Roma szakkollégiumok

A roma szakkollégiumok szerepe

A szakkollégiumoknak kiemelkedő szerepük van az egyetemek életeben, a hallgatók közösségi és tudományos támogatásában, a tehetséggondozásban. Fokozottan igaz ez azokra a hallgatókra, akiknek a családjában még senki sem szerzett magasabb iskolai végzettséget, így rendkívül fontos számukra, hogy a felsőoktatásban való előrehaladásuk során kiemelt figyelmet kapjanak. Magyarországon a cigány/roma népességről – a 2011-es népszámlálás adatai alapján – elmondható, hogy szociális körülményeik és iskolázottsági mutatóik messze elmaradnak az összlakosságéitól. Míg a megfelelő korú népességből a cigány származásúaknak csupán 5%-a érettségizett, és 1,2%-nak volt diplomája, addig a nem cigány népesség 31%-a érettségizett, és 17%-a diplomás (Híves 2014). Ezt az óriási szakadékot segítenek enyhíteni a különböző támogató programok – a születéstől egészen a felsőoktatásig. Középfokon az Arany János Programok több mint másfél évtizede járulnak ahhoz hozzá, hogy minél több hátrányos helyzetű, köztük roma tanuló jusson el az felsőoktatásba. A program legfrissebb vizsgálata szerint az Arany János Programokban részt vevő tanulók közül sokan félnek a továbbtanulástól, mivel nincsenek meg hozzá az anyagi lehetőségeik (Fehérvári–Varga 2018). Aggodalmukat a velük foglalkozó pedagógusok közül többen osztják, így különösen fontos látni, hogy milyen lehetőségek vannak a roma fiatalok segítésére a felsőoktatásban. A roma szakkollégiumok és az odajáró fiatalok sikerei a bizonyítékai annak, hogy létezik egy olyan intézményi hálózat, amely a tehetséges roma fiatalok egyetemi éveit támogatja.

A roma szakkollégiumi hálózat létrehozás^[1] fontos oktatáspolitikai döntés a hazai cigányság esélynövelő támogatása érdekében (Forray 2015). A hálózat 11 pontján működő – felsőoktatási vagy egyházi fenntartású – szakkollégiumok az ország nagy részét lefedik, és összességében közel 300 hátrányos helyzetű, többségében roma, felsőoktatásban tanuló fiatal sokrétű támogatását biztosítják. Lényeges látni, hogy a szakkollégiumi keretben nyújtott támogatások milyen személyes élethelyzetekre, közösségi igényre adnak releváns válaszokat. Továbbá átgondolandó, hogy a következő generáció cigány értelmiségére alapvetően ható intézménytípus milyen pedagógiai elvek és célok mentén működik (Varga 2017). A roma szakkollégiumok célja kiemelten a fiatalok tehetségének támogatása, céljaik között szerepel a roma értelmiségi utánpótlás biztosítása, tevékenységükben törekszenek sikeres felsőoktatási tanulmányaik segítésére. Így a roma szakkollégiumok bizonyos szempontból az Arany János Programok felsőoktatásban való folytatásaként is értelmezhetőek, és bár az Arany János Programok nem kifejezetten a roma fiatalokat célozzák, hátrányos helyzetüknél fogva ők nagy arányban vesznek részt a programban (Trendl–Varga 2018). Szintén elmondható, hogy a roma szakkollégiumokban vannak hátrányos helyzetű nem roma származású hallgatók is. Ezért célszerű lenne a két támogató programot összehangolni, összekapcsolni, közöttük intézményes párbeszédet kialakítani. Így biztosítható lenne, hogy minél több hátrányos helyzetű, köztük roma tanuló jusson el sikeresen a diplomáig.

A további tájékozódás érdekében a roma szakkollégiumi hálózat területi megoszlását és elérhetőségüket a cikk végén található térkép és táblázat mutatja be.

A pécsi Wlislocki Henrik Szakkollégium

„Window to the world, Help for anybody, Social fun...”

