Olvasási idő: 
12 perc

Pedagógusok szakmai támogatása

Szöveg: Dr. Szabó Mária – Hunya Márta – Katona Erzsébet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai

Az oktatás eredményessége szempontjából meghatározó szerepe van annak, hogy a pedagógusok milyen minőségű munkát végeznek. Az elmúlt években oktatáspolitikai intézkedések sora célozta a pedagógiai munka minőségének javítását. Ezek között meghatározó jelentősége van a pedagógusok előmeneteli rendszerének, amely egy dokumentált és ellenőrzött rendszer által vonzóvá és kiszámíthatóvá teszi a pedagóguspályát, lehetőséget ad a minőségi szakmai munka elismerésére, felhívja a figyelmet a folyamatos szakmai fejlődés szükségességére, és megteremti az ehhez szükséges feltételrendszert.

A minőségi pedagógiai munka egyik kulcseleme a folyamatos szakmai fejlődés, amelyért minden pedagógus saját maga felel. A rendszerszintű megvalósítást a jogszabályokban rögzített kötelező elemek (mint pl. az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés/tanfelügyelet vagy a kötelező minősítések) és a szakmai támogatás (továbbképzések, konferenciák, szervezeti szintű tanulás, tapasztalatcsere, hálózati tanulás, szaktanácsadás, mentorálás, e-learning-környezet) egyensúlya biztosítja.

Az 1. ábrán látható rendszerelemek közül az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében megvalósuló tanfelügyelet fejlesztésével a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt foglalkozott. A pedagógus előmeneteli rendszer egyes szintjeivel kapcsolatos elvárásokat (pedagógiai szintleírások, illetve szakmai standardok), valamint a gyakornokok minősítő vizsgájának és a Pedagógus 1. szintről a Pedagógus 2. szintre, majd onnan a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő átlépést lehetővé tevő minősítő eljárásnak a részleteit a TÁMOP-3.1.5/12- 2012/001 kiemelt európai uniós projekt keretében fejlesztették és tesztelték a szakemberek. A pedagógusok szakmai továbbképzésének és a szaktanácsadásnak a megújítására, valamint a gyakornokok pálya- és szervezeti szocializációját elősegítő mentorrendszer kidolgozására ugyancsak ez a kiemelt uniós projekt biztosított forrásokat. A rendszer nélkülözhetetlen eleme az az informatikai fejlesztés, amely egyrészt a pedagógusok szakmai fejlődésével kapcsolatos információk dokumentálását, másrészt az információ gyors terjedését, illetve az egymástól és egymással tanulás korszerű technikai hátterét teszi lehetővé.

1. ábra
A minőségi munka feltételrendszere

Mentorálás

A pedagógus-életpálya kezdetén, a Gyakornok fokozatú pedagógusok számára az elméletben tanultak gyakorlati megvalósítása, a köznevelési intézmény szervezetébe történő beilleszkedés és a minősítő vizsgán való megfelelés a legfontosabb feladat. Ezek sikeres megvalósításához biztosítanak támogatást a mentorok.

A TÁMOP-3.1.5/12 projektben 250 gyakornok és mentoraik kaptak egy tanéven keresztül folyamatos szakmai támogatást. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) közülük közel ötvenet támogatott nemcsak közvetve, mentoraikon keresztül, hanem közvetlenül is: három tutor irányításával folyamatos szakmai kommunikáció és online kapcsolattartás zajlott, időnként pedig műhelyeken személyesen is találkoztak. Ebben a támogató rendszerben kölcsönös tanulás valósult meg. Nemcsak a gyakornokok fejlődtek mentoraik hatására, hanem a mentorok is fejlődtek e tevékenység gyakorlásában. A gyakornokok minősítő vizsgán elért kimagasló eredményei igazolják a mentori támogatás eredményességét és szükségességét. A mentor-gyakornok program egy évének tapasztalatai alapján az OFI a vállalkozó résztvevők bevonásával innovatív, lépésről lépésre haladó, interaktív folyamatban 30 órás akkreditált mentori pedagógus-továbbképzést fejlesztett, amelyben a gyakorló pedagógusok aktív szereplői voltak a képzés tartalmi és módszertani fejlesztésének.

