Olvasási idő:
18 percAuthor
Rendhagyó online döntő
Beszámoló a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyről
A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny az egyetlen könyvtárhasználati területen működő országos tehetséggondozó tanulmányi verseny, melynek döntőjét idén április 27–28. között rendezték meg. A jelen járványhelyzetben a szervező, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) úgy döntött, hogy más versenyektől eltérően itt a döntő nem marad el, hanem online rendezik meg.
Szöveg: Dömsödy Andrea iskolai könyvtári referens, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A könyvtárhasználati tudás az online térben is nélkülözhetetlen
A verseny megszervezése jó döntésnek bizonyult. Minden résztvevő sokat tanult, és a megvalósítás is sikeres volt, ugyanakkor voltak negatívumok is. Írásunkban bemutatjuk az online döntőt a versenyszervező szempontjai alapján, a részt vevő könyvtárostanárok és tanulók (anonim módon gyűjtött) visszajelzéseivel kiegészítve.
Könyvtárostanár:
„A kialakult helyzethez gyorsan alkalmazkodva, új, alternatív megoldásokat keresett a versenyt szervező csapat. Sorra maradtak el a különböző versenyek, rendezvények, és nagyon örültem, hogy ez a döntő a helyzethez igazodva megújul, és új formában került megrendezésre. Az utasítások, az előkészületek pontosak, lényegretörőek voltak.”
Könyvtárostanár:
„Nagyon örültem, hogy a diákoknak volt lehetőségük ezt az új versenyformát is kipróbálniuk. Csalódtunk volna, ha idén nem sikerült volna megszervezni ezt a döntőt.”
A döntő alapelvein online formában sem kellett változtatni
A döntőkön eddig a diákok egymás mellett dolgoztak egy könyvtári térben, egy projektszerű feladaton (pl.: társasjáték, poszter, szerepjáték-kártya, folyóiratterv, útiterv) nagyjából 1 órát, majd erről beszámoltak a zsűri előtt. Mindenki számára biztosított volt a tejes könyvtári állomány, a számítógép és sokféle papír-írószer. A verseny attól könyvtárhasználati, hogy nem elsősorban az érdekli a zsűrit, hogy mit készítenek el a versenyzők. Sokkal hangsúlyosabb értékelési szempont a hogyan, vagyis az információs problémamegoldás folyamata. Azon belül is:
- az információkereséshez használt eszközök, felületek,
- a keresés módja,
- az információk információforrásokon belüli megtalálásának módja,
- az információ hitelesítése, ellenőrzése, a többoldalú megközelítés,
- az információgyűjtés, jegyzetelés,
- az információk logikus, etikus megjelenítése az elkészült munkán, valamint
- a források hivatkozása.
Ezek értékelése érdekében a feladatmegoldás közben a diákokat egy-egy zsűritag folyamatosan követi, figyeli, és az előzetesen megadott értékelési szempontok alapján jegyzeteli a munkafolyamatot.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a karanténhelyzet miatt nem lehet ebben a tanévben az eddigi módon, azaz egy könyvtárban egyszerre 12 diákkal és 6 zsűritaggal megrendezni a versenyt, azt kellett átgondolni, hogy tudunk-e olyan online formát kitalálni, ami megfelel a versenyszabályzatnak és a verseny eddigi logikájának, szellemiségének. Hamar egyértelművé vált, hogy az eddigi alapelvek az online térben is működőképesek. A könyvtárhasználati tudás nem eszközfüggő, az információval való munka alapelvei, logikája kőtáblán és a digitális térben is ugyanazok. A könyvtárhasználat tanítása, a könyvtárostanár munkája az egész életen át tartó tanulást, a jövőre történő felkészítést támogatja. Ezt a hitünket, illetve tapasztalatunkat a döntő megvalósítása is bizonyította.
Könyvtárostanár:
„Véleményem szerint kritikus szemlélettel és tudatos algoritmus szerinti forráskiválasztással a probléma megoldásához el lehet jutni. Ez az alkalmazott forma és a technikai megoldás biztosítani tudta mindezt a célt.”
Feladatmegoldás közben a próbahíváson
A kivitelezés – döntő videochaten
A Bod-verseny döntőjének alapja, hogy a diák egy információs problémát oldjon meg, a zsűri pedig lássa, hogy a versenyző mi módon teszi ezt. Ennek online megoldására a videochatet választottuk, mert az ma már lehetőséget nyújt a képernyő megosztására is. Ez pedig lehetővé teszi a használt oldalak, a keresőkérdések, a feladat megoldásának végigkövetését. Ehhez a diákokat egyesével hívtuk be egy előre létrehozott és velük letesztelt saját csevegőcsoportba. (A technikáról részletesebben itt írtunk: https://konyvtarak.hu/hirek/konyvtarhasznalati-verseny-online)
Mindeközben pedig kértük a versenyzőt, hogy hangosan gondolkodjon. Mondja, indokolja például azt, hogy:
- miért azt az oldalt nyitotta meg,
- miért azzal a keresőkérdéssel és
- miért azokban a mezőkben keres,
- hogyan és miért keres a megtalált szövegekben,
- mi alapján választ a találati halmazból,
- hol találja a bibliográfiai hivatkozáshoz szükséges adatokat?
Újítások a döntőben, melyek megfontolandóak a jövőre nézve
A zsűritagoknak nagy könnyebbség volt, hogy a diák zavarása nélkül nagyon közelről, pontosan láthatták a számítógépen zajló tevékenységet. A képernyőt eddig is láttuk, de csak a diák háta mögül. Szintén újítás volt a hangosan gondolkodás, ami pontosabban megismerhetővé tette a versenyzők folyamatról, forrásokról való gondolkodását, könyvtárhasználati tudását, infromációs műveltségét.
Tanuló, aki már az előző évben is bejutott a döntőbe:
„Engem a hagyományos és a digitális döntőben is a szóbeli megnyilvánulás stresszelt legjobban, ami mindkét esetben elengedhetetlen volt. A digitális döntőben jobban tetszett, hogy végigkövették a munkámat, mivel a hagyományos döntőben két emberre jutott egy ember, ezért legfeljebb a munkám felét látták.”
Tanuló:
„Nagyon tetszett a megosztási lehetőségek kihasználása. Szerintem a versenyszervezők is jobban beleláttak a versenyző gondolataiba, és a verseny is tisztább lett.”
Tanuló:
A hangosan gondolkodásról: „Számomra ez egy nehezebb feladat volt, mert nehéz volt közölni, mire gondolok pontosan, mivel általában nem kell a gondolataimat mások számára is világosan megfogalmaznom, de valószínűleg a zsűrinek ez is segített az értékelésben.”
Könyvtárostanár
„Sokféle platformot használok magam is az online, tantermi oktatás bevezetése óta. A képernyőmegosztás szükséges, mert így jól követhető a keresési folyamat. Ezt segíti a tevékenység «narratív» kiegészítése. Néha az több információval szolgál: miért ezt az utat választottam, mi alapján döntöttem így… stb.”
Szükségszerűségek, melyekben kompromisszumot kellett kötni
A könyvtárhasználati verseny döntője – mint ahogy korábbi fordulói is – eddig minden évben könyvtári környezetben zajlott. Ennek hiányában most a nyomtatott és az elektronikus források együttes használatára vonatkozó tudás nem volt mérhető. Ez ugyan csak egy szelete az információs műveltségnek, de a komplexitáshoz hozzátartozik, így ez most hiányzott.
Emellett a munka végigkövetése az eddigi, 60–70 percet igénylő komplexebb feladatokkal, az egyesével történő behívással nem volt kivitelezhető. A versenybizottságnak rövidebb idő, 15–20 perc alatt megoldható feladatot kellett kidolgoznia, ami szükségszerűen a komplexitás rovására ment, projektszerű feladatok nem jöhettek szóba. Egy 2-3 kérdés megválaszolásából álló, rövid feladatsorra volt szükség, mely azért többféle információs probléma elé állítja a tanulókat.
Ezek mellett pedig természetesen a zsűrinek is, de a versenyzőknek és a kollégáknak is nagyon hiányoztak a közös együttlétek, a kulturális programok és a szabadidő alatti beszélgetések. Ezek a találkozások viszont nem maradnak el, hiszen az eredményhirdetés ugyan online lezajlott, de a díjátadót őszre halasztottuk, amikor a tervek szerint kulturális programokat is beépítve fogjuk ünnepélyesen átadni a megérdemelt díjakat.
Tanuló:
„Lehetett volna egy kicsit összetettebb feladat.”
Tanuló:
„Nem tudtam versenyre hangolódni, hiszen csak «gépeztem a szobámban». Abszolút nem tudtam a maximumot kihozni magamból.”
Könyvtárostanár:
„Sajnálom, hogy az első Bod-döntő élményünk ilyen «röpke» volt, szerettük volna megtapasztalni a két napos «ünneplést», az együttlétet, a tapasztalatcserét, a kulturális programokat, de a kialakult helyzet miatt nagyon jó döntésnek tartom a verseny ilyen lebonyolítását. Bevallom, az első gondolatunk az volt, hogy nem veszünk részt a szóbeli fordulón. De mivel a versenyző vállalta a megmérettetést, így közös elhatározással készültünk. Sajnálom, hogy a versenyzőm nem tudta bemutatni minden kompetenciáját: hagyományos dokumentumokban keresés, irodalomjegyzék összeállítása, és főleg egy komplexebb feladat megoldása és annak prezentálása. A szervezőknek, a zsűrinek és a lebonyolítóknak szívből gratulálok, úgy gondolom, különleges kihívásokkal teli, úttörő munkát végeztek!”
