„…saját szakmai eredményeim közül is a legbüszkébb a diákjaimra vagyok”

Interjú dr. Jedlovszky Pállal, Réka témavezetőjével

Kicsit átalakítva a népszerű mondást: „Minden sikeres OTDK-helyezett mögött áll egy témavezető.” Milyen volt a közös munka?

Nagyon kellemes. Réka még tizedikesként keresett meg, hogy szeretne fizikai-kémiai kutatásban részt venni. Az együttműködés azzal kezdődött, hogy eljárt az egyetemi előadásaimra Egerbe, hogy az alapokat megtanulja, egy év alatt végighallgatta az összes kurzusomat. Eközben elkezdtük a munkát, elsőként a számítógépes szimulációkkal, hiszen azoknak van egy fázisuk, amikor felügyelni kell a rendszerfutásokat, s ez éppen Réka nyári szünetére esett. Ezután már nagyobb szakmai elmélyedés volt szükséges, ezért rendszeresen találkoztunk, nagyon felkészült volt, lelkes, bizonyítani szeretett volna. Ebben nyilván benne volt az is, hogy ő még középiskolás, így elsőként magának szeretett volna bizonyítani. Ezt követően elindultunk a TUDOK-on, a kutató diákoknak szervezett középiskolás versenyen, amit a tavalyi tanévben Réka meg is nyert. Ezzel jogot szerzett ugyan az OTDK-n való részvételre, de csak versenyen kívül, mert a TUDOK-on nem kell dolgozatot készíteni. Abban maradtunk, hogy elkészít egy dolgozatot, hogy versenyzőként is indulhasson az OTDK-n.

Korábban is vállalt már témavezetést, felkészítést az OTDK-ra?

Igen. Középiskolásként Réka volt az első, de 2005 óta folyamatosan van hallgatóm az OTDK-n, közülük ketten harmadik, ketten pedig első díjat szereztek, Réka a harmadik első díjasom. A korábbi két első díjas hallgatóm Pro Scientia Aranyérmet is nyert.

Meséljen kicsit a szakmai életéről!

Számítógépes modellezéssel foglalkozom, ezen belül is rendezetlen rendszerek – értsük ezalatt a folyadékokat, folyadékok határfelületeit, membránokat – szimulációjával, ahol nincsen valamiféle kristályos rend. Példaként említhetném az anesztetikumok, az altatószerek molekuláris hatásmechanizmusának a megértését. Ezeket 150 éve használják a műtétek során, de ma sem értjük teljesen, hogyan működnek. Emellett tanulmányozom a magas légkörben és a csillagközi térben létrejövő felületi megkötődéseket. Előbbi esetén az érdekel, milyen folyamatok vezethetnek üvegházhatáshoz vagy ózonbomláshoz, utóbbi esetén pedig az élet keletkezésének vonatkozásai érdekelnek. A Rékával való közös munka is egy ilyen számítás volt. Az evolúcióról viszonylag sokat tudunk, az ellenben még mindig nem világos, hogy a legegyszerűbb önreprodukáló molekulák – az első DNS, az első fehérjék – hogyan jöttek létre.

Úgy tudom, Réka munkáját egy neves szakfolyóiratban is publikálták.

Igen, dolgozatának azt a részét, amivel az OTDK-t is megnyerte, valóban publikáltuk a The Journal of Physical Chemistry című szakfolyóiratban, mely a terület első számú szaklapjának számít. Azóta egyébként már munkájának a folytatása is megjelent a Journal of Molecular Liquidsben.

2015-ben Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki. Mit jelent ez pontosan, és hogyan élte meg az elismerést?

Óriási öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy ezt a díjat átvehettem. A Mestertanár Aranyérmet az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) ítéli oda olyan oktatóknak, akiknek a TDK-mozgalomban betöltött szervezői és témavezetői tevékenysége egyaránt kimagasló. Én 2013-ban voltam a Kémiai és Vegyipari Szekció ügyvezető elnöke (fő szervezője), melyet Egerben rendeztünk meg. Emellett alelnöke vagyok a Kémiai és Vegyipari Szakmai Bizottságnak, mely szervezet a szakmai kontrollt gyakorolja az OTDK-n. Titkára vagyok továbbá a Pro Scientia Aranyérmet odaítélő bizottságnak is, tehát, ahogy látszik, több szálon is kötődöm a tehetséggondozáshoz. De az igazat megvallva, a saját szakmai eredményeim közül is a legbüszkébb a diákjaimra vagyok, kiváló fiatalokat témavezethettem, bocsáthattam az útjukra. Ezt a munkát ismeri el a Mestertanár Aranyérem is.

Ön az Eszterházy Károly Egyetemen (EKE) oktat. Milyen képzésre jelentkezhet az, aki kedvet kapott Réka sikerein felbuzdulva?

Fizikai kémiát tanítok, főként alaptárgyakat, termodinamikát, reakciókinetikát, elektrokémiát. Az EKE Élelmiszertudományi Intézetének vezetőjeként – még ha meglepően hangzik is – a kémiai jellegű képzésen belül alapvetően az általános iskolai tanárképzést és a kémia alapszakot ajánlom. Komoly ambícióm, hogy kémia mesterszakot és középiskolai kémiatanár szakot is indíthassunk, ha ebben az egyetem vezetése is támogat, remélhetőleg jövő ilyenkor ezek a szakok is indulhatnak nálunk.