Szaktanácsadás

Mivel a pedagógiai munka minősége jelentős mértékben a pedagógusokon múlik, a rendszer központi eleme a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása (tantárgygondozó szaktanácsadás). A pedagógiai folyamatok azonban minden esetben intézményi kontextusban valósulnak meg, ezért mind a tantárgygondozás, mind a többi szaktanácsadási terület megvalósításában fontos az intézmény. A „többi” szaktanácsadási területet ezért nevezzük szervezeti szaktanácsadásnak.

A tantárgygondozó szaktanácsadás alapja ugyanaz a nyolc pedagóguskompetencia, amely mentén a pedagógusok minősítése és szakmai ellenőrzése is megvalósul. A szaktanácsadói látogatás azonban nem mind a nyolc, csak a pedagógus számára legfontosabb két-három kompetenciával foglalkozik, és segít a pedagógusnak megtalálni a fejlődési lehetőségeket.

A 48/2012 EMMI-rendelet a tantárgygondozás mellett hat szaktanácsadói területet (nemzetiségi nevelés, mérés-értékelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermek/tanuló támogatása, konfliktuskezelés, intézményfejlesztés, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének/oktatásának támogatása) különböztet meg. E szaktanácsadói tevékenységek közös sajátossága, hogy nem az egyes pedagógus, hanem a szervezet működésének támogatásával járulnak hozzá a pedagógiai minőség javításához.

A megújuló szaktanácsadásról bővebben következő lapszámunkban olvashat.

Pedagógus-továbbképzések

A szakmai tanulás legismertebb és legjobban elterjedt módja a továbbképzés. Annak érdekében, hogy a továbbképzések ne csak a pedagógusok szakmai tudását növeljék, hanem az osztálytermi folyamatok megváltozásához is hozzájáruljanak, az OFI olyan „új típusú” pedagógus-továbbképzéseket fejlesztett (összesen kb. ötven akkreditált továbbképzés készült el), amelyek mindegyike tartalmaz a következő elemek közül legalább kettőt.

  • Előzetes tudásra épül: a képzésben van egy olyan előzetes tudást és motivációt mérő teszt, amely tájékoztatja a képzőt a csoporttagoknak a témával kapcsolatos előzetes tudásáról és tanulási szükségleteiről. Az akkreditáció szabta határokon belül ehhez kell igazítania a képzés menetét.
  • Folyamatba ágyazott: a jelenléti napok közötti szakaszban mód van a tanultak kipróbálására és megbeszélésére.
  • Blended: a képzésnek nemcsak online tanulási környezete van, hanem tartalmaz egy, néha több távoktatásos szakaszt is, maximum a képzési idő fele óraszámát kitevő időtartamban. Az online környezet biztosítja a segédanyagok letöltését és a feladatok beadását, teret ad a résztvevők egymással és a képzővel folytatott kommunikációjának, és biztosítja a szakmai hálózatépítés lehetőségét.
  • Követő támogatás: A képzések nem zárulnak le véglegesen az utolsó képzési nappal. A szervezőnek, a képzés indítójának a tanultak alkalmazását segítendő még legalább egy hónapon keresztül biztosítania kell az online keretben a résztvevők további kapcsolattartását egymással és a képzővel is.
  • Multiplikáció, tudásmegosztás: A képzéseknek a köznevelési rendszerben történő hatását fokozza, ha a képzés tartalmaz olyan részt, amely segíti a tanultak megosztását a köznevelési intézményben és azon túl. Ez az elem egyrészt azt sugallja, hogy a pedagógusok egymástól tanulhatnak a legtöbbet, és azt is, hogy a megszerzett tudás akkor hasznosul a legjobban, ha a résztvevő nem tartja meg magának, hanem megosztja kollégáival.
 A 6–7. oldalon az „IKT-koordinátor” képzéssel  ismerkedhet meg.

E-learning-környezet

A blended (kevert) típusú továbbképzés ötvözi a hagyományos tanfolyami és a távoktatásos képzési forma elemeit. Az irányított egyéni tanulás és a hagyományos oktatási forma kombinációja. Megtervezett, irányított és ellenőrzött tanítási-tanulási folyamat zajlik ebben a képzési formában.

