Országos kompetenciamérés

Mit értünk kompetenciamérésen? Milyen kompetenciákat tudnak felmérni az országos mérés során?

Az Oktatási Hivatal a kompetenciákat tesztekkel méri, amelyeknek a célja, hogy felmérjék, milyen mértékben képesek a tanulók a különböző ismereteiket (matematikai eszköztudás, szövegértési képességek, természettudományos képességek, illetve az idegennyelv-tudás) hasznosítani. Elsősorban tehát nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a tényanyagot ismerik-e, hanem hogy megvan-e az a kompetenciájuk vagy képességük, hogy a már megszerzett elméleti vagy gyakorlati ismereteket a mindennapi életben valóban fel tudják használni.

A 2022/2023-as tanévben tartották meg az első, több műveltségi területre és évfolyamra kiterjedő országos kompetenciamérést. Milyen célokkal dolgozták ki az átstrukturálást, illetve mit vártak, várnak az új rendszertől?

A bővítésre azért volt szükség, mert egy olyan oktatáspolitikai igény fogalmazódott meg, miszerint a kompetenciákat minél szélesebb körben kell mérni. Az elmúlt évben az eddig megszokott 6., 8. és 10. évfolyam helyett 4–11. évfolyamon szervezték meg a kompetenciamérést, méghozzá nem csupán két – matematika és szövegértés –, hanem immáron négy – előbbi kettő mellé 2021‑től természettudományos és 2015-től idegen nyelvi – műveltségterületen. Azzal, hogy az évfolyamokat kibővítettük, még pontosabb képet kaphatunk – az OH, a pedagógusok és a szülők egyaránt – azzal kapcsolatban, hogy a tanulóknak milyen irányban van szükségük fejlesztésre. Így tehát az oktatást is befolyásolhatják ezek a mérések, hiszen minél szélesebb körben mérjük fel a tanulók ismereteit, kompetenciáit, annál pontosabban látjuk, hogy személyre szabottan milyen erősségeket vagy gyengeségeket kell fejleszteni egy-egy tanulónál.

A 2021-2022-es tanévben első alkalommal teljesen digitálisan szervezték meg az országos kompetenciamérést. Hogyan sikerült lebonyolítani ilyenformán a méréseket? Milyen új lehetőségeket hordoz magában az új mérési struktúra?

A legfeltűnőbb változás az volt, hogy a papírt a számítógépre kellett lecserélni. A papíralapú felmérések esetében mindenhol ugyanazon a napon – és csak egy napon – végezték a felméréseket. A digitális platformra költözés okán azonban ki kellett dolgozni egy olyan stratégiát, hogy miként tud minden tanuló leülni egy időben a számítógép elé, hogy a felmérésben részt vegyen, hiszen bizonyára nem minden iskolában van annyi elérhető számítógép, hogy azokat minden évfolyam összes tanulója egyszerre használja. Ezért egy hosszabb időszakot kellett biztosítani az iskolák számára, hogy minden diákot felmérhessenek. Az OH a digitális méréseket a Tehetségkapu (egy másik interjúnkban erről bővebben olvashatnak – a szerk.) felületen keresztül bonyolítja le.

Ugyanakkor azért is lett digitális a mérés, mert az online platform lehetővé teszi a gyorsabb kiértékelést. Míg a papíralapúnál az volt a megszokott, hogy az összes feladatsornak vissza kellett érkeznie az OH-ba, külön kellett válogatni azokat, rendszerezni, kódolni kellett. Ez mind egy hosszú procedúra volt, ami nagyjából több mint fél évre lekötötte az OH-t és az azt segítő szervezeteket. Az elmúlt – 2022/2023-as tanévben tartott – kompetenciamérésről a tanulók egy szinte azonnali visszajelzést kaptak a mérési időszak befejezése után, ami nem egyezik meg a végső, részletes kiértékeléssel, viszont egy átfogó képet ad a tanuló teljesítményéről.

Milyen eredmények születtek az egyes mérési területeken? Hogyan tudják mindezt értékelni?

