Reformkenyér – a szántóföldtől a konyhaasztalig
Egy projekt élete
Vallom, hogy a tanulás izgalmas és komoly kaland. Ha a diákok elfogadják a pedagógus meghívását erre a kalandra, számítani lehet kezdeményezőkészségükre, kreativitásukra, motivációjuk ébren tartására, tudásuk és teljes személyiségük fejlődésére. A szakképző iskolákban tanuló diákok iskolai keretek között sajnos gyakran még a szakmai tudás megszerzésére is nehezen motiválhatók. Hátrányos helyzetű fiatalok szakmai felkészítő képzése során a tananyagot projektekbe rendszereztük. Ezek szemléltették az élelmiszerláncot a szántóföldtől az asztalig.
Az „Érik a szőlő” a szőlőnövény megismerésétől a borkészítésig adott lehetőséget aktív munkálkodásra; az „Almakompót” és a „Cseresznyebefőtt” projektek a gyümölcsökkel és a tartósítási módokkal ismertettek meg. A „Hosszúra nyúljon, mint e hurkaszál” és a „Mehemed” projektek az állattenyésztés alapjairól és az ételkészítésről szóltak. A „Búzacipó” a gabonatermesztéstől a kenyérkészítésig adott lehetőséget ismeretszerzésre.
Az „Értünk Kunság mezein ért kalászt lengettél” mintaprojekt az ősi és a mai gabonafélék sokféleségének megismerését, termesztését és élelmiszerré feldolgozásuk lehetőségeit kutatja. Átfog egy teljes élelmiszerláncot a szántóföldtől az asztalig. Helyszíne a VM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Szekszárd tangazdasága, laboratóriuma és tankonyhája.
A projekt keretében gabona fajtabemutatót létesítettünk. Mezőgazdasági szakmát tanuló diákjaink készítették elő a magvetéshez a talajt. A talajerő pótlásához csak istállótrágyát használtunk. A mintaparcellákba különböző gabonafajtákat vetettünk: őszi vetéssel jó minőségű, sütőipari célra kiváló keményszemű őszi- és járóbúza fajtákat, rozsot, árpát, zabot, durumbúzát. A kíváncsiság vezetett, amikor elhatároztam, hogy alakort (minden búzák ősét), tönkét és tönkölyt (őseink által termesztett búzafajták) is vetünk. Nem voltak tapasztalataim ezek lisztjének süthetőségi tulajdonságairól, de sokat hallottam kedvező élettani hatásukról.
A hosszú, napos ősz szépen növesztette a vetést, a kedvező tél, a fagyok idején érkezett hótakaró, az elegendő csapadék segítették fejlődését. Ez idő alatt gyűjtöttük az ismereteket az élelmiszerré feldolgozáshoz . Őrlési módszerekkel, lisztfajtákkal és liszttulajdonságok vizsgálatával ismerkedtek a pék és a pék-cukrász tanulók. Amikor megismertük a lisztek viselkedését, próbasütést végeztünk. Gyűjtöttünk a projektünkhöz kapcsolódó irodalmi műveket, festményeket, szobrokat is. Krónikásunk folyamatosan rajzban örökítette meg a gabonák fejlődését.
A búzalisztek és a tönkölyliszt elérhető volt számunkra, zabot, árpát tudtunk őrölni – nem ismertük azonban az alakor és a tönke süthetőségi tulajdonságait. Az alakor-liszt megismerésében a kunszentmiklósi malom sietett segítségünkre.
Hagyományos, vadkovászos (élesztő nélkül készített kovász) technológiával ízletes kenyereket sütöttünk, melyeket diáktársaink és tanáraink mellett a KÚT-Kreatív Szakmai Nap közönsége is megkóstolhatott.
Vadkovásszal készült, kézi dagasztású pék termékek kóstoltatása
Az elnyert díj tett lehetővé számunkra egy háromnapos kirándulást, melyen ismereteinket tovább bővíthettük és részt vettünk a komáromi Monostori Erődben, a Hagyományőrző Pék Tábor munkájában.
A projektben résztvevők egy csoportja a Hagyományőrző Pék Táborban
A nyár sem telt munkátlanul. A gabonáink szépen beértek, földre konyították fejüket. A megfelelő időben megkezdtük az aratást, majd a cséplést. Az újonnan beszerzett hagyományos köves malommal fogunk különböző kiőrlésű liszteket készíteni, hogy ízlelhessük egy éves munkánk eredményét.
Tapasztalatom szerint a projekt lehetőséget ad a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, megvalósítható az óvodától a középiskoláig, minden korosztály számára.
A megvalósítás során a gyermekek kisebb-nagyobb közösségekben dolgozhatnak. Egymást segítve újabb és újabb ötletekkel bővíthetik a programot, rendszerezhetik ismereteiket, fejlesztik önállóságukat, gondolkodásukat. Tapasztalatokat szereznek a munka világából, mely fejleszti kötelességtudatukat, a munka megbecsülésére nevel és megkönnyíti a pályaválasztást is.
Kaszával arattunk, voltak marokszedők is
A gabonafogyasztás, gabonatermesztés és –feldolgozás hagyományainak kutatásával az egyetemes emberi civilizáció és a magyarság kiemelkedő eredményei ismerhetők meg.
Az önálló ismeretszerzés és a pontosan tervezett munkavégzés segíti az önismeretet is, képességeket tár fel. Fejleszti az önbizalmat, lehetőséget ad a gondolatok és érzelmek folyamatos kifejezésére.
A mindennapi kenyér készítésének megismerése tudatos és kiegyensúlyozott közösségi munkát kíván, mely erősíti az erkölcsi érzéket. Közösségben az egyén tevékenysége jól differenciálható.
Őrlés a hagyományos, kézi hajtású köves malommal
Az egészséges táplálkozás megismerésére is lehetőséget ad a program, az ökológiai gazdálkodás megismerésével pedig környezettudatosságra nevel. A megvalósítás során elkövetett hibák segítenek a döntések mérlegelésében, kockázatok és következmények végiggondolásában.
A tervezés és megvalósítás során lehetőség van folyamatos gazdasági számításokat végezni, ráfordításokat tervezni, előállítási költségeket számolni, mely ésszerű és takarékos gazdálkodásra nevel.
A program megvalósításához kutatómunkára is szükség van. Ennek során a résztvevők megismerik a könyvtárhasználatot, elcsendesedhetnek az olvasóteremben, tudatosan alkalmazzák a média által ontott információ-özönt.
A projekt javasolt tartalma:
- a tartalomelemek a helyi adottságokhoz, a résztvevők életkorához, érdeklődéséhez igazíthatók. Az ésszerűség határáig bizonyos elemek összevonhatók, vagy elhagyhatók.