A Duna Múzeumba érkező érdeklődők, diákok vagy diákcsoportok kétféle múzeumpedagógiai foglakozással (http://dunamuzeum.hu/index.php/ tudnivalok/) találkozhatnak. Ezek közül az egyik az, ami kifejezetten a gyűjteményre vagy egy gyűjteményi részre épül (http://dunamuzeum.hu/index. php/allando-kiallitas/), de Fehér Györgyi múzeumpedagógus elmondta, hogy a környezetvédelem mindig prioritást élvezett a foglalkozások körében is. „A víz önmagában hordoz egy olyan tematikát, amelynek rengeteg vetülete van, amit a pedagógusok nagyon szeretnek; sokszor mondják, hogy amilyen irányból csak lehet, járjuk körbe a vízzel kapcsolatos témákat.” Ennek tükrében pedig érthető, hogy a múzeumot gyakran látogatják iskolás csoportok. A múzeumpedagógus elmondása szerint foglalkozásaik között szerepel olyan is, amikor a vízszennyezést tematizálják, ezzel bemutatva a tanulóknak, milyen könnyű környezetünket megkárosítani.
Ugyanakkor történelmi szempontok is megjelennek egyes programok keretében. Ilyenkor bizonyos régi vizesmesterségekről (halászokról, pákászokról, hajósokról, gátőrökről) hallhatnak a diákok. De számos vízparti gyógynövénnyel is megismerkedhetnek azok, akik érdeklődnek a gyűjtögetés iránt, ami – a múzeumpedagógus szerint – reneszánszát éli.
A múzeumban két múzeumpedagógus látja el a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Egyikőjük az óvodáskorúaknak, valamint a kisiskolás korosztálynak (6. osztályig) tart foglalkozásokat, míg Fehér Györgyi inkább a felső tagozatosokkal, a középiskolásokkal, valamint a felnőtt csoportokkal – például nyugdíjas csoportokkal – foglalkozik. 
A környezettudatosság, a környezeti nevelés fontos szegmense a múzeumnak, ezért a múzeum dolgozói élményalapúvá teszik a kiállításokat, számtalan eszközzel dolgoznak, hogy minél közelebb hozzák a témához a gyerekeket, hogy minél élménydúsabb ismereteket szerezzenek a diákok és más múzeumlátogatók a kiállításokból. „Előadásokat egyáltalán nem tartunk. Valamilyen tárgy körbemutatásával, egy-egy kép értelmezésével megvitatjuk az adott témát, beszélgetünk a környezeti jelenségekről, meghallgatom a diákok véleményét” – magyarázta a múzeumpedagógus, s hozzátette, hogy „szerencsére sok olyan tanuló van, aki nagyon környezettudatosan éli a mindennapjait.” Fehér Györgyi szerint érdekes ráeszmélni olykor, hogy a diákok önmaguk fogalmazzák meg, egyes környezetvédelmi esetekben miként kellene eljárni. Tehát érezhető, hogy a gyerekek észreveszik a problémákat, s megoldást szeretnének találni rájuk. „Fontos, hogy beszéljünk a gyerekekkel, hogy mi történik velünk, körülöttünk, a környezetünkkel, a Földdel” – hangsúlyozta. Úgy hiszi, a fiatal generáció igazán nyitott a környezet megvédésére, s rajtuk keresztül elérhetőek a családok is. 
