Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem.
Azt hiszem, egyik legismertebb és legelismertebb magyar költőnk Az alföld című költeményének ezen versszaka is kiválóan illusztrálja, hogy Petőfi hogyan tudott hatni az érzelmekre. Költeményei között mindenki találhat magának tetszőt; éppen ettől vált Petőfi azzá, aki.
E havi lapszámunkat a 200 éve született Petőfi Sándornak szenteljük, aki a 175 évvel ezelőtt, márciusban kitört forradalom és szabadságharcban is jelentős szerepet töltött be.
Egyik legnagyobb költőzseninkről Hermann Róbert történészt, a Magyar Történelmi Társulat elnökét kérdeztük, aki Petőfi közéleti szerepléseiről, politikai csatározásairól, irodalmi jelentőségéről és mai megítéléséről mesélt lapunknak. A poéta költészetéről, Arannyal való barátságáról és Petőfi irodalomra gyakorolt hatásáról Falusi Márton költőt, irodalomtudóst kérdeztük. Érdemes azt is szemügyre venni, hogyan ismerteti meg a tanulókat az iskola Petőfi költeményeivel, hazafias szerepvállalásával. Mindezekről a tankönyvekért, illetve a Nemzeti Köznevelési Portálon fellelhető okostankönyvekért felelős szakemberek számolnak be; ez utóbbi felületen ugyanis számos további információ és feladat áll az érdeklődők rendelkezésére. Ajánlom válogatásunkat is, melyben írók és költők Petőfiről szóló idézeteit gyűjtöttük csokorba, illetve megismerhetik a költőhöz szorosan köthető települések nevezetességeit is. Belső borítónkat is érdemes tanulmányozni, ugyanis több, Petőfi életéhez és mindennapjaihoz kapcsolható használati tárgyat mutatunk be.
Érettségi változások rovatunkban a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy várható változásait vizsgáltuk, Van új a NAT alatt rovatunkban pedig a Sakkpalota programról olvashatnak. Innovatív Pedagógia című rovatunkban a Maglódi Hétszínvirág Művészeti Óvoda óvónői mesélnek az ingyenesen, heti rendszerességgel elérhető néptáncfoglalkozásokról, Lélekbúvár rovatunkban pedig Dr. habil. Béres Judit irodalomterapeutát kérdeztük a módszerről és arról, miként segíthetnek a foglalkozások.
Martin Jánosné magyar–történelem szakos tanár írásában arra keres megoldásokat, hogy miként lehet megszerettetni az olvasást a fiatalokkal, Friedrich Klárát pedig – aki több mint 30 éve foglalkozik a rovásírással – a rovásírás jelenéről és jövőjéről kérdeztük. Spori! című rovatunkban az ifjú, de annál tehetségesebb Veres Laura úszót ismerhetik meg, aki 17 éves korára már elmondhatja magáról, hogy bekerült az olimpiai keretbe.
Jó olvasást kívánok!
Jaschik Álmos: Illusztráció a János vitézhez (forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)
