Olvasási idő: 
8 perc

Önkormányzatiságra nevelés – A DÖK-segítő pedagógus feladatai

Interjú Deák Bélával, a Komáromi Jókai Mór Gimnázium tanárával

A diákönkormányzatok, diákparlamentek egyre több és egyre mélyebb lehetőséget nyújtanak a tanulóifjúságnak érdekeik érvényesítésére, hangjuk hallatására. Azonban ahhoz, hogy valóban aktív és tudatos önkormányzatiság alakulhasson ki az iskola falai között, szükség van egy lelkes, segítő pedagógusra is. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus (DMSP) feladatairól és felelősségéről Deák Bélát kérdeztük.

Hogyan lesz valakiből egy iskolában a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus? Volt esetleg előzetes tapasztalata vagy élménye a diákképviselettel, mielőtt elvállalta a feladatot?

A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat javaslatára az intézmény vezetője bízza meg ötéves időtartamra. Ez nyolc évvel ezelőtt az én esetemben is így történt. Huszonnégy éve vagyok a pályán, sok tapasztalatot gyűjtöttem ez idő alatt. A diákképviselettel azonban korábban csak az osztályfőnöki munkám keretében találkoztam, illetve mint a gimnázium egyik tanára, folyamatosan figyelemmel kísértem iskolánk akkori diákszervezeteinek munkáját, rendezvényeit.

Miben áll egy DÖK-segítő pedagógus feladata? Milyen jellemző kihívások jelennek meg a tanév során?

A DÖK-segítő pedagógus elsősorban egy kapocs a nevelőtestület és a diákönkormányzat között. Mivel a tizennyolc év alatti korosztