el hozzánk. Az e-mailben megküldött igényeket a belső postaszolgálat segítségével juttatjuk el hozzájuk. Csak reméltük, hogy lesz igény a szolgáltatás iránt, de nem számítottunk rá, hogy ilyen nagy számban élnek is majd vele a kollégák. A Tündérpalota szomszédságában lévő irodaház dolgozói számára kitelepüléssel biztosítunk kölcsönzési lehetőséget. Mert jól látható, hogy a gyereknevelés és a gyerekirodalom olyan hívószó a szülők és nagyszülők számára, amellyel ők is megszólíthatók.

Mind a könyvtár, mind a múzeum számára központi kérdés, hogy megtaláljuk azokat a módokat és szolgáltatásokat, amelyekkel újszerű módon tudunk eljutni az olvasókhoz, látogatókhoz. Reményeink szerint még ebben az évben egy olyan többfunkciós teret tudunk kialakítani a Könyves Kálmán körúti szecessziós Tündérpalotában, ahova egyaránt várjuk a múzeumpedagógiai foglalkozásra érkező gyerekcsoportokat és a különböző eseményekre érkező felnőtt látogatókat.