Pedagógusok szakmai támogatása
Szöveg: Dr. Szabó Mária – Hunya Márta – Katona Erzsébet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai
Az oktatás eredményessége szempontjából meghatározó szerepe van annak, hogy a pedagógusok milyen minőségű munkát végeznek. Az elmúlt években oktatáspolitikai intézkedések sora célozta a pedagógiai munka minőségének javítását. Ezek között meghatározó jelentősége van a pedagógusok előmeneteli rendszerének, amely egy dokumentált és ellenőrzött rendszer által vonzóvá és kiszámíthatóvá teszi a pedagóguspályát, lehetőséget ad a minőségi szakmai munka elismerésére, felhívja a figyelmet a folyamatos szakmai fejlődés szükségességére, és megteremti az ehhez szükséges feltételrendszert.
A minőségi pedagógiai munka egyik kulcseleme a folyamatos szakmai fejlődés, amelyért minden pedagógus saját maga felel. A rendszerszintű megvalósítást a jogszabályokban rögzített kötelező elemek (mint pl. az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés/tanfelügyelet vagy a kötelező minősítések) és a szakmai támogatás (továbbképzések, konferenciák, szervezeti szintű tanulás, tapasztalatcsere, hálózati tanulás, szaktanácsadás, mentorálás, e-learning-környezet) egyensúlya biztosítja.
Az 1. ábrán látható rendszerelemek közül az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében megvalósuló tanfelügyelet fejlesztésével a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt foglalkozott. A pedagógus előmeneteli rendszer egyes szintjeivel kapcsolatos elvárásokat (pedagógiai szintleírások, illetve szakmai standardok), valamint a gyakornokok minősítő vizsgájának és a Pedagógus 1. szintről a Pedagógus 2. szintre, majd onnan a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő átlépést lehetővé tevő minősítő eljárásnak a részleteit a TÁMOP-3.1.5/12- 2012/001 kiemelt európai uniós projekt keretében fejlesztették és tesztelték a szakemberek. A pedagógusok szakmai továbbképzésének és a szaktanácsadásnak a megújítására, valamint a gyakornokok pálya- és szervezeti szocializációját elősegítő mentorrendszer kidolgozására ugyancsak ez a kiemelt uniós projekt biztosított forrásokat. A rendszer nélkülözhetetlen eleme az az informatikai fejlesztés, amely egyrészt a pedagógusok szakmai fejlődésével kapcsolatos információk dokumentálását, másrészt az információ gyors terjedését, illetve az egymástól és egymással tanulás korszerű technikai hátterét teszi lehetővé.
1. ábra
A minőségi munka feltételrendszere
Mentorálás
A pedagógus-életpálya kezdetén, a Gyakornok fokozatú pedagógusok számára az elméletben tanultak gyakorlati megvalósítása, a köznevelési intézmény szervezetébe történő beilleszkedés és a minősítő vizsgán való megfelelés a legfontosabb feladat. Ezek sikeres megvalósításához biztosítanak támogatást a mentorok.
A TÁMOP-3.1.5/12 projektben 250 gyakornok és mentoraik kaptak egy tanéven keresztül folyamatos szakmai támogatást. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) közülük közel ötvenet támogatott nemcsak közvetve, mentoraikon keresztül, hanem közvetlenül is: három tutor irányításával folyamatos szakmai kommunikáció és online kapcsolattartás zajlott, időnként pedig műhelyeken személyesen is találkoztak. Ebben a támogató rendszerben kölcsönös tanulás valósult meg. Nemcsak a gyakornokok fejlődtek mentoraik hatására, hanem a mentorok is fejlődtek e tevékenység gyakorlásában. A gyakornokok minősítő vizsgán elért kimagasló eredményei igazolják a mentori támogatás eredményességét és szükségességét. A mentor-gyakornok program egy évének tapasztalatai alapján az OFI a vállalkozó résztvevők bevonásával innovatív, lépésről lépésre haladó, interaktív folyamatban 30 órás akkreditált mentori pedagógus-továbbképzést fejlesztett, amelyben a gyakorló pedagógusok aktív szereplői voltak a képzés tartalmi és módszertani fejlesztésének.
