PÉNZ7

Sokunk kedvenc játéka volt fiatal éveinkben a Gazdálkodj okosan! társasjáték, amely szórakoztató formában a pénzügyi alapismereteket volt hivatott népszerűsíteni. A játék tényleges pedagógiai értékéről ugyan manapság megoszlanak a vélemények, ám mindenképpen érdekes elgondolkodnunk azon, vajon mennyire gazdálkodunk jól, okosan – és mennyire segítjük ebben a felnövekvő generációkat. Az utóbbi évek vonatkozó felmérései mindenesetre azt igazolják, hogy időszerű lenne gyakorlati ismeretekkel is bővíteni – jó esetben – elméletben elsajátított gazdálkodási tudományunkat.

Magyarország 1996 óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD), melynek célkitűzései közé tartozik, hogy támogassa a tagállamok kormányait gazdasági és szociális politikájuk kialakításában, értékelésében. A szervezet 2010-es kutatása tizennégy európai ország középiskolából kikerülő diákjainak pénzügyekre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteit vizsgálta. A felmérés Magyarországra vonatkozó adatai felemás képet mutattak: az elméleti ismeretekből válaszadóink elsők lettek, ám tudásuk gyakorlati alkalmazása tekintetében az utolsó előtti hellyel kellett beérniük. Hasonló eredménnyel zárult az OECD 2012-es felmérése is, amely a felnőtt lakosság pénzügyi kultúráját vizsgálta: „átlag feletti pénzügyi alapismeretek és az ezt nem tükröző pénzügyi magatartás” jellemzi a magyarokat a kutatáshoz kapcsolódó, hivatalos sajtóközlemény szerint.

Ezzel az eredménnyel összhangban állnak a Szegedi Tudományegyetem 2011-es felméréséhez kapcsolódó javaslatok is. A magyarországi kutatás során ugyancsak középiskolások pénzügyi kultúráját és kapcsolódó ismereteit igyekeztek feltárni a szakemberek. A felmérés eredményeit rögzítő dokumentumban a kutatók kiemelten javasolják, hogy a rövidesen felnőtté váló középiskolás korosztálynak – melynek tagjaiból pár éven belül munkavállalók, sőt családfenntartók is válhatnak – elengedhetetlen szüksége lenne gyakorlatban alkalmazható, pénzügyekkel kapcsolatos tudásra. Éppen ezért a felnövekvő generáció tervszerű felkészítést igényelne, ehhez azonban a speciális pénzügyi tudáson túl a megfelelő – például a pénzügyi tervezéssel és a takarékossággal kapcsolatos – alapismeretekre is szükség lenne. Mivel a felmérés készítői egyértelműen gyakorlati tudás átadását sürgették, kiemelték azt is, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni a vonatkozó oktatás módszertanára is.

A Pénz7 elnevezésű, páneurópai program szervezői abban bíznak, hogy e programsorozat rendezvényei is hozzájárulnak a vázolt problémák megoldásához. Magyarország ugyanis 2015-ben csatlakozott ahhoz az Európai Bankföderáció (EBF) kezdeményezésére létrehozott, European Money Week nevű programsorozathoz, amelynek fő célja, hogy felhívja a figyelmet a pénzügyi tudatosságra és a pénzügyi alapismeretek fontosságára. A rendezvénysorozat célkitűzései közé tartozott a fiatalok pénzügyi kultúrájának fejlesztésére vonatkozó konkrét lépések megtétele is.

Magyarországon a Diákhitel Központ, a Magyar Bankszövetség, illetve a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pénziránytű Alapítvány társszervezőként kapcsolódott a Pénz7-hez, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig pedagógiai-szakmai támogatást nyújtott a 2015. március 9–13. között megrendezett programsorozathoz.

A Pénz7 nyitórendezvényének résztvevőit – a főszervező intézmények képviselőit – a kezdeményezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük. Válaszaik nyomán arra is fény derült, hogy miért lenne fontos jobban figyelni a középiskolai matematikaórán, és hányszor lehet elkölteni egy eurót. Választ kaptunk azokra a kérdéseinkre is, melyek arra vonatkoztak, hogy miért lett kétszáz pénzügyi szakértőből önkéntes segítő számos osztályfőnöki órán, és lesznek-e vajon Pénz7 programok húsz év múlva is.

 

Váljanak otthon is beszédtémává a pénzügyi ismeretek!

Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára

– Hogyan került a Pénz7 kezdeményezés Magyarországra?

– Külföldön számos hasonló gyakorlat ismert: egy amerikai program óvodáskortól kezdve igyekezett feltérképezni a pénzügyi kultúrát, s ennek alapján hozták létre az úgynevezett Pénzügyi Oktatási Programot. Az Európai Pénzhét (European Money Week) programsorozata Brüsszelből indult, ott már évek óta sikeresen működik. Idén Európa huszonhárom országa csatlakozott a kezdeményezéshez, köztük mi is. Államtitkárságunk nagyon nyitott a gyakorlati ismeretek közoktatásba történő beépítésére, s remek lehetőséget látunk a Pénz7 kezdeményezésben is, ami jelentős segítséget adhat a tanítók, tanárok munkájához.

– Mennyiben mérföldkő ez a programsorozat a pénzügyi ismeretek átadásának gyakorlatában?

– Valóban mérföldkőnek tekinthető, de úgy érzem, az út elején járunk, számos tennivaló vár még ránk. Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a korábbi években Magyarországon is megfigyelhetőek ilyen témájú kezdeményezések, folyamatok, hiszen már korábban is léteztek olyan innovatív iskolák – és olyan tanárok is –, akiknek ötletei és kezdeményezései iránymutatónak számítottak. Emellett jelenleg is rendelkezésre állnak olyan kerettantervek – így például a Pénzügyi és gazdasági kultúra – amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az iskolák ilyen jellegű ismeretekre épülő tananyagot válasszanak – és gyakorta élnek is vele.

– Miben látja a Pénz7 kezdeményezés jelentőségét?

– Annak érdekében, hogy a pénzügyi ismeretek általánosak és a mindennapi gyakorlatban jól hasznosíthatóak legyenek, szükség van a módszertani változatosságra: fontos, hogy minél többféleképpen, újabb és újabb eszközökkel, friss szemlélettel forduljunk a gyerekekhez. A Pénz7 módszertanát azért tartom jelentősnek, mert igyekszik felkelteni a fiatalok érdeklődését a téma iránt. Ez azért is fontos, mert ha a gyerek nyitott és érdeklődő, könnyebben és figyelmesebben tanul, s lelkesedését – konkrétan és átvitt értelemben egyaránt – hazáig viszi. Ha az iskolában hallottakat otthon is elmondja, netán össze is hasonlítja a tanultakat saját családjának gyakorlatával, akkor a pénzügyi ismeretek vélhetően nemcsak kötelező tananyagot jelentenek majd számára, hanem kézzelfogható, a mindennapokban jól használható tudást, sőt, remélhetőleg rendszeres, otthoni beszédtémát is.

– A programsorozat távlati céljai közé tartozik tehát a családok pénzügyi tudatosságának segítése is?

– Igen, feltétlenül. Ha gyerekek otthon jó gyakorlatot látnak, a Pénz7-en tanultak megerősíthetik őket abban: örülhetnek neki, büszkék lehetnek rá. Ha az új ismeretekkel egybevetve a családban látottakat javítanivalót tapasztalnak, hosszabb távon akár segíthetnek is a korrigálásban, vagy éppen egy-egy probléma megoldásában. Akár olyan egyszerű módon is, hogy arra késztetik szüleiket, gondolják át azt, miként lehet jól gazdálkodni, ők maguk helyesen teszik-e, lehetne-e esetleg még jobban, még hatékonyabban.

– A Pénz7 rendezvényeit követően mi lehet a következő lépés a pénzügyi tudatosság népszerűsítése érdekében?

– Részben szélesíteni kell a témához kapcsolódó tanártovábbképzések skáláját, s egyre több pedagógusnak biztosítani a részvételi lehetőséget. A módszertani kínálat bővítése is elengedhetetlen annak érdekében, hogy a tanárok minél többféle lehetőség, illetve képzési forma közül választhassanak.

– Lesz-e Ön szerint Pénz7 – vagy hasonló kezdeményezés – húsz év múlva is?

– Nehéz kérdés. A történelmi tapasztalatok ismeretében elmondhatjuk, hogy az adás-vétel, a kereskedés mindig is meghatározta az emberiség életét. Éppen ezért bízom benne, hogy a Pénz7 programjai, maga a kezdeményezés tartósnak bizonyul nálunk is. Természetesen elképzelhető, hogy a későbbiekben módosulnak majd a keretei vagy létrehozásának módja – például a technikai fejlődés következtében. Azonban az vitathatatlan, hogy égető szükség van a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek mélyítésére, s fel kell készíteni a gyerekeket ebben a tekintetben is a felnőtt életre.

