A Kormány elkötelezte magát a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi megbecsülésének növelése és a minőségi teljesítmény differenciált elismerése mellett. A Kormány – az érintettek bevonásával – kidolgozta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, amely megadta a keretét mind a béremelésnek, mind a teljesítményalapú bérezésnek, valamint 24 tanórában rögzítette a neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidő-kötelezettséget, csökkentette az adminisztrációs terheket és 50 napra növelte a fizetett szabadságot.
Az utóbbi években összesen három alkalommal (2020-ban, 2022-ben és 2023-ban) 10-10-10%-kal emelkedett a pedagógusok bére. Idén januártól átlagosan 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövőre pedig a tervek szerint tovább fog emelkedni. A Kormány által tervezett béremelés egy része az Európai Unió társfinanszírozásával, a Széchenyi Terv Plusz program keretében vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. Az EFOP Plusz-2.1.1-24-2024-00001 azonosítószámú, „Pedagógus életpályamodell” című projekt 762 593 390 395 forinttal, az EFOP Plusz-2.2.1-24-2024-00001 azonosítószámú, „Pedagógus életpálya modell – hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusokat érintően” című projekt 25 837 056 624 forinttal járul hozzá a pedagógusok béremeléséhez.
Az EFOP Plusz-2.1.1-24-2024-00001 „Pedagógus életpályamodell” című projekt eredményeképp a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok átlagbére 2025. január 1-től el fogja érni a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát. A Kormány vállalta, hogy ezt az arányt legalább 2030. december 31-ig fenntartja. Ennek érdekében első lépésként 2024. január 1-jével olyan béremelési intézkedésre került sor, amellyel a pedagógusok átlagbérének a diplomások átlagbéréhez viszonyított aránya elérte a 71,8 százalékot. Ezen túlmenően cél, hogy a pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok éves béremelése 2030. december 31-ig legalább a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos éves béremelésével megegyező mértékű legyen. Annak érdekében, hogy ezek a célok 2030-ig teljesüljenek, a Kormány is jelentős – az uniós források többszörösét meghaladó – költségvetési forrást biztosít a béremelés fedezetére.
A projekt hatására közel 140 000 pedagógus részesült emelt juttatásban. A beavatkozás hatására emelt bérezéssel elhelyezkedő pályakezdő pedagógusok száma év végére várhatóan eléri a 4 000 főt.
Az EFOP Plusz-2.2.1-24-2024-00001 „Pedagógus életpályamodell – hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusokat érintően” című projekt keretében nyújtott támogatás hozzájárul a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényben előírt 20 százalékos esélyteremtési illetményrész finanszírozásához. Nagyobb mértékben emelkedik a fizetése azoknak a pedagógusoknak, akik hátrányos helyzetű térségben, vagy legalább 10 százalék hátrányos helyzetű gyermek/tanulói aránnyal rendelkező, és integrációs pedagógiai módszertant alkalmazó köznevelési intézményben tanítanak, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, hiszen őket a béremelésen felül illeti meg a 20 százalék többletjuttatás. A projekt keretében várhatóan 20 000 pedagógus részesül a többletjuttatásban, amit a Kormány legalább 2030 év végéig fenntart.
A projektek és az intézkedések várt hatása, hogy a pedagógusok életpályájának vonzóbbá tételével a felsőfokú intézményekben emelkedik a pedagógushallgatók száma, javul a pályán maradó pedagógusok aránya. 2024-ben 17 833-an (forrás: FIR – a szerk.) jelentkeztek pedagógusképzésre, amely a második legnépszerűbb terület a felsőoktatásban. Ennek következtében a gyermekek és tanulók magasabb színvonalú neveléshez és oktatáshoz való hozzáférése területileg is kiegyenlítettebb lesz. A felsorolt intézkedések sikeres megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy hosszú távon a pedagóguspálya kiszámítható, biztos és a fiatalok szemében is vonzó, társadalmilag is elismert és megbecsült hivatás legyen.
