Összeállította: Indri Dániel
Jogfosztástól népirtásig – a magyar holokauszt áldozatainak emlékére
Budapest, Holokauszt Emlékközpont, folyamatosan látogatható
A kiállítás célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását bemutassa. A kiállítás nem kronologikusan ábrázolja az eseményeket, hanem az üldöztetés egyes fázisait bemutató egységekre épül. Ezt a felosztást foglalják keretbe az egymás mellett elhelyezkedő, a kiállítást bevezető és lezáró termek. Előbbi a magyar zsidóságot és cigányságot mutatja be, utóbbi a felszabadulás és felelősségre vonás kérdését, illetve az üldöztetésekre adott válaszokat tárgyalja.
Az egyes témák egyik központi eleme a valós családi és személyes történetek sorozata. Mire a befejező terembe érünk, a falon futó, az életeket jelző vonalak elfogynak, a bevezető teremben megjelenő személyes tárgyak eltűnnek. Még halljuk az első teremből átszűrődő esküvői zenét, amely a pusztulás előtti időszakra emlékeztet. Innen vezet az út az emlékezés és gyász terébe, a zsinagógába. Az elpusztított közösségek emlékét a lerombolt templomok és imaházak képei, a meggyilkolt egyénekét az üvegpadokon elhelyezett portrék őrzik. Itt kapott helyet az embermentők tere is, amely a külföldi diplomaták és a honfitársaikért minden veszélyt vállaló magyarok történeteivel azt kívánja bemutatni, hogy történelmünk egyik legsötétebb órájában sok százan siettek az üldözöttek segítségére.
A kiállítás a zsinagóga karzatán álló üvegfalak meditációs terében zárul. Az egyes tematikus egységekben az érintőképernyős számítógépek segítségével az érdeklődő filmeket, képeket, eredeti dokumentumokat tekinthet meg.
További információ: www.hdke.hu
Foglalkozások az „Ez bejött”című kiállításhoz kapcsolódóan
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, április 30-ig látogatható
A diákok az Ez bejött! – Új szerzemények A-tól Z-ig című tárlathoz kapcsolódó, aukciót szimuláló foglalkozás során játékos és izgalmas helyzeteken keresztül ismerkednek meg a műgyűjtők és múzeumi vezetők meglepően kalandos, sőt esetenként rejtelmes hétköznapjaival.
Hogyan vásárolnak a múzeumok műtárgyakat? Milyen története van egy tárgynak? Mennyit fizetnek egy-egy kincsért? Hogyan épül egy kiállítás? Klasszikus és kortárs írók – többek közt Radnóti Miklós, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Esterházy Péter, Nádas Péter, Nemes Nagy Ágnes, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor – fotói, személyes tárgyai, kéziratai kerülnek kalapács alá. Így ismerkednek meg a résztvevők – magában a kiállítói térben – az írók magánéletének egy-egy meghatározó mozzanatával, sorsfordító eseményével, történelem és alkotó ember ellentmondásos viszonyával és a szerelem örök témájával.
További információ: pim.hu
Szabadulás nélkül
Tiszaföldvár, Tiszazugi Földrajzi Múzeum, május 15-ig látogatható
A Magyar Földrajzi Múzeum a második világháború után szovjet fogságba került közel 700 ezer magyar állampolgárra és a körülbelül 2800 érdi honfitársunkra emlékezik. Sokak nevét nem ismerjük, sorsukról keveset tudunk. A hallgatás oka a tudatosan előidézett ismerethiány.
A kommunista államhatalom 1945-től évtizedeken keresztül azt a hamis látszatot keltette, hogy szovjet fogságba csak harci cselekmények közben elfogott katonák kerültek. Valójában a foglyok harmada kényszermunkára hurcolt civil volt. Nagy számban kerültek magyar állampolgárok koholt vádak alapján a Gulag táboraiba. A hadifoglyokat és a civil internáltakat évekig dolgoztatták a Szovjetunió kényszermunkatáboraiban.
A múzeumalapító Balázs Dénes is megjárta a szumgaiti fogolytábort, ahol 3,5 évet töltött. A tárlat tablók, fotók, továbbá korabeli használati tárgyak, túlélőkkel folytatott beszélgetések révén érzékelteti a „malenkij robot” résztvevőinek szenvedéseit és kiszolgáltatottságát. Az elhurcoltak itthon maradt családtagjainak sorsát és megpróbáltatásait is érinti a kiállítás.
További információ: www.tiszazugmuzeum.hu