– Mire számítanak, milyen hosszú távú hatása lehet a programnak a gyerekekre?

– Fontos, hogy döntésképes, előre tervezni tudó felnőtteket neveljünk a gyerekekből annak érdekében, hogy minél sikeresebbek legyenek. Ez természetesen nemcsak a pénzügyekre értendő: fő célunk, hogy segítsük a fiatalokat abban, hogy minél több területen eredményesnek mondhassák magukat. Úgy gondolom, hogy ha a pénzügyi tudatosság – melyhez remélhetőleg a Pénz7 programjai is hozzájárulnak – napi gyakorlattá válik számukra, akkor az ennek keretében elsajátított készségeket az élet egyéb területein is kamatoztatni tudják.

 

A legfontosabb üzenet: a figyelemfelkeltés

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára

A matematika-tananyag szerves részét képezi például a kamatos kamat számítása, de sokszor nem tudatosul a fiatalokban, hogy a tanultakat hogyan lehet alkalmazni a gyakorlatban.

– Ön szerint miért került mostanában előtérbe a pénzügyi kultúra fontossága?

– Általános tapasztalat, hogy a pénzügyi kultúra és tudás fontossága rendszerint egy-egy gazdasági válság révén kerül az érdeklődés középpontjába: így történt ez most Európában és Magyarországon is. Már egyetemi hallgatóim is felfigyeltek arra, hogy mostanában – a korábbi gyakorlattal ellentétben – milyen gyakran kerül elő ez a téma a közbeszédben. Ők maguk is gyakran tesznek fel nekem olyan kérdéseket, amelyek a pénzügyi ismeretek és kultúra fontosságával kapcsolatosak.

– Mit tart a Pénz7 rendezvénysorozat legfontosabb vonásának?

– A figyelemfelkeltés a legfontosabb üzenete az első páneurópai Pénz7-nek. Ennek magyar szervezőjeként legfőbb feladatunk nem a speciális banki ismeretek oktatása, vagy éppenséggel pénzügyi tippek adása – azaz nem a bankolás, vagy egyéb, pénzintézetekkel kapcsolatos tevékenység bemutatása –, hanem a sokkal nagyobb jelentőséggel bíró pénzügyi szemléletváltás elősegítése.

– Miért a családi költségvetés került a Pénz7 2015‑ös programjainak fókuszába?

– Mi, a program magyarországi szervezői sokakat szeretnénk hozzásegíteni ahhoz a felismeréshez, hogy milyen fontos lételem a takarékosság, és hogy mekkora jelentősége van a családi költségvetés megtervezésének. Elengedhetetlen az alapvető gazdasági ismereteknek és készségeknek – legfőképp a takarékosságnak – a megtanítása, illetve megerősítése. Ezekről azt gondolom, hogy Magyarország gazdasági fejlődésének alapjait jelentik. Hosszú távon és tartósan ugyanis csak a bankbetétekből lehet majd új beruházásokat finanszírozni, tehát az ország jövőbeli gazdasági növekedéséhez jelenleg úgy tudunk hozzájárulni, hogy a már említett alapvető ismereteket tisztázzuk, tudatosítjuk – mégpedig arra a közegre vonatkozóan, amely a társadalom alapját jelenti; ez pedig a család.

– Ön több generációt tanított már, többféle intézménytípusban. Tapasztalatai szerint jelenleg milyen módon találkoznak a fiatalok pénzügyekkel kapcsolatos ismeretekkel?

– Mivel eredeti végzettségem szerint matematika–
fizika szakos tanár vagyok, s korábban tanítottam is középiskolában, pontosan tudom, hogy a diákok milyen típusú pénzügyi ismereteket sajátítanak el a tanórákon – a matematika-tananyag szerves részét képezi például a kamatos kamat számítása –, de sokszor nem tudatosul a fiatalokban, hogy a tanultakat hogyan lehet alkalmazni a gyakorlatban. A pénzügyek ugyanis olyan kérdésköröket érintenek, amelyekről sokáig nem beszéltünk, egészen addig, míg rá nem jöttünk, hogy milyen fontos, és mekkora jelentősége van a hétköznapi életünkben.

– Ön szerint melyik a pénzügyi ismeretekre legfogékonyabb korosztály?