A versenyszervező két képernyője a döntő közben
A 7–8. évfolyamosok feladatlapjának vége
A versenyszervező mint ablakmenedzser/taskmanager
A versenyszervezőnek az eddigi hagyományos tevékenységei jelentősen bővültek, változtak. Eddig is sokféle részletre kellett figyelni, de azok az évek alatt már kicsiszolódtak. Az új helyzetben sokféle új feladatot, problémaforrást kellett előre átgondolni. Az online döntő előtt fel kellett mérni a diákok és a könyvtárostanárok otthoni technikai lehetőségeit. Van-e kép- és hangmegosztásra alkalmas eszközük, csevegőprogramhoz szükséges regisztrációjuk? Ez nem jelentett akadályt. Próbahívást, próbadöntőt kellett szervezni, hogy mind a diák, mind pedig a zsűri lássa, melyek a szükséges beállítások, legyen tapasztalatuk a munkaformáról. Ez várakozáson felül sikeres volt. Voltak ugyan problémák, de azok egytől-egyig megoldhatóak voltak. A próbahívás is fontos tapasztalatnak bizonyult, a döntőn így már nem merültek fel gondok, és a versenyszervező, valamint a zsűri is megtapasztalhatta, hány eszközzel és milyen ablakelrendezéssel tud hatékonyan működni. Emellett a próbahívásra a felkészítő könyvtárostanárt is behívtuk, hogy a felkészülés utolsó szakaszát támogassuk.
A zsűritagoknak három ablakot, felületet kellett egyszerre kezelniük: a csevegőablakot, a videóhívást és az online pontozólapot. A szervezőnek ezeken túl még: a hívás folyamatosan frissítendő időbeosztását, a feladatlapok linktáblázatát és az aktuális feladatlapot, vagyis összesen hat ablakot. Ehhez kétmonitoros gépre volt szükség, hiszen ezeket praktikusan egyszerre kellett látni.
Tanuló:
„Megfelelően tájékoztattak, a próbahívás segítségével azt is megtudhattam, hogy mire számíthatok a döntőn technikai szempontból, tetszett, és hogy a kiküldött dokumentumban nyomon tudtam követni, hogy mikor fogok sorra kerülni a csúszások ellenére is.”
Könyvtárostanár:
(A próbahívás) „nagyon megnyugtató volt a diáknak és a felkészítőnek is. Tudtuk, mire számíthatunk, a zsűri tagjait látva már ismerősként térhettek vissza a versenyen.”
Könyvtárostanár:
„A versenyszervezőknek megköszönöm a munkáját. Szervezés, tervezés, minden körülmény alapos elemzése, időben érkező korrekt információk segítették a «különös» helyzetet. Én javasolnám a következő években is a szóbeli döntőnek egy ilyen elemét alkalmazni.”
A feladatok – Barbicane az Apolló 11-en, Petőfi a Napba néz
Az idő rövidsége miatt nem lehetett a feladat nagyon komplex, de mégis többlépcsős keresést kellett igényelnie, hiszen itt az ország könyvtárhasználatban legjobb diákjainak tudását kell értékelni. Mindkét feladat egy életszerű szituációból indult ki, mely további kérdéseket vetett fel, amiknek utána kellett járni.
A 7–8. évfolyamosok egy éjjeli csevegésben segítettek egy barátjuk másnap beadandó iskolai feladatához azt kideríteni, hogy Barbicane elnök utasa volt-e a Holdraszálló Apolló-11-nek, és ki is volt ő tulajdonképpen, hiszen ő is leszállt a Holdra.
A 9–10. évfolyamos versenyzők érdeklődését a szituáció szerint egy interneten megosztott kép keltette fel, mely szerint Petőfi egy teljes napfogyatkozás alkalmával belenézett a napba, mely miatt egészségkárosodást szenvedett. Erről az eseményről kellett részleteket keresni és megtalálni annak versbe öntött formáját egy irodalmilag hiteles forrásban.
A 9–10. évfolyamosok feladatlapjának kezdőképe
Mindkét feladat többféle forrásból megoldható volt. Mindkét témában lehetett hírjellegű, ismeretterjesztő és tudományosabb forrásokat is találni, és mindkét feladatnál ismeretközlő és szépirodalmi szöveggel is kellett dolgozni. Vagyis kellett értelmezni, a kulcsszavakat jól kiválasztani, a megtalált forrásokat értékelni. A feladatok pedig egy-egy kölcsönözhető mű keresése miatt könyvtári katalógus használatát is igényelték.