A fenti idézet szerzői olyan egyetemisták, akik szociális hátrányaikat áttörve jutottak a felsőoktatásba, és hallgatói közösségük – a Wlislocki Henrik Szakkollégium – ethoszát foglalták össze ebben a pár szóban – játszva a kezdőbetűkkel. Írásunk ezt a közösséget mutatja be, felvillantva a történetét, majd néhány fiatal beszámolóján keresztül megismertetve a mindennapjaikkal.

A Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke mellett 2001-ben alakult meg a mindenki által csak „WHSZ”-ként emlegetett szakkollégium. A tehetséggondozást szolgáló diákközösség megfelelő kereteket nyújtott ahhoz, hogy a romológia iránt érdeklődő hallgatókat segítse szakmai, tudományos előrehaladásukban. Már az induláskor cél volt emellett, hogy a közösség a pécsi egyetemre bekerülő roma származású, többségükben hátrányos helyzetű fiatalokat egyetemi tanulmányaik elvégzésében is támogassa. A WHSZ tutori rendszer működtetésével és különböző közösségi programok megvalósításával igyekezett szakkollégisták intézményi kötődését erősíteni és így az egyetemen való bent maradásukat segíteni.

Tíz év tapasztalataira alapozva 2013 és 2018 között a szakkollégium bővíthette hallgatói és szolgáltatásai körét, mely időszakban a roma szakkollégiumok számára biztosított forrásokból is részesült. Ennek segítségével a WHSZ keretében komplex ösztöndíjprogram működött, melynek elsődleges célja a szakkollégisták lemorzsolódásának megelőzése, egyetemi tanulmányaik szakmai támogatása és tehetséggondozásuk volt – a tudományos életben való aktív részvételük révén. A célok megvalósítása érdekében egyéni, közösségi és szervezeti szintű programok, szolgáltatások és tevékenységek álltak a szakkollégisták rendelkezésére, melyek közül részben ők maguk választhatták ki azokat, amelyek egyéni karriertervük megvalósítását a legjobban szolgálták.

Az egyéni támogatások közé sorolhatjuk a tutori (egyetemi oktató támogató jelenléte) és a mentori (kortárssegítés) rendszert, az ösztöndíjat, az egyéni és kiscsoportos készség-, illetve kompetenciafejlesztő foglalkozásokat, valamint az egyéni utánkövető dokumentációs rendszert (portfólió). A közösségi szolgáltatások olyan programokat és tevékenységeket takartak, amelyek a hallgatók közösségként való működését, identitásuk erősítését és társadalmi szerepvállalásukat erősíthette. Az ösztöndíjrendszer harmadik pillére a tudományos életben való személyes részvételen alapult. Ennek keretében különböző csoportos vagy egyéni kutatásokban vehettek részt a diákok. Gyakorlatilag ebben a pillérben valósult meg a klasszikusnak nevezhető felsőoktatási tehetséggondozás is.

A WHSZ-ben megvalósított projekt a lemorzsolódás megelőzése mellett a tehetséggondozás és az értelmiségivé válás feladatait is magára vállalta. Ezek a neveléstudományban hagyományosan egymástól külön tárgyalt pedagógiai feladatok ez esetben egyetlen inkluzív (kölcsönösen befogadó) térben valósultak meg. Ebben a térben, szervezetben a bekerülő fiatalok mint egyének fogalmaznak meg saját magukra vonatkozóan elvárásokat a karriertervükben – ezekhez illesztik a WHSZ által kínált szolgáltatásokat: egyéni támogatások, közösségi szolgáltatások, tudományos életbe való bevonódás –, majd pedig maguk reflektálnak a fejlődési folyamatukra a hallgatói portfólióban. A diákok értékelése egyénileg, saját magukhoz viszonyítva történik, ezért a rendszer differenciált, illeszkedik az egyéni elvárásokhoz, azokra épít, és a különbözőségükre értékként tekint. Az ösztöndíjprogram elemeinek és működésének részletesebb leírását 2015-ben és 2018-ban is elkészítették a szakmai megvalósítók és a hallgatók közösen, az írások megtalálhatók a WHSZ honlapján (wlislocki.pte.hu). Az ösztöndíjprogram különböző elemeinek gyakorlati megvalósulását és hasznosságát a diákok oldaláról is szeretnénk bemutatni, ezért rövid interjúkat közlünk egykori és jelenlegi szakkollégistákkal.

