Olvasási idő: 
9 perc
Author

Pályakezdő pedagógusok

A kísérletek gyakorlatiasabbá teszik a mindennapokat

A matematika és a fizika a logika fejlesztésén túl több komponenst is ötvöz, hiszen két olyan tárgyról beszélünk, amelyek a mindennapjainkat is meghatározzák. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika–fizika szakos tanárképzésében részt vevő Szabó Ágnes még gyakorlati idejét tölti az egyetemen, viszont egy éve óraadó tanárként tart órákat a Budavári Általános Iskolában. A pedagógushallgatóval a pályakezdésről és a kísérletek fontosságáról egyaránt beszélgettünk.

Miért döntöttél amellett, hogy pedagógus legyél?

Van egy hitközösség, ahová tartozok. Itt már korábban is voltak olyan élményeim, amelyek meghatározták, hogy a pedagógusi pályára fogok lépni, mert jól éreztem magam abban a szerepben, ahol gyerekekkel kellett foglalkoznom, illetve nagyon szerettem mindig is megfigyelni, hogy a csoportok, a csoportdinamikai folyamatok hogyan működnek és változnak bizonyos helyzetekben, tehát tulajdonképpen a pszichológia volt az a mozgatórugó, ami a tanári pálya felé terelt engem. Természetesen elgondolkodtam a mérnöki opción is, de végül számomra csábítóbb volt a pedagógusi pálya.

Mekkora segítséget jelentett számodra a Klebelsberg-ösztöndíj?

Én nem éltem ezzel, mert nem volt feltétlen szükségem arra, hogy felvegyem az ösztöndíjat, viszont egy jó lehetőségnek tartom, több évfolyamtársam is felvette.

Milyen motivációs lehetőségei vannak egy matematika–fizika szakos tanárnak?

A fizika tantárgynál érzem azt, hogy több lehetőségem van a motivációra. Ha tudok elég időt szakítani a kísérletek előkészítésére, akkor azokkal meg tudom fogni a diákokat. Amikor erre nincs mód, akkor is lehet a kísérletekről, alkalmazásokról szóló videókkal motiválni a diákokat, hiszen a tanultak gyakorlati hasznát látják, és ez mindig érdekli őket. A matematikánál sokkal szorosabb az idő, bővebb a törzsanyag, ezért ritkábban találok rá lehetőséget, hogy érdekességekkel töltsem meg az órát.

Melyik szaktárgy volt a legmeghatározóbb számodra az egyetemen? Milyen volt a próbatanítás ennek a szaktárgynak a tükrében?

Természetesen mindkét szakon volt olyan kurzus, ami a gyakorlatban is jól alkalmazható ötletekkel és tanácsokkal látott el bennünket, mivel középiskolában jelenleg is tanító oktatók tartották. Volt többek között egy tanár az Apáczaiból, aki nagyon változatos, a gyerekek érdeklődését biztosan felkeltő számítógépes alkalmazási, mérési lehetőségeket mutatott be nekünk, hallgatóknak. Ezen kívül volt demonstrációs laborunk is, ahol több mint kétszáz, középiskolában is bemutatható kísérletet próbálhattunk ki mi magunk is.

Milyen lehetőségei vannak egy pályakezdő pedagógusnak a továbbképzés, intellektuális fejlődés szempontjából?

Az iskolánk igazgatónője figyelemmel követi a továbbképzési lehetőségeket, és a kollégák több képzésre jelentkeznek is. Szinte mindig pozitív élményekről számolnak be a kollégák, hasznosnak ítélik meg ezeket a kurzusokat. Vannak továbbképzések, melyek például a csoportmunka hatékonyabbá tételére, van olyan, ami az IKT-eszközök alkalmazásának fejlesztésére ad lehetőséget, vagy az internetes applikációk használatát segítik.

Mit gondolsz, a gyerekek koncentrációs képességei mennyit változtak az elmúlt 5–10 évben?

Úgy érzem, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott a diákok koncentrációs képessége, egyre rövidebb ideig tudnak egy dologra figyelni és koncentrálni. Ehhez igyekszem alkalmazkodni. Gyakran kell váltogatni egy-egy óra alatt is a munkaformákat, és a gyerekeknek is lehetőséget adni a kísérletezésre, az órai szereplésre, hiszen mindig az a legizgalmasabb.

