Miután a Nemzeti alaptanterv (Nat) nyomán elkészültek a kerettantervi csomagok, az OFI az új helyi tantervek bevezetéséhez és alkalmazásához szeretne segítséget adni a pedagógusoknak. A TÁMOP 3.1.1. projekt keretében az Intézet ofi.hu címen elérhető honlapjára folyamatosan kerülnek fel az újabb és újabb segédanyagok: az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó óravázlatok, az akár két-három tanórán áthúzódó modulok, a speciális, projektszintű feladatok és akár konkrét helyi tantervre szóló ajánlások. Dr. Dobszay Ambrus, az OFI Tartalomfejlesztési és Módszertani Központjának igazgatója azt mondja, elsősorban azokra a területekre figyelnek, amelyeken az új kerettantervek a korábbihoz képest nagyobb mértékű változásokat hoztak.
A változások közül kiemeli az új tantárgyak megjelenését, amilyen például az erkölcstan. E tárgyhoz érhető el talán a legtöbb és leggazdagabb anyag: az 1–8. évfolyamnak szóló számos óravázlat mellett módszertani segédanyagok, szakmai háttéranyagok, irodalomjegyzék és linkgyűjtemény. További változás, hogy egyes tantárgyakon belül új tartalmak jelentek meg, másoknál pedig a tartalom rendeződött át. Néhány esetben új szemléletmódot és tantárgyi felépítést írt elő a Nat, amire jó példa a természettudományos tantárgyak kerettantervének „A” változata: a feldolgozás, a tanulási folyamat kiindulópontját itt általában hétköznapi problémák, a bennünket körülvevő modern technikával, technológiával kapcsolatos kérdések alkotják, akár a szigorú diszciplináris felépítés rovására. Dobszay Ambrus szerint fontos fókuszpont az is, hogy bizonyos fejlesztési célok hangsúlyosabban vannak jelen az új kerettantervekben: a gazdasági-pénzügyi nevelés például sok más tantárgy mellett különösen a matematikán belül kerül előtérbe. „Ezekhez az újdonságokhoz mindenképpen kell valamiféle segítséget nyújtani a pedagógusoknak. Természetesen nem arról van szó, hogy ezeket az anyagokat kötelező lenne használni. Ezek csak minták, amelyeket a tanári kreativitással jól ki lehet kiegészíteni” – fogalmaz Dobszay Ambrus. Kifejezett érdekességek is találhatók az anyagok között, hiszen például a testnevelés tantárgy esetében módszertani ajánlást tettek közzé a görkorcsolyázáshoz és a frizbizéshez.
Dobszay Ambrus az alaptantervben átfogó célkitűzésként megfogalmazott médiaismeretre és médiatudatosságra nevelésre is kitér. Fontos ugyanis, hogy a fiatalok kritikusan álljanak a médiában közölt tartalmakhoz, hogy felismerjék a manipulációt vagy annak kísérletét. „Határozott célkitűzés, hogy az oktatás tartalma sokkal közelebb álló legyen a mai világunkhoz, ne elvont, hanem konkrét és gyakorlatias legyen, a mindennapi életből vegye a példákat. Ebben feltétlenül helye van a médiaeszközök felhasználásának, a médiatartalmak elemzésének és kritikájának” – mondja.
A közzétett segédanyagokat a pedagógusok egyénileg beépíthetik a saját tanmenetükbe, de – ha a
munkaközösség vagy a nevelőtestület úgy dönt –, akár a tavaly elkészített helyi tanterveket is „felülírhatják”. „A kerettantervek módszertani szempontból nem kötötték meg a pedagógusok kezét, módszertani szabadságot biztosítanak. Ez az előnye volt egyszersmind a hátránya is, mert olykor eszköztelennek érezhették magukat a tanárok” – hívja fel a figyelmet Dobszay Ambrus.
A már eddig is bőséges kínálat tovább bővül, a pedagógusoknak tehát érdemes böngészniük az ofi.hu oldalon a „Kerettanterv, helyi tantervek” menüpontot.
