Segítség az iskolában az Ukrajnából menekülők számára

Tankötelezettség

A Kormány az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokat, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat Magyarországra történő belépésük megkönnyítése érdekében ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el. A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tizennyolcadik életéve betöltése előtt megkezdett tanulmányok befejezéséig a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. Ezt a jogukat az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően gyakorolhatják.

A köznevelési és szakképző intézményekben a Kormány anyagi támogatást biztosít egyéni felkészítésre a tankötelezettség teljesítésébe bekapcsolódó tanulók számára. A felkészítés célja magyar nyelven nem beszélő gyermekek esetében elsődlegesen a magyar nyelv megtanulásának támogatása, magyarul beszélő gyermekek esetében pedig a felzárkóztatás, az életkornak és a meglévő tudásszintnek megfelelő iskolai évfolyam munkájába való, minél zökkenőmentesebb bekapcsolódás elősegítése. A fejlesztés ennek megfelelően a magyar nyelv tanulásán túl bármilyen adott tantárgy vagy tantárgyak ismeretanyagának áttekintésére, elsajátítására is fókuszálhat. A Kormány minderre havonta 130.000 Forint/tanuló kiegészítő támogatást biztosít 2022. június 15-ig.

Az Ukrajnából Magyarország területére a háborús helyzet miatt lépett és köznevelési nevelés-oktatásba bekapcsolódott gyermekek, tanulók száma 2022. május 26-ára vonatkozóan:

Érettségi Magyarországon

Az ukrajnai háborús helyzet miatt Magyarország Kormánya a magyar érettségi vizsgarendszerben, rendkívüli eljárás keretében, a kormányhivatalok szervezésében lehetőséget biztosít a magyar érettségi vizsga letételére azok számára, akik Ukrajnában a 2021/2022-es tanévben középiskolájuk utolsó évfolyamán folytatták a tanulmányaikat, és ezt iskolai bizonyítvánnyal vagy más, az ukrajnai iskolájuk által – akár elektronikusan – kiállított és hitelesített dokumentummal igazolni tudják.

Voltak olyan vizsgázók, akik – tervezett magyarországi továbbtanulásuk érdekében – a vizsgaszabályzat általános szabályai szerint már februárban jelentkeztek egy-két vizsgatárgyból magyarországi érettségi vizsgára, és voltak, akiket a háborús helyzet és a rendkívüli szabályok sarkalltak a rendkívüli eljárásban való jelentkezésre. Az előbbiek korábbi jelentkezéseiket módosíthatták, kiegészíthették, az utóbbiak pedig új jelentkezést adhattak be. A jogszabály adta lehetőséggel összesen ötvenöt vizsgázó élt. Közülük huszonöt új jelentkező volt, a többiek a korábbi jelentkezéseiket módosították. Összesen negyven, Ukrajnában végzős középiskolás döntött úgy, hogy a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból jelentkezik a magyarországi érettségi vizsgákra, és így megkísérli sikeresen letenni az érettségi vizsgabizonyítványhoz szükséges legalább öt vizsgatárgy vizsgáját. A sikeres vizsgák mellett az érettségi bizonyítvány kiadásának további feltétele a középiskola befejezése, amelyről az igazolást az érintetteknek június 9-ig kell eljuttatniuk a vizsgáikat megszervező kormányhivatalba.

Tekintettel arra, hogy ezek az ukrajnai tanulók tanulmányaikat mindeddig nem a magyar köznevelési rendszerben folytatták, számukra nyitva állt annak lehetősége is, hogy magyar nyelv és irodalom helyett magyar mint idegen nyelvből érettségizzenek. Érdekesség, hogy a negyven vizsgázó közül mindössze húsz élt ezzel a lehetőséggel, a többiek a magyar végzős tanulókhoz hasonlóan kötelező vizsgatárgyként magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak. A kötelezően választott idegen nyelvként az érintettek döntő többsége az angol nyelvet választotta, mindössze két fő döntött e helyett az orosz, egy pedig az ukrán nyelv mellett. A választható vizsgatárgyak között a biológia és az informatika volt a legnépszerűbb; tizenhat, illetve nyolc választással. Néhány jelentkezés volt még a kémia, a földrajz, a fizika, az ukrán és az orosz nyelv vizsgatárgyakból, egy tanuló pedig a református hittant választotta.

A jelentkezések összetételéből érzékelhető, hogy az érintettek jó része a magyar felsőoktatásban kíván továbbtanulni. Ezt támasztja alá az a tény, hogy huszonkilenc jelentkező esetében a választott vizsgák közül legalább egy emelt szintű volt. A vizsgaidőszak június 24-ig tart. Az érettségi vizsgaeredmények legkésőbb akkorra válnak véglegessé.

Külföldi résztanulmányok beszámítása

Az Ukrajnából hazánkba menekült, tanköteles korú gyermekek hazai beiskolázása kapcsán vált különösen időszerűvé, hogy rövid áttekintést adjunk arról, miként történik a külföldi résztanulmányok beszámítása, illetve a külföldi végzettségek továbbtanulási céllal történő elismerése hazánkban. A köznevelés területén a külföldi résztanulmányok hazai tanulmányokba történő beszámítása, illetve a külföldön szerzett általános iskolai bizonyítvány továbbtanulási célú elismerése a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Elismerési tv.) rendelkezései, illetve a nemzetközi elismerési egyezmények alapján történik, összhangban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel.

Továbbtanulási célú elismerésről van szó, ha a tanuló külföldön szerzett általános iskolai bizonyítványát ismeri el a hatóság a hazai alapfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal egyenértékűként, és a tanulót ennek alapján a kilencedik évfolyamba sorolják. Minden más évfolyam esetén a külföldi résztanulmányok beszámításáról beszélünk. Mind a továbbtanulási célú elismerés, mind a külföldi résztanulmányok beszámítása azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a tanév végén vagy a tanév kezdete előtt az intézményvezetőnél jelentkezik a tanuló családja, aki a bemutatott külföldi bizonyítványokat megvizsgálja, az elismerésről, illetve a beszámításról (az előírt esetleges különbözeti vizsgákról) az Elismerési tv. szerint határozatot hoz és a jelentkezőt a megfelelő osztályba sorolja.

A jelenlegi háborús helyzetben azonban a tanulók nem év végén, hanem év közben, a tanulmányaikat megszakítva érkeznek az iskolákba, és nem feltétlenül hozzák magukkal a korábbi bizonyítványaikat. Az intézményvezető ekkor a szülő meghallgatása és nyilatkozata után, a gyermek életkorát is figyelembe véve dönt arról, hogy miként számítja be a külföldi tanulmányokat. Az a körülmény tehát, hogy valaki nem tudja bemutatni az ukrajnai bizonyítványait, illetve nincs nála az eredeti bizonyítvány vagy annak hiteles másolata, a jelen helyzetre tekintettel nem lehet akadálya a tanuló felvételének és osztályba sorolásának. Ha megvannak a tanuló korábbi bizonyítványai, az igazgatónak nem szükséges hiteles fordítást kérnie róluk, szakfordítást vagy akár a szülő által készített fordítást is elfogadhat, sőt a jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy egyáltalán ne kérjen fordítást. Ez nyilván akkor merülhet fel lehetőségként, ha valaki az iskola részéről – nyelvtudás birtokában – át tudja nézni az ukrán nyelvű bizonyítványokat, illetve nem kell fordítás értelemszerűen akkor sem, ha valamely magyar tannyelvű iskola az év végi bizonyítványt magyar nyelven is kiadta. A tanuló legfeljebb abba az évfolyamba sorolható, amelyen Ukrajnában is tanult.

A 2022 januárjában hatályba lépett új magyar–ukrán elismerési egyezmény az oktatás valamennyi szintjére kiterjed és rendelkezik a köznevelésben folytatott résztanulmányokra vonatkozóan is. Az ukrajnai köznevelési rendszer – eltérően a hazaitól – 11 évfolyammal működik, az érettségi vizsgát így egy évvel korábban teszik le a tanulók, mint nálunk. Az alapfokú oktatás 9 évfolyamból áll, ez után külön bizonyítványt is kapnak a tanulók, majd erre épül a két évfolyamos középiskola. Kiemelnénk, hogy önmagában az a tény, hogy Ukrajnában 9 évfolyamos az alapfokú oktatás, nem jelenti azt, hogy az Ukrajnában 9. évfolyamot elvégzett tanulókat emiatt vissza kellene sorolni ismét a hazai kilencedikbe. A fenti egyezmény szerint ugyanis mindkét ország elismeri a másik ország államilag elismert oktatási intézményeiben folytatott tanulmányokat és biztosítja a tanulók számára a lehetőséget, hogy a soron következő osztályban/évfolyamon folytathassák tanulmányaikat, amennyiben megfelelnek a továbbtanulási követelményeknek, így az ukrajnai 8. évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány is elismerhető hazai általános iskolai bizonyítványként, ha a cél a továbbtanulás.

Speciális helyzet az, mikor a jelentkező tanuló nem tud magyarul, ebben az esetben a nyelvi felzárkóztatás az elsődleges cél annak érdekében, hogy a tanuló mielőbb bekapcsolódhasson az adott évfolyam munkájába. Az eddigi visszajelzéseink alapján az intézmények nagy felelősséggel, rugalmasan és a háború elől elmenekült gyermekek érdekét szem előtt tartva járnak el és döntenek a résztanulmányok beszámításáról és a továbbtanulási célú elismerésről.