 

 

Pedagógusnak lenni egész életre szól

Pályakezdő pedagógusok rovatunkban egy olyan humán szakos tanárt kerestünk meg, akinek a pályára kerülése izgalmasan alakult. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanul történelem szakon, a magyar szakot évekkel korábban végezte el az akkor még piliscsabai kirendeltségű Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán. Egyetemi képzése mellett 4 éve van a pályán, ebből 3 évet osztályfőnökként töltött el. Első pedagógusélményeit Diósjenőn szerezte. Tolnai Ritával, a Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola magyar–történelem szakos tanárával beszélgettünk.

Miért döntöttél a pedagóguspálya mellett?

Különleges helyzet ez, ugyanis a pedagóguspályát nem választottam, hiszen korábban nem végeztem el a tanári szakot. Tulajdonképpen a pedagóguspálya választott engem, amikor egy nógrádi iskolában kezdtem el tanítani, ahol éppen nem volt magyar szakos tanár. Miután munkába álltam, jelentkeztem az Eszterházy Károly Egyetem történelemtanári szakára; a magyaros tárgyakat sikerült elfogadtatnom. A diósjenői iskolában – ami egy kis iskola, kevés diákkal, kevés tanárral – azt mondták nekem négy évvel ezelőtt, amikor elkezdtem tanítani, hogy két héten belül kiderül, maradok-e vagy sem; de ha maradok, akkor az egy életre fog szólni.

Mekkora segítséget jelentett számodra a Klebelsberg-ösztöndíj?

A Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola a második – mostani – munkahelyem, ahová valójában a Klebelsberg-ösztöndíj juttatott. Annak felvétele után, amikor szülővárosomban éppen történelem szakos tanárt kerestek, megpályáztam az állást, amelyet az ösztöndíj segítségével el is nyertem, így két éve már Balassagyarmaton tanítok.

Milyen arányban lehetséges felosztani az irodalom- és a nyelvtanórák tanítását?

5–6. évfolyamban 2-2 irodalom- és nyelvtanóra van, és azt gondolom, hogy az anyaghoz képest ez megfelelő mennyiségű óraszámot jelent. Bizonyos tematikus részekre jobban koncentrálhatunk a diákokkal, aminek én nagyon örülök. Idén az ötödikes osztályommal a János vitézre szántam több időt. 7. osztályban viszont már csak egy nyelvtanóra lesz, de a két irodalom marad. 8. osztályban pedig újra 2-2 órára gyarapszik az óraszám, amelynél a hetedikeshez hasonló változások várhatók felmenő rendszerben az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével.

Melyik szaktárgy volt a legmeghatározóbb számodra az egyetemen? Milyen volt a próbatanítás ennek a szaktárgynak a tükrében?

Szerintem az egyik legfontosabb szaktárgy a Helyesírás kurzus volt, ahol azonkívül, hogy megtanítottak igazán helyesen írni, mellette olyan praktikákat osztott meg velünk a kurzust vezető oktató, amiket az általános iskolai oktatásban is tudtam hasznosítani. Például olyan internetes oldalakat mutatott, amiket a gyerekek is sokkal könnyebben és gyorsabban tudnak használni, ugyanis a könyvalapú szótárakat alig-alig tudják már használni.

Milyen lehetőségei vannak egy pályakezdő pedagógusnak a továbbképzés, intellektuális fejlődés szempontjából?

Minden évben nagyon sok továbbképzést ajánl fel a pedagógus-továbbképző rendszer (https://pedakkred.oh.gov.hu/PedAkkred/Catalogue/CatalogueList.
aspx), de például a digitális oktatás során volt egy kötelezően elvégzendő képzés, a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztése, amelyet azért kellett elvégezni, mert az iskola biztosított a tanárok számára laptopokat, amelyek nagyban megkönnyítették az online órák megtartását is. Tehát van mindenféle kurzus, például a hátrányos helyzetű gyerekek segítésével kapcsolatban, a tehetséggondozáson át a kollegialitás megfelelő működtetéséig.

Mit gondolsz, a gyerekek koncentrációs képességei mennyit változtak az elmúlt 5-10 évben?

Nehéz ezt meghatározni, de azt mondanám, hogy a gyerekek koncentrációs képességei romlottak, bár ezt annyira radikális romlásnak nem mondanám, de tény, hogy sokkal nehezebb lekötni őket egy 45 perces órán, mint tíz évvel ezelőtt. Az okostelefon kényszeríti őket arra, hogy mindig a kezükben legyen, mindig legyen gyors reflexió, gyors visszacsatolás, így akarják az identitásukat meghatározni, azonban fiatal tanárként úgy érzem, meg tudok birkózni ezzel a feladattal is a pályán maradásért.