– A pénzügyi ismeretek akkor adhatók át hatékonyan, ha az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalat találkoznak egymással. Ezért úgy gondolom, hogy körülbelül az érettségi idején, tizennyolc éves koruk táján képesek a fiatalok olyan mértékű zsebpénzzel gazdálkodni, amivel érdemes lehet a saját jövőbeli igényeikre is gondolni. Fontos, hogy már diákéveik alatt gyakorolják a pénzügyi tervezést, egy reális célt szem előtt tartva, például egy kerékpár árának összegyűjtését. A diákévek időszaka pénzügyi szempontból az első igazán hatékony életkor, amikor a tudatossághoz már szükség van megfelelően kialakított – nem csak és kifejezetten pénzügyi természetű – alapokra, szemléletmódra.

– Miként sajátíthatók el Ön szerint ezek az alapok?

– Öt fiúgyermek édesapjaként, tehát gyakorló szülőként azt tapasztalom, hogy nagyon fontos, hogy már a kisgyermekek is megértsenek néhány korlátot vagy problémát. Például azt, hogy a munka eredményeként a pénz megkeresése és elköltése egymással szorosan összefüggő tények. Szükség van arra, hogy a megfelelő alkalmakkor ilyen kérdések is szóba kerüljenek a családban. Konkrét személyes példával élve elmondhatom, hogy kilencéves fiam tervezgetni kezdte, hol és hogyan is ünnepelhetnénk meg az ő születésnapját. Ez egészen addig tartott, amíg el nem magyaráztam neki, hogy ha minden az ő elképzelése szerint alakulna, nekem fél évig kizárólag ezért kellene dolgoznom, miközben a négy testvéréről is gondoskodnom kellene. Megértette és elfogadta magyarázatomat. Saját tapasztalataim nyomán is bízom abban, hogy az anyaméhtől felelősséget vállalva, a kisiskolás kortól kezdve tudatos – az életkorának megfelelő – neveléssel minden szempontból (ennek része a pénzügyi kultúra és a takarékos életvitel) egyre felelősségteljesebb generációkat nevelhetünk.

 

„Sikerült megfogalmazni egy olyan társadalmi célt, amelyhez sokan szívesen csatlakoztak”

Hegedüs Éva, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, a Pénz7 vezetője

A pénzügyi szakembereknek is az az érdekük, hogy felkészült ügyfeleik legyenek. Sokkal kiszámíthatóbb, egyszerűbb ugyanis a pénzügyi szolgáltatás, ha az ügyfelek pontosan értik, milyen kötelezettségeik és felelősségük van a saját pénzügyeiket illetően.

  Hegedüs Éva a Pénz7 megnyitóján mondott beszédét Albert Einstein szavaival zárta: „A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.”

– Milyen változásokat remélhetünk e programsorozattól?

– Nagyon fontos, hogy a fiatal generáció megértse, megtanulja, hogy a pénzügyi ismeretek elsajátítása igen lényeges, és a későbbiekben, boldogulásuk szempontjából sem elhanyagolható tényező. A Magyar Bankszövetség – együttműködő partnereivel együtt – segíteni szeretett volna abban, hogy a magyar általános és középiskolások minél közelebb kerüljenek a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekhez. Ennek érdekében igyekeztünk megnyerni az ügynek a pedagógusokat és az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Ezt a vállalkozásunkat a Magyar Nemzeti Bank anyagilag is támogatta, és segítségünkre volt a Pénziránytű Alapítvány is.

– Melyek voltak a legfontosabb feladataik a Pénz7 programsorozatában?

– Úgy gondoltuk, a pedagógusokat kell segítenünk tananyaggal, illetve olyan oktatási segédlettel, amely felkelti a gyermekek érdeklődését a téma iránt. Ennek jó példái azok az animációs filmek, amelyeket a különböző korosztályok számára készítettünk (A pénz nem fán terem címmel az alsósok számára, Sok kicsi sokra megy címmel a felső tagozatosoknak, és Ki mint vet, úgy arat címmel a középiskolás korosztály részére). A Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Bankszövetség felkérésére pedig kétszáz önkéntes pénzügyi szakember látogatott el különböző iskolákba a pénzügyi tudatosság elősegítése és népszerűsítése céljából.

– Órákat tartottak az egyes intézményekben?