A szakkollégium elérhetősége:
Pécsi Tudományegyetem
Wlislocki Henrik Szakkollégium
7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
wlislocki.szakkollegium@gmail.com
wlislocki.pte.hu

Végh Zoltán 
szociális munka szak, 2. évfolyam
„Nálam a tudományos előrehaladás nagyon fontos pont, merthogy egyrészt mindazt az erőt, energiát, amit ez idáig belefektettem a tanulmányaimba, ott tudom nyomon követni, hogy egy konferencián szerepelek, például a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK), és haladok ezen a tudományos úton, amit eddig el sem tudtam képzelni magamról, hogy bármikor is közöm lesz egy kutatáshoz vagy publikációhoz. A WHSZ segített betekintést kapni ebbe a világba, kipróbálhattam magamat és a képességeimet. Önszántamból valószínűleg csak a szakdolgozat kapcsán végeztem volna ilyen tevékenységet, de a szakkollégium lehetőséget adott arra, hogy a szakdolgozaton túl, magasabb szinten is művelhessem a tudományos életet. Egy évvel ezelőtt a szociális munka szakesten írtam fel magamnak, hogy TDK-zni szeretnék és most eljutottam idáig – bejutottam az országos döntőbe is.”

„A társadalmi szerepvállalás nálam már nagyon korán jelen volt, ugyanis én gyakorlatilag a Faág Baráti Kör Egyesületben nevelkedtem, ahol az életem részévé vált az önkéntes munka. Ekkortól vált fontossá számomra, hogy másoknak segítsek. Például a WHSZ keretében többféle ilyen típusú munkát is végzek. Egyrészt pályaorientációs foglalkozásokat vezetek hátrányos helyzetű, főként roma középiskolások körében azért, hogy motiváljam őket a saját példámmal a továbbtanulásra. Emellett önkénteskedem az UCCU Alapítványnál is, ahol iskolásoknak tartunk érzékenyítő foglalkozásokat, hogy kicsit oldjuk a romákkal kapcsolatos negatív előítéleteket. Nekem nagyon fontos, hogy romaként jelenjek meg egy-egy osztályban, ahol mintaként szolgálhatok a fiatalabbaknak, és erősítsem bennük a továbbtanulás fontosságát.”

Kismarci Henrietta 
biológia BSc, 3. évfolyam
„Volt Arany János-os diákként a közösség számomra mindig is fontos volt, és jelen volt az életemben. Olyan energiát és pluszt ad számomra, amely kell ahhoz, hogy egy kis időre az ember elfelejtse a gondjait. A szakkoliban nagyon sokfélék, de mégis egyek vagyunk. Rengeteg közös élményünk van, és minden program, esemény során megtaláljuk együtt azt a dolgot, amiből épülni tudunk, és fontos a számunkra. Nagyon sok embertől kaptam támogatást és figyelmet, és ez mindenkivel így van: figyelünk egymásra, máshol ezt ebben a formában nem kapom meg. A mindennapok során is sokat találkozunk, így sosem érzem magam egyedül. Ettől a tanévtől mentor vagyok, és segítem a fiatalabbakat abban, hogy a közösség – egyetem, WHSZ – valódi tagjainak érezzék magukat, szeretném megmutatni nekik, hogy itt van a helyük, és fontos részei a közösségnek.”

