Olvasási idő: 
7 perc
Photographer

Országos Szaktanácsadói Konferencia Tihanyban

2015. május 6–8. között Tihanyban, közel 400 szaktanácsadó részvételével rendezte meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az Országos Szaktanácsadói Konferenciát a TÁMOP-3.1.5 projekt szervezésében.

A konferencia első napján iskolákat látogathattak meg a szaktanácsadók, a programok között szerepelt többek között mesepedagógia és videós tanóraelemzés is. Másnap délelőtt az OFI szakembereinek segítségével szekciókban dolgozták fel a résztvevők a szerzett élményeket és tapasztalatokat, majd plenáris előadásokkal folytatódott a konferencia. Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója elmondta, hogy a szaktanácsadó azokat a pozitív elemeket keresi, amelyeket érdemes továbbfejleszteni, illetve mindenki saját magának a legjobb szaktanácsadója, ám ehhez a felismeréshez el kell jutni, amihez a tantárgygondozó nagy segítséget jelenthet.

Pölöskei Gáborné köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár szerint három nagyobb egységben, strukturális, tartalmi és minőségi szempontból lehet értékelni a szaktanácsadói rendszert. „Egyenlő hozzáférési esélyekre és infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, gondolhatunk itt akár az uszodák vagy szélessávú internet-hozzáférés kiépítésére is” – tette hozzá a helyettes államtitkár. A háttérintézmények közötti együttműködés során a párhuzamos feladatvégzések racionalizálására van szükség, egyetlen feladatgazdát kell kijelölni. Az Oktatási Hivatal ennek következtében egy erős középirányító szerv lett, alapvetően koordinál, alatta jöttek létre a Pedagógiai Oktatási Központok (POK), melyek eddig csak intézményi szinten működtek. Az összesen 14 (illetve egy nemzetiségi) POK feladata, hogy az aktuális folyamatokat továbbvigye, kialakítsa az egységes helyszíneket, stratégiai tervezést. 2016-ban számos fejlesztés indul el, melyek többsége infrastrukturális, a térségi egyenlőtlenségek megszüntetését szolgálja, jelentős informatikai fejlesztésekkel támogatva a folyamatot. Ezek többnyire komplex formában történnének, kiemelten fontos területként kezelve a tanártovábbképzést, a pályaorientációt és a digitális kompetencia fejlesztését. Alapjában véve szemléletváltásra van szükség, ami elképzelhetetlen egy jól működő szaktanácsadói hálózat nélkül.

Halász Gábor, az OFI tudományos munkatársa, egyetemi tanár szerint a diákok tanulásának eredményességében a legnagyobb súlya a pedagógusi munka minőségének van; ezt már felmérések is alátámasztják. A formális végzettség azonban önmagában nem írja le a tényleges tudást, a pedagógusmunka minőségének meghatározója a szakmai tudás. Ez nagyon „sokarcú” lehet, a személyes iskolai emlékeknek pedig meghatározó szerepük van.

Szabó Győzőné pszichológus, pedagógiai szakértő az önfejlődés lehetőségeiről értekezett. Az önfejlődésnek és önfejlesztésnek is belülről kell indulnia, illetve elengedhetetlenül szükséges a fizikai aktivitás, a testedzés, a helyes táplálkozás és stresszkezelés, továbbá a társas, valamint a lelki és szellemi dimenziók közötti szinergia megteremtése. A pszichológus szerint ezzel agyunk képes „újrahuzalozni” magát, az idegsejtek újratermelhetőek mozgással és tanulással. A legfontosabb szaktanácsadói kompetenciáknak az autonómiát, a szakmai igényességet és a céltudatosságot nevezte.

Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár szerint jelenleg elsődleges feladat a jó gyakorlatok összegyűjtése és a humán erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás. A magyar oktatási rendszer tudásközpontúsága támogatandó, ugyanakkor a belső konfliktusok által gerjesztett problémákra is oda kell figyelni, amiben számít a szaktanácsadók tapasztalatára. A digitális eszközökről és fejlesztésekről szólva az államtitkár közölte, hogy az OFI már készíti az e-tananyagokat, melyeknél a legfontosabb szempont az esélyteremtés és a felzárkózás-politika. Lényeges elem, hogy óralátogatáskor a szaktanácsadó nem „komisszárként” lép fel, és ha ezt megértjük, azzal nemcsak a saját, hanem a szaktanácsadó munkáját is megkönnyítjük. Az államtitkár megértést kért a szervezeti átalakítások nehézségei miatt, ezért folyamatban van a korrekció, de a megoldás, a cél azonos. A generálisan új rendszer logikája, szerkezete és célrendszere másfajta gondolkodást kíván, melyben a szaktanácsadóknak kiemelt szerepet szánnak.

A délután folyamán párhuzamos szekciók keretében a szaktanácsadók beszélgetéseken vehettek részt, például Reflektív technikák a szaktanácsadói gyakorlatban; A szaktanácsadás etikája vagy A tantárgygondozás tapasztalatai témában.

Az utolsó napon Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár kapott elsőként szót. Szerinte a közel két éve tartó átalakításokat követően még egy kis időnek el kell telnie, mire a rendszer bejáratódik. „A jogszabályok tekintetében jól állunk, az elmúlt 15-20 év során felhalmozódott tudás következtében sokkal életszerűbb a mostani modell, de a szakmaiság koordinálására oda kell figyelni” – mondta el a helyettes államtitkár, majd hozzátette, hogy a szaktanácsadói, tanfelügyelői és minősítési rendszer hármas egységének találkozásánál alakult ki megoldandó feladat, továbbá szólt a pedagógus előmeneteli rendszerről, biztatva a résztvevőket a mielőbbi jelentkezésre. Dr. Pompor Zoltán, az OFI főigazgató-helyettese, a projekt volt szakmai vezetője elmondta, hogy több ezer pedagógust képeztek ki, jelenleg a szaktanácsadók továbbképzése zajlik főként a pedagógusok kérésére; különösképpen a kommunikációs tréningekre van igény. Setényi János oktatáskutató a célzott iskolafejlesztések tapasztalatairól beszélt, célként kitűzve azt, hogy a tanulók a definiált tantárgyakból elérjék és tartósan felülmúlják a nemzeti alapkövetelményeket. A szakember holland és brit példákon keresztül mutatta be az ottani rendszereket, ahol a tartósan ún. piros vonal alá kerülő iskoláknál komoly szervezeti átalakításokat eszközölnek. A kínai projektszerű működés során, kis tanári csoportokban fejlesztették ki, hogyan lehet hatékonyabban tanítani. Az oktatáskutató kerületi munkaközösségek létrehozását javasolta, mely régebben jól működő rendszernek bizonyult. 2014-ben sok év után először a részt vevő iskolákat már az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján választották ki, ami mindenképp üdvözlendő. A tankerületek is támogatták a beavatkozást, valamint külsős szakemberek bevonása is megtörtént, ami további pozitívum. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, most mint gyakorló iskolaigazgató mondta el tapasztalatait Hol szorít a cipő? címmel, rámutatva számos problémára és megoldandó feladatra.

A plenáris előadásokat követő reflexiók megvitatása után az előtérben berendezett poszterszekciók keretében lehetett meghallgatni a raportőri beszámolókat a párhuzamos szekciókban folytatott munkáról. Ezután „módszertani vásár” várta a szaktanácsadókat a három nap során gyűjtött jó gyakorlatok megosztása végett, végül Szabó Mária, a projekt szakmai vezetője összegezte a konferencia tapasztalatait.