A 15–20 perces megoldási idő miatt ajánljuk a feladatokat nemcsak könyvtárhasználati, hanem magyar-, történelem-, fizika- és informatikaórákba történő beépítésre is. Érdekes, színes és a kereszttantervi követelményeknek megfelelő multidiszciplináris könyvtári szakóra építhető rájuk. Jó alkalom a könyvtárostanár és a szaktanár együttműködésére! A feladatok és megoldásaik elérhetők a Bod feladatbankból:
https://bod.opkm.hu/
Tanuló:
„Számomra érdekes volt új dolgokat megtudni Petőfiről, és úgy gondolom, megoldható volt a feladatlap.”
Tanuló:
„A feladatlap sokkal barátságosabb volt számomra úgy, hogy egy chatet kellett kiegészíteni. Tetszett, hogy nem a szokásos «add meg a megoldást, és kész» feladatlapot kaptunk.”
Könyvtárostanár:
„Az információkeresés új, és a diákok számára nem is olyan szokatlan formája közelebb vitte a gyerekekhez ezt a versenyt. A chatszoba, a csevegés 0–24-ben működik náluk. Most a telefon és az internet felértékelődött, hisz iskolai körülmények között többnyire tiltólistára kerülnek ezek az eszközök. Most nagyon szűk keretek között, de azt használta, amihez ért.”
Földi Albert a 7–8. évfolyamosok között 1. helyezést ért el
Semsey Dorka a 9–10. évfolyamosok között 1. helyezést ért el
Lökés a könyvtárhasználat modern megközelítésének terjesztéséhez
A könyvtárak, a könyvtárhasználat tananyaga, tanítása az internet terjedése, az első NAT óta nemcsak a nyomtatott könyvekről szól, hanem az információval való önálló és kritikus munkáról is. Ez az értelmezés az elmúlt 20 évben nem tudott a hazai (pedagógiai) gondolkodásban, gyakorlatban – kellően széles körben – elterjedni, így az igények és a lehetőségek szűkülése miatt egyre korlátozottabbak az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanárok lehetőségei a tanulás támogatásában. Versenyünk módszereivel, tartalmaival törekszik a könyvtárkép fejlesztésére, a könyvtárpedagógia gyakorlatának megújítására a könyvtárostanárok és az egyéb szakos tanárok gyakorlatában.
Úgy érezzük, hogy ebben a törekvésünkben nagyot léptünk előre az online könyvtárhasználati versennyel. A könyvtárhasználatban tehetséges tanulók, a zsűriben és a felkésztítő munkában részt vevő könyvtárostanárok együttesen bizonyították, hogy a könyvtárhasználat tanulása során szerzett tudás a digitális világban is működőképes, sőt szükséges. Köszönjük együttműködésüket, munkájukat, hogy ezt így együtt tudtuk bizonyítani!
Könyvtárostanár:
„Alkalmazkodnunk kellett az új helyzethez. Az ismeretlentől való «félelem» a motivációt kicsit megtörte. De később, felismerve a technika és a könyvtárhasználati verseny kapcsolatában rejlő lehetőségeket, új lendületet kaptunk, átcsoportosítottuk a meglévő tudásunkat, majd az online térben zajló információkeresésre fókuszáltunk. Közben gyakoroltuk a «hangos» keresést is.”
Könyvtárostanár:
„A döntő körülményeinek az ismeretében egy más típusú felkészülést valósítottunk meg tanítványaimmal. Sok-sok feladatlapot készítettem, és azokat ugyanúgy, ugyanazon a platformon oldotta meg a diákom. Figyeltem közben a munkáját, irányítottam, segítettem, menedzseltem a felkészülését. A digitális információk közötti kritikus keresés közben én magam is nagyon-nagyon sokat tanultam. Más szemlélettel fogom ezután a könyvtárhasználatot tanítani az iskolában.”
A 2019/2020-as tanév legeredményesebbjei
A verseny jelenleg két korcsoportban zajlik. A 7–8. évfolyamosok között a legeredményesebb, vagyis az 1. helyezést érte el Földi Albert, a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója, akinek felkészítője Lustyik Istvánné könyvtárostanár. A 9–10. évfolyamosok versenyében 1. helyezést ért el Semsey Dorka, a Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumának tanulója, akit Oldal Antónia könyvtárostanár készített fel.
Bővebben a versenyről itt lehet tájékozódni:
https://www.opkm.hu/Bod_verseny