Csonka Norbert 
végzett építészmérnök
„Nekem nagyon nagy segítség volt, hogy nem kellett dolgoznom az egyetem mellett, hanem tudtam a tanulásra koncentrálni. Az ösztöndíj mellett nagyon fontos volt, hogy voltak mellettem olyanok, akik tudtak segíteni a mindennapokban, akár a tanulásban, akár a lazulásban, így úgy éreztem, hogy nem vagyok egyedül, nem kellett magamban lennem.

A diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében egy anyanyelvi tanár jelentette a legnagyobb lökést, aki Fulbright-ösztöndíjjal töltött két tanévet a WHSZ-ben. Ő segített a legtöbbet az angol nyelv megtanulásában, utána a nyelvvizsgázás már könnyen ment. A nyelvtudásom miatt volt szerencsém egy uniós szintű konferencián Portugáliában képviselni a szakkollégiumot. Nagyon jó érzés volt, hogy én beszélhettem a WHSZ-ről, és jó volt sok érdekes emberrel megismerkedni. Szeretnék visszamenni Lisszabonba, mert nagyon kedvesek voltak ott az emberek velem.”

A Faág Baráti Kör Egyesület 1998-ban jött létre olyan gyermekvédelmi gondoskodásban élő, többségükben roma fiatalok kezdeményezésére, akiknek a célja az volt, hogy a hozzájuk hasonló, gyermekvédelemben élő gyermekek és fiatalok, valamint az onnan kikerülő fiatal felnőttek számára olyan közösséget hozzanak létre, mely önsegítés révén képes pótolni azokat a szocializációs és egyéb hiányosságokat, melyekre a gyermekvédelmi rendszer nem vagy csak részben képes. Ebben a családra emlékeztető közegben egyre több gyermek és fiatal bevonásával kezdték meg működésüket, melyhez közösségi teret is szereztek a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával. Az egyesület célcsoportja az eltelt időszakban kibővült családban élő hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok támogatásával is.

Az UCCU Alapítvány célja, hogy csökkentse a társadalomban a romákkal kapcsolatos tévhiteket és előítéleteket, hogy mindannyian egy befogadóbb és nyitottabb világban élhessünk. Az elfogadás hiánya leggyakrabban az ismeretek hiányából ered. Magyarországon a cigányellenes emberek jelentős része nem is igazán ismeri azokat, akiket elutasít. Az UCCU általános és középiskolás diákoknak teremt lehetőséget a találkozásra és a beszélgetésre roma fiatalokkal.

A roma szakkollégiumi hálózat területi elhelyezkedése és a cigány népesség aránya a 2016-os mikrocenzus alapján

A számmal jelölt szakkollégiumok
A szakkollégiumi hálózat a 2018 nyári állapotot mutatja, szeptembertől elindult Pécsett a PERSZE evangélikus roma szakkollégium is. https://www.evangelikus.hu/persze-osztondijprogram-2018

Irodalom

• Fehérvári Anikó – Varga Aranka (szerk.) (2018): Reziliencia és inklúzió az Arany János Programokban. Pécs: PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Wlislocki Henrik Szakkollégium.
   
• Forray R. Katalin (2015): Életutak a felsőoktatásban. In: Forray R. Katalin – Galántai László – Trendl Fanni (szerk.): Cigány diákok a felsőoktatásban. Pécs: PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Wlislocki Henrik Szakkollégium, 69–121.
   
• Híves Tamás (2014): Cigány/roma népesség a 2011-es népszámlálás alapján. In: Cserti Csapó Tibor (szerk.): Gypsy Studies – Cigány Tanulmányok 30. Romológia „akkor és most” II. Konferenciakötet. Pécs: PTE BTK. Neveléstudományi Intézet, 108–118.
   
• Trendl Fanni – Varga Aranka (2018): Tehetséggondozás a roma szakkollégiumban. Romológia, 15. sz., 8–33.
   
• Varga Aranka (2017): Esélyegyenlőségi dimenziók egy roma szakkollégiumban. Autonómia és Felelősség, 1–4. sz., 31–54.