Minden kompetenciamérést az OH értékel ki, a mérési eredmények pedig megtalálhatóak az OH honlapján is: (https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/digitalis_orszagos_meresek/eredmenyek). Itt évekre lebontva olvashatóak a mérések eredményei, amelyek alapvetően vegyes képet rajzolnak ki előttünk, de a helyzet hasonló a különféle nemzetközi felmérések esetében is; tehát nem tudom azt mondani, hogy jó vagy rossz eredményeket láthatunk, mert annyira sokféle eredményről adnak tanúbizonyságot a diákok, hogy ezeket nehéz összehasonlítani. Egyébként az OH honlapján kívül minden intézmény a saját weboldalán feltünteti az eredményeit, amiből a leendő középiskolás diákok és szüleik tájékozódhatnak a továbbtanulás során.

A mérési területekből kiviláglik a magyar tanulók teljesítménye, az eredményekből pedig megfigyelhető, hogy a diákoknak milyen továbbfejlesztésre van szükségük, hogy még jobbak lehessenek bizonyos területeken.

Milyen visszajelzések érkeztek a tanulók, a szülők, továbbá a pedagógusok oldaláról a megújult méréssel kapcsolatban?

Hozzánk közvetlenül nem érkeznek visszajelzések pedagógusok vagy diákok részéről, hiszen mi alapvetően a mérések szakmai felelősei, nem pedig a lebonyolítói vagyunk. Konkrét visszajelzésekre tulajdonképpen nem számítunk, kivéve azokban az esetben, amikor valahol előadunk – például egy szakmai konferencián –, hiszen ott jellemzően vannak olyanok, akik hangot adnak negatív és pozitív véleményüknek is, de vannak olyan esetek is, amikor a sajtóból értesülünk az adott feladatsor vagy mérési rész véleményezéséről. Ugyanakkor az eredmények segítenek nekünk a szakmai munkában, és abban, hogy a mérések még pontosabban adják vissza a tanulói teljesítményeket. Az eredményekből tudjuk megállapítani például azt is, hogy egy feladat jó helyen van-e a mérésben, vagy esetleg át kell alakítanunk, más évfolyamnál mérnünk, hogy pontos értékeket kapjunk.

Vannak további terveik az országos kompetenciamérés kibővítésére vonatkozóan? Ha igen, mire lehet számítani a jövőben?

Idén két új műveltségterülettel bővül a kompetenciamérés: a történelemmel és a digitális kultúrával. A történelem esetében többször lehet majd forráselemző feladatokra – mint ahogyan az érettségin is –, vagy akár térképes feladatokra is számítani. Feladattípusokban viszont ez a két új műveltségterület is illeszkedik a korábbiakhoz.

Hogyan készülnek az idei, azaz a 2023/2024-es országos kompetenciamérésre? Milyen eredményekre számítanak?

Szeptember 25-től egészen október 27-ig egy próbamérés zajlik a digitális kultúra, a történelem (mindkét tárgy esetében 6–11. évfolyamosok vesznek részt) és az idegen nyelv (csak a 11. évfolyamosok vesznek részt angol és német nyelvből) műveltségterületeken. Előbbi kettőből azért célszerű megtartani ezt a próbamérést, mert ebből a két műveltségterületből még soha senki nem mérte meg a tanulók kompetenciáit. Eddig alapvetően semmilyen feladatot nem próbáltunk ki, tehát nem biztos, hogy például a hetedikes diákok számára létrehozott feladatsor teljes mértékben valid, hiszen megtörténhet az is, hogy egyes feladatok túl nehezek vagy túl könnyűek lesznek. Az elvégzett próbamérésekről nem küldünk sem a diákoknak, sem az iskoláknak reflexiót, kiértékelést, mert erre tulajdonképpen nekünk van szükségünk, hogy lássuk, az általunk elképzelt feladatok megfelelnek-e a korosztályi elvárásnak. Egyébként a próbamérés nem kötelező, nem kell mindenkinek részt vennie benne, csak azok számára ajánlott, akiket érdekel, hogy mire kell számítani a tavaszi kompetenciamérés során.

Azt még érdemes hozzátennem, hogy a két új műveltségterületből tartandó próbamérést követően a tavaszi mérés kísérleti jellegű lesz, így tehát a főmérést történelem és digitális kultúra műveltségterületekből a 2024/2025-ös tanévre tervezzük. Ugyanakkor nagy lelkesedéssel és izgalommal várjuk a tavaszi felmérési időszakot – ami márciustól májusig fog tartani –, és természetesen az eredményekre is nagyon kíváncsiak vagyunk.