– Semmiképpen sem az volt a cél, hogy a pénzügyi szakemberek a pedagógusok szerepét vegyék át. A fő feladatuk az volt, hogy a kérdéssel foglalkozó osztályfőnöki órákon gyors, szakszerű és lehetőleg gyakorlatias válaszokat adjanak a felmerülő kérdésekre. Azt gondoljuk, hogy a gyerekek legfontosabb közege e tekintetben is a család, de az iskolának támogatnia kell az otthon elsajátított szokásokat, emellett szükséges a kapcsolódó ismeretek bővítése is. Ebben igyekeztünk segíteni az iskoláknak és a pedagógusoknak a saját eszközeinkkel.

– Mi motiválhatta a pénzügyi szakembereket a számukra talán szokatlan „tanácsadói” szerep vállalására?

– Úgy gondolom, az a társadalmi felelősségvállalás, ami – tapasztalataim szerint – a pénzügyi szakemberek egyre nagyobb hányadát jellemzi. Szerencsére sikerült megfogalmaznunk egy olyan társadalmi célt, amelyhez sokan szívesen csatlakoztak. Ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni a részvételt! Első hallásra talán szokatlannak tűnik az ilyen jellegű felelősségvállalás, de korántsem meglepő, hiszen a pénzügyi szakembereknek is az az érdekük, hogy felkészült ügyfeleik legyenek. Sokkal kiszámíthatóbb, egyszerűbb ugyanis a pénzügyi szolgáltatás, ha az ügyfelek pontosan értik, milyen feladataik, kötelezettségeik és felelősségük van a saját pénzügyeiket illetően. Személy szerint – bankárként – nekem is mély meggyőződésem, hogy a tudás érték és hatalom, s nagyon fontos kihívást jelent, hogy a magyar állampolgárok pénzügyi tudatossága tovább erősödjön.

– Eddigi tapasztalataik alapján mennyire vált ismertté, népszerűvé a Pénz7?

– A magyar iskolák 15 százaléka csatlakozott a Pénz7 programsorozatához, s ez nemzetközi viszonylatban is kimagasló szám. Főleg annak ismeretében, hogy azokban az országokban, ahol néhány éve már bevezették a programot, általában 4-5 százalékos az iskolák részvételi aránya. Joggal lehetünk tehát büszkék a magyarországi oktatási intézmények aktivitására e téren.

– Vannak-e további, a Pénz7 célkitűzéseihez kapcsolódó terveik?

– Ez a programsorozat csupán a kezdet. Nem gondoljuk ugyanis, hogy ezzel a tematikus rendevényhéttel befejeződtek a pénzügyi kultúra terjesztésével kapcsolatos feladataink: sokkal több erőfeszítésre van szükség a jövőbeli terveinkhez. Minél több, a pénzügyek gyakorlati kérdéseivel foglalkozó programot szeretnénk ugyanis létrehozni. Rendszeresen frissítjük és bővítjük weboldalunkat is (www.penz7.hu), amelyen kapcsolódó tananyagainkat, oktatási segédleteinket tesszük közzé.

 

„Egy eurót csak egyszer lehet elkölteni”

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának tagja

– A Magyar Bankszövetség a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködésben főszervezőként koordinálja az European Money Week-hez kapcsolódó magyarországi programsorozatot. Volt már példa hasonló összefogásra a különböző, pénzügyekkel (is) foglalkozó intézmények között?

– A Pénz7 programsorozatot idén rendezik meg először Magyarországon, s az ilyenfajta együttműködés újdonság mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mind a bankszektor többi, programban részt vevő szereplője számára. Érdekességként említem, hogy a munkában kétszáz önkéntes pénzügyi szakértő is részt vesz, akik személyes jelenlétükkel is segítenek egy-egy kapcsolódó témájú osztályfőnöki óra megtartásában. Ugyanakkor kiemelt irányelve a programnak, hogy semmilyen banki vagy kereskedelmi brand nem hangozhat el a tanórákon, a jelenlévő szakemberek nem egy adott pénzintézetet képviselnek. Nem helyettesítik a pedagógusok munkáját sem: a tanítók, tanárok „szárnysegédei” lesznek, akikhez a diákok egy-egy felmerülő kérdés kapcsán fordulhatnak. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a program minden résztvevője – az ezer bejelentkezett pedagógus, a kétszáz önkéntes szakértő és a sok-sok szervező, támogató is – lelkesen, az együttműködésre nyitottan vállalta a közös munkát.

Pedagógusokból álló fejlesztőcsoport állította össze a módszertani segédletet – ezt mind elektronikus, mind nyomtatott formában biztosítottuk a jelentkező intézményeknek.

– Mit várnak a programsorozattól?

– Az a célunk, hogy minél több pedagógushoz, és rajtuk keresztül minél több gyerekhez jusson el az a gondolat, hogy a pénzügyi kultúrával, illetve a pénzügyi tudatossággal érdemes és kell foglalkozni. A holland királyné, Maxima – egykor maga is befektetési bankár, a hollandiai European Money Week programsorozatának egyik legfőbb támogatója – az elmúlt évben egy nagyon egyszerű mondattal nyitotta meg a holland programsorozatot: „Azt szeretném megtanítani a gyerekeknek, hogy egy eurót csak egyszer lehet elkölteni”. Úgy gondoljuk, hogy ez olyan megfogalmazás, amelyet kisiskolások is megérthetnek, de üzenetet hordozhat az idősebb korosztályok számára is.

– Milyen momentumokra, szempontokra kellett leginkább figyelniük a program létrehozása során?

– A Pénz7 eseménysorozat lényege, hogy felhívjuk a figyelmet a pénzügyi kultúra és tudatosság fontosságára – és mindezt játékos eszközökkel érjük el, ugyanakkor szakmai szempontból alátámasztott, megalapozott órai tananyagokat tudjunk biztosítani az iskolák és az érdeklődők számára. Amikor hónapokkal ezelőtt elkezdtük felépíteni a programot, a legfontosabb célunk az volt, hogy kapcsolódó témájú osztályfőnöki órákhoz adjunk segítséget. Olyan ismeretanyagot igyekeztünk a pedagógusoknak biztosítani, amely lehetőséget ad számukra, hogy a témát szakszerűen felvethessék, felvezethessék, s akár több órán is foglalkozzanak a kérdéssel. 2015-ben a Pénz7 fókusztémája a családi költségvetés volt: az általános és középiskolásoknak szánt ismeretanyagot egyaránt erre építettük.

– Miként fogtak munkához?

– Első lépésünk az ismeretanyag három korosztályban történő kifejlesztése volt, amelyre tapasztalt pedagógus szakértőket kértünk fel. A folyamat a tesztelésekkel, próbatanításokkal, szakértői lektorálások több hónapos előkészítő időszakával indult. Ezt követte a pedagógusok felkészítése, melyet többféle módon valósítottunk meg. A programsorozatról az EMMI közreműködésével tájékoztattuk az oktatási intézményeket, s különböző segédanyagokat készíttettünk számukra. A pedagógusokból álló fejlesztőcsoport összeállította a témához kapcsolódó módszertani segédletet, s ezt mind elektronikus, mind nyomtatott formában biztosítottuk a jelentkező intézményeknek. Emellett két alkalommal személyes felkészítést is tartottunk az érdeklődő pedagógusok számára, akik közül közel száznegyvenen éltek ezzel a lehetőséggel. E képzések anyagáról felvételeket készítettünk, amelyek honlapunkról (http://www.penz7.hu) is letölthetőek a regisztrációt követően, így immáron azok számára is elérhetők, akik nem tudtak részt venni a jelzett alkalmakon vagy újonnan kívánnak csatlakozni a programhoz.

– A Pénz7 lényegében most kezdődik, ennek ellenére érkeztek már visszajelzések az eddigi munkafolyamatokról?

– Rendkívül fontos minőségbiztosítási pontnak tartjuk, hogy a kapcsolódó órai anyagot az Emberi Erőforrások Minisztériuma kérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is véleményezte. Rendelkezésünkre állnak a próbatanítások tapasztalatai is: e két szűrő nyomán rendszeresen ellenőriztük és csiszoltuk a programot. A Pénz7 programhéttel kezdődött meg az „éles” indulás, a tananyag tényleges, gyakorlati kipróbálása. Ehhez kapcsolódóan is örömmel várjuk a visszajelzéseket, a pedagógusok beszámolóit, s a programmal kapcsolatos észrevételeket is. Az első spontán jelzések szerint hasznos és igényes, a továbbiakban is használható anyagot kaptak az iskolák – melyet lelkesen fejlesztünk tovább a gyakorlati észrevételek nyomán. Mindemellett elindultak a pénzügyi tudatosságot ösztönző játékos programok, pályázatok is, melyekről a penz7.hu oldalon részletes információk olvashatóak.