Portál a tehetségekért

Milyen céllal jött létre a TehetségKapu információs rendszer és hogyan kapcsolódik a Nemzeti Tehetség Programhoz?

A TehetségKapu hét évvel ezelőtt indult a Nemzeti Tehetség Program részeként, kettős céllal; egyrészt azért, hogy a tehetséggondozó programoknak legyen egy tárhelye, másrészt azért, hogy a tehetségeket gondozó pedagógusoknak is legyen egy felülete. A portál szakmai támogatást is nyújt a tehetséggondozáshoz, melynek szintén két része van; egyrészt van egy megfigyelési szempontsor és kérdőívgyűjtemény, melyet Dr. Gyarmathy Éva, az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítója fejlesztett ki. Ezeket a pedagógusok szabadon használhatják. Alapvetően négy korosztály számára készültek, sokrétűek, vannak olyan kérdőívek köztük, amit a gyerekek töltenek ki, és vannak olyanok, amelyeket a pedagógusok. Ezek mellett számos gyakorlófeladat is található a honlapon különböző tantárgyakból, melyek egy része egy konkrét tantárgyhoz kapcsolódik, de vannak olyanok is, amelyek több tantárgy tananyagát egyszerre gyakoroltatják a gyerekekkel. A portál sajátossága még, hogy tanulmányi versenykiírások is fellelhetőek a felületen, valamint néhány verseny, mint az Informatikai Alkalmazói Verseny vagy a Horváth Mihály Történelemverseny kérdéssorának kitöltése is a felületen történik. Ez utóbbinak különlegessége, hogy a kiadott forrás alapján készülhetnek fel a gyerekek, tehát nem az iskolai tudásukat méri, hanem a forrásanyagot kell ismerniük. Ezért ez a verseny nagyon jó előszobája a történelem OKTV-nek.

Milyen lehetőségeket biztosít a portál a tanulóknak, a pedagógusoknak és az intézményeknek?

Az a tanuló, aki regisztrál a felületre, létrehozhatja a saját tehetségprofilját, amely hasonló az ellenőrző füzethez, azzal a különbséggel, hogy míg egy ellenőrzőbe bekerülnek a rossz jegyek, intők is, addig a tehetségprofil tartalmáról a diákok maguk döntenek, ide a számukra fontos verseny- és mérési eredményeket emelhetik be. Amikor iskolát váltanak, elérhetővé tehetik az új tanáraik számára a tehetségprofiljukat, melyből már a tanárok is látják, hogy milyen eredményeket ért el az adott diák, mely tantárgyakból szeret versenyezni. A gyerekek azonban dönthetnek akár úgy is, hogy nem mutatják meg a tanáraiknak az eredményeiket, hanem maguknak gyűjtögetik, hiszen ehhez is joguk van a felületen.

Az intézményeknek nem kell regisztrálniuk a felületre, mert a portál a KIR-rendszerből automatikusan átemeli az adatokat. Viszont a pedagógus a regisztráció után kialakíthat egy saját tanulócsoportot, így láthatja azoknak a gyerekeknek az eredményeit, akiket ő tanít. Emellett küldhet ki nekik − akár éves rendszerességgel − kérdőíveket, tölthet ki róluk megfigyelési szempontsorokat, így ezek is láthatók lesznek a gyermek tehetségprofiljában, ezáltal láthatóvá válik a gyerek fejlődése is, nemcsak a versenyeredmények. A tanulmányi versenyek kapcsán van még egy nagyon hasznos funkciója az oldalnak; ha a pedagógus korábban kialakított egy tanulócsoportot, melyben benne vannak a diákjai, akkor nagyon könnyen, egy kattintással tudja a versenyekre regisztrálni a tanulóit.

A TehetségKapu felületén a tesztek és a versenyek mellett mérések is találhatók. Milyen mérések ezek és hogyan kapcsolódnak a tehetségazonosításhoz?

A portálon két mérés található, amelyek szintén segítségükre lehetnek a pedagógusoknak a tehetségazonosításhoz. Az egyik ilyen mérés a MaTalent, amelyet általános iskola negyedik év végén vagy ötödik év elején valósíthatnak meg a pedagógusok. Ennek a mérésnek a fő célja, hogy a matematikai tehetségeket beazonosítsa. A mérés anonim, a TehetségKapu portál nem jegyzi meg a gyerekek nevét, csak azt, melyik iskolába járnak és mi a mérési azonosítójuk száma a mérésen. Ennek a mérésnek az eredményeit megkapják az iskolák, ezáltal a pedagógusok látják, hogy az adott gyerek hogyan teljesített egy adott területen. Sok visszajelzést kapunk ezzel kapcsolatban arról, hogy olyan diákok érnek el feltűnően magas pontszámokat, akikről a pedagógusok sem gondolták volna ezt korábban, annak ellenére, hogy sok időt töltenek a gyerekekkel. Az átütő tehetségfejlődésű gyermekek számára az elmúlt évben már egy háromnapos, bentlakásos tábort is szerveztek a kollégáim, ahol voltak határon túli tanulók is, a gyerekeket kísérő pedagógusok számára pedig szakmai továbbképzés volt ezen idő alatt.

A másik mérés, mely mondhatni, a legnagyobb projektje a TehetségKapunak, az országos kompetenciamérés digitális változata, amely közvetett módon segít a tehetségazonosításban. Ez a mérés 2022 tavaszán jelent meg először a felületen, és azóta is folyamatosan bővül mind az évfolyamok, mind a tanulmányi területek tekintetében. Jövő tavasszal már negyedik évfolyamtól tizenegyedik évfolyamig fogunk mérni korosztálytól függően szövegértést, matematikát, történelmet, természettudományt, digitális kultúrát és idegen nyelvet. Többnyire tantárgyfüggetlen mérések ezek, és picit eltér a mérés jellege, a feladatok típusa attól, amit a gyerekek megszoktak, ezért azok a tanulók is meg tudják itt mutatni a kimagasló tehetségüket, akiknek a tanórákon ezt nem sikerül bizonyítani. Ehhez kapcsolódóan korábban is voltak már adataink, amikor azt vizsgáltuk, hogy egy adott gyerek matematikaórai teljesítménye hogyan viszonyul a kompetenciamérési eredményéhez. Az eredmények azt mutatták, hogy volt olyan diák, aki mindkét helyzetben nagyon szép eredményt ért el, de volt olyan is, hogy egy kettes, hármas tanuló a kompetenciamérésen a legmagasabb pontszámot érte el az osztályból.

A tesztek, mérések eredményei csak a tehetséggondozásban jelentenek támpontokat vagy az oktatás más területén is segítséget jelenthetnek a pedagógusoknak?

Van a tehetségnek egy nagyon fontos tulajdonsága, mégpedig az, hogy sok esetben a gyerek érdeklődése, kíváncsisága előbb jelenik meg, mint az a kiemelkedő szintű készség, képesség, tudás, ahol a tehetség megmutatkozik a pedagógus számára. Ezért, ha egy gyerek érdeklődik egy téma iránt, és a pedagógus ehhez kapcsolódó feladatokkal látja el – még ha nem is tűnik adott pillanatban kiugró tehetségnek –, ezen feladatok kapcsán kialakulhat a diákban egy olyan mértékű érdeklődés és tudás, amelyet később már tehetségnek tudunk nevezni.

A tehetséggondozás számos témát felölel annak függvényében, hogy az adott diák mely tantárgy vagy téma iránt érdeklődik. A portál komplex módon is foglalkozik a tehetséggondozással. Mondana néhány konkrét példát erre?

A TehetségKapun vannak tantárgyi feladatsorok, például történelemből, magyar irodalomból, társadalomismeretből és még sok másból, és vannak komplex feladatok is, ahogy azt már korábban említettem. Felső tagozaton például ilyen a Parlamenti séta feladatlap, amely a Parlament hét helyszínét mutatja be, és ezek kapcsán a gyerekek művészettörténeti, történelmi, fizikai és matematikai kérdéseket kapnak. Hasonló alsó tagozatosoknál a Magyarországi kalandok, mely kapcsán a környezetismeret-, szövegértés- és matematikaismereteiket tehetik próbára egy izgalmas, képregényszerűen színes, kalandos, többfordulós versenyben. Ezek kapcsán fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a portálon található megfigyelési szempontok és kérdőívek is teljes mértékben függetlenek a tantárgyaktól, vagy akár az iskola működésétől, ezek kizárólag a gyerekekről szólnak.

Melyek a TehetségKapu hosszú távú céljai?

Célunk, hogy minél több regionális tanulmányi verseny felkerüljön a TehetségKapura, hogy mind a tizenöt Pedagógiai Oktatási Központ ezen a portálon szervezze a tanulmányi versenyeit, beleértve azokat is, melyek nem online kitöltést igényelnek, így azoknak a versenykiírásai és eredményei is felkerüljenek a portálra. Továbbá hosszú távon cél az is, hogy akár az országos versenyek is megjelenjenek a portálon. Szeretnénk azt is, ha a Nemzeti Tehetség Program nyertes pályázói minél szélesebb körben megjelennének a TehetségKapun tehetséggondozó szervezetként a programjukkal együtt. Ha ezt a célt elérjük, az azt fogja jelenteni, hogy évente több száz új program fog megjelenni a felületen.

A mérések vonatkozásában szándékunk, hogy a MaTalent, illetve később minél több verseny és mérés is elérhető legyen a Kárpát-medence minden magyar ajkú gyermeke számára. Kiemelt szakmai fejlesztés, hogy a TehetségKapu felülete adaptív tesztelésre is alkalmas legyen, azaz a rendszer a gyerekek éppen megmutatott tudásához igazítaná a feladatok nehézségét. A portálon jelenleg elérhető méréseken az a gyakorlat, hogy a gyerekek könnyebb, nehezebb és nagyon nehéz feladatokat is megoldanak, és az ezekre kapott pontszámok alapján becsüljük meg a képességüket. Sokkal hatékonyabb lenne, ha a gyermek előző válaszához igazodna a következő kérdés, hiszen, ha azt mondjuk gyorsan és jól megoldotta, akkor már jöhet a nehezebb feladat. Bízunk benne, hogy ezek a tervek néhány éven belül megvalósulnak, hatékonyabbá téve a tehetségazonosítást és a tehetséges gyerekek segítését.