Szaktanácsadás
Mivel a pedagógiai munka minősége jelentős mértékben a pedagógusokon múlik, a rendszer központi eleme a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása (tantárgygondozó szaktanácsadás). A pedagógiai folyamatok azonban minden esetben intézményi kontextusban valósulnak meg, ezért mind a tantárgygondozás, mind a többi szaktanácsadási terület megvalósításában fontos az intézmény. A „többi” szaktanácsadási területet ezért nevezzük szervezeti szaktanácsadásnak.
A tantárgygondozó szaktanácsadás alapja ugyanaz a nyolc pedagóguskompetencia, amely mentén a pedagógusok minősítése és szakmai ellenőrzése is megvalósul. A szaktanácsadói látogatás azonban nem mind a nyolc, csak a pedagógus számára legfontosabb két-három kompetenciával foglalkozik, és segít a pedagógusnak megtalálni a fejlődési lehetőségeket.
A 48/2012 EMMI-rendelet a tantárgygondozás mellett hat szaktanácsadói területet (nemzetiségi nevelés, mérés-értékelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermek/tanuló támogatása, konfliktuskezelés, intézményfejlesztés, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének/oktatásának támogatása) különböztet meg. E szaktanácsadói tevékenységek közös sajátossága, hogy nem az egyes pedagógus, hanem a szervezet működésének támogatásával járulnak hozzá a pedagógiai minőség javításához.
A megújuló szaktanácsadásról bővebben következő lapszámunkban olvashat.
Pedagógus-továbbképzések
A szakmai tanulás legismertebb és legjobban elterjedt módja a továbbképzés. Annak érdekében, hogy a továbbképzések ne csak a pedagógusok szakmai tudását növeljék, hanem az osztálytermi folyamatok megváltozásához is hozzájáruljanak, az OFI olyan „új típusú” pedagógus-továbbképzéseket fejlesztett (összesen kb. ötven akkreditált továbbképzés készült el), amelyek mindegyike tartalmaz a következő elemek közül legalább kettőt.
- Előzetes tudásra épül: a képzésben van egy olyan előzetes tudást és motivációt mérő teszt, amely tájékoztatja a képzőt a csoporttagoknak a témával kapcsolatos előzetes tudásáról és tanulási szükségleteiről. Az akkreditáció szabta határokon belül ehhez kell igazítania a képzés menetét.
- Folyamatba ágyazott: a jelenléti napok közötti szakaszban mód van a tanultak kipróbálására és megbeszélésére.
- Blended: a képzésnek nemcsak online tanulási környezete van, hanem tartalmaz egy, néha több távoktatásos szakaszt is, maximum a képzési idő fele óraszámát kitevő időtartamban. Az online környezet biztosítja a segédanyagok letöltését és a feladatok beadását, teret ad a résztvevők egymással és a képzővel folytatott kommunikációjának, és biztosítja a szakmai hálózatépítés lehetőségét.
- Követő támogatás: A képzések nem zárulnak le véglegesen az utolsó képzési nappal. A szervezőnek, a képzés indítójának a tanultak alkalmazását segítendő még legalább egy hónapon keresztül biztosítania kell az online keretben a résztvevők további kapcsolattartását egymással és a képzővel is.
- Multiplikáció, tudásmegosztás: A képzéseknek a köznevelési rendszerben történő hatását fokozza, ha a képzés tartalmaz olyan részt, amely segíti a tanultak megosztását a köznevelési intézményben és azon túl. Ez az elem egyrészt azt sugallja, hogy a pedagógusok egymástól tanulhatnak a legtöbbet, és azt is, hogy a megszerzett tudás akkor hasznosul a legjobban, ha a résztvevő nem tartja meg magának, hanem megosztja kollégáival.
E-learning-környezet
A blended (kevert) típusú továbbképzés ötvözi a hagyományos tanfolyami és a távoktatásos képzési forma elemeit. Az irányított egyéni tanulás és a hagyományos oktatási forma kombinációja. Megtervezett, irányított és ellenőrzött tanítási-tanulási folyamat zajlik ebben a képzési formában.
A Moodle munkafelület biztosítja a távmunka-szakaszban az önálló tanulás lehetőségét, a résztvevői segédanyagok elérését, valamint kapcsolattartási lehetőséget nyújt a résztvevők és a képző számára.
A távoktatási szakaszban aktív munka folyik, amelynek során feladatokat oldanak meg a résztvevők egyénileg vagy csoportosan, valamint rendszeresen kommunikálnak a képzővel. Itt tölthetik fel elkészült munkáikat, a fórumokon kapcsolatot tarthatnak csoporttársaikkal, illetve visszajelzést adhatnak az ő munkáikra is.
A konzulens segíti a távszakaszban a résztvevők munkáját, válaszol a felmerülő kérdésekre.
* * *
A következő oldalakon az – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által fejlesztett – szakmai továbbképzésekből adunk ízelítőt, következő lapszámunkat pedig a szaktanácsadásnak szenteljük, ezzel is segítve a pedagógusokat a tájékozódásban.
Az OFI a TÁMOP-3.1.5/12 projekt keretében végezte el a továbbképzések felülvizsgálatát, amelynek egyrészt az volt a célja, hogy feltárja a továbbképzési hiányterületeket, és azokra képzéseket fejlesszen, másrészt hogy tartalmi szempontokkal szolgáljon az Oktatási Hivatalnak a pedagógus-továbbképzések akkreditációs eljárásának megújításához.
Az alábbiakban az új típusú pedagógus-továbbképzéseket soroljuk fel.
A TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés támogatása című projektben fejlesztett akkreditált pedagógus-továbbképzéseket a www.ofi.hu/kepzesek-listaja-es-az-akkreditalt-kepzesek-ismertetoje oldalon ismerhetik meg. A képzéseket a projekt keretében ingyen lehet igénybe venni, de nem az OFI, hanem az EDUCATIO szervezésében. Ők hirdetik meg, hogy hol mikor melyik képzés indul. Érdeklődni az iskolataska@educatio.hu e-mailcímen lehet.
ÚJ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSEK
Óvoda- és iskolavezetőknek külön
- Új elvárások az intézményvezetőkkel szemben
- Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment
- Intézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés.
2. Tantárgyi képzések
- Óvodapedagógusok szakmai megújító továbbképzése
- Alsó tagozatos szakmai megújító továbbképzés
- Biológia (általános és középiskola)
- Életvitel (általános és középiskola)
- Ének-zene (általános és középiskola)
- Fizika (általános és középiskola)
- Informatika (általános és középiskola)
- Informatika – IKT koordinátori szerep (középiskola)
- Kémia (általános és középiskola)
- Magyar (általános és középiskola)
- Matematika – pénzügyi-gazdasági ismeretek fókusszal (általános és középiskola)
- Sakk (általános és középiskola)
- Történelem (általános és középiskola)
- Vizuális kultúra (általános és középiskola)
3. Horizontális (nem szaktárgyi, illetve a Nat fejlesztési területeihez kapcsolódó) képzések
- A felnőttoktatás módszertana
- A közösségi szolgálat élményszerű megvalósítása
- A módszertani eszköztár bővítése. Aktív tanulás haladóknak
- A reflektív pedagógusszerep és az aktív tanulás gyakorlata
- A tanulás tanítása (általános és középiskola)
- Egészségnevelés (óvoda és általános iskola)
- Erkölcsi nevelés
- Fejlesztő értékelés a gyakorlatban
- Gazdasági és pénzügyi nevelés
- Generációk közötti kommunikáció a XXI. század iskolájában
- Gyermekirodalom
- Híd-programok
- Jogtudatosság az iskolában és az online térben
- Konfliktuskezelés
- Médiatudatosságra nevelés
- Szakiskolai közismeret
- Szövegértés (alsó és felső tagozat)
4. A pedagógiai gyakorlat megújítását és a pedagógusok lelki egészségének megőrzését szolgáló képzések
- Generációk közti kommunikáció
- Önismeret és társas kultúra
- Pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása
- Stressz, kiégés a pedagóguspályán