A Moodle munkafelület biztosítja a távmunka-szakaszban az önálló tanulás lehetőségét, a résztvevői segédanyagok elérését, valamint kapcsolattartási lehetőséget nyújt a résztvevők és a képző számára.

A távoktatási szakaszban aktív munka folyik, amelynek során feladatokat oldanak meg a résztvevők egyénileg vagy csoportosan, valamint rendszeresen kommunikálnak a képzővel. Itt tölthetik fel elkészült munkáikat, a fórumokon kapcsolatot tarthatnak csoporttársaikkal, illetve visszajelzést adhatnak az ő munkáikra is.

A konzulens segíti a távszakaszban a résztvevők munkáját, válaszol a felmerülő kérdésekre.

A távoktatásról, a tutori munka tapasztalatairól és a Moodle-felületről olvashat a 8–9. oldalon.

* * *

A következő oldalakon az – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által fejlesztett – szakmai továbbképzésekből adunk ízelítőt, következő lapszámunkat pedig a szaktanácsadásnak szenteljük, ezzel is segítve a pedagógusokat a tájékozódásban.

Az OFI a TÁMOP-3.1.5/12 projekt keretében végezte el a továbbképzések felülvizsgálatát, amelynek egyrészt az volt a célja, hogy feltárja a továbbképzési hiányterületeket, és azokra képzéseket fejlesszen, másrészt hogy tartalmi szempontokkal szolgáljon az Oktatási Hivatalnak a pedagógus-továbbképzések akkreditációs eljárásának megújításához.

Az alábbiakban az új típusú pedagógus-továbbképzéseket soroljuk fel.
A TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés támogatása című projektben fejlesztett akkreditált pedagógus-továbbképzéseket a www.ofi.hu/kepzesek-listaja-es-az-akkreditalt-kepzesek-ismertetoje oldalon ismerhetik meg. A képzéseket a projekt keretében ingyen lehet igénybe venni, de nem az OFI, hanem az EDUCATIO szervezésében. Ők hirdetik meg, hogy hol mikor melyik képzés indul. Érdeklődni az iskolataska@educatio.hu e-mailcímen lehet.


ÚJ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSEK
1. Vezetőképzések
    Óvoda- és iskolavezetőknek külön
  • Új elvárások az intézményvezetőkkel szemben
  • Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment
  • Intézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés.

2. Tantárgyi képzések

  • Óvodapedagógusok szakmai megújító továbbképzése
  • Alsó tagozatos szakmai megújító továbbképzés
  • Biológia (általános és középiskola)
  • Életvitel (általános és középiskola)
  • Ének-zene (általános és középiskola)
  • Fizika (általános és középiskola)
  • Informatika (általános és középiskola)
  • Informatika – IKT koordinátori szerep (középiskola)
  • Kémia (általános és középiskola)
  • Magyar (általános és középiskola)
  • Matematika – pénzügyi-gazdasági ismeretek fókusszal (általános és középiskola)
  • Sakk (általános és középiskola)
  • Történelem (általános és középiskola)
  • Vizuális kultúra (általános és középiskola)

3. Horizontális (nem szaktárgyi, illetve a Nat fejlesztési területeihez kapcsolódó) képzések

  • A felnőttoktatás módszertana
  • A közösségi szolgálat élményszerű megvalósítása
  • A módszertani eszköztár bővítése. Aktív tanulás haladóknak
  • A reflektív pedagógusszerep és az aktív tanulás gyakorlata
  • A tanulás tanítása (általános és középiskola)
  • Egészségnevelés (óvoda és általános iskola)
  • Erkölcsi nevelés
  • Fejlesztő értékelés a gyakorlatban
  • Gazdasági és pénzügyi nevelés
  • Generációk közötti kommunikáció a XXI. század iskolájában
  • Gyermekirodalom
  • Híd-programok
  • Jogtudatosság az iskolában és az online térben
  • Konfliktuskezelés
  • Médiatudatosságra nevelés
  • Szakiskolai közismeret
  • Szövegértés (alsó és felső tagozat)

4. A pedagógiai gyakorlat megújítását és a pedagógusok lelki egészségének megőrzését szolgáló képzések

  • Generációk közti kommunikáció
  • Önismeret és társas kultúra
  • Pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása
  • Stressz, kiégés a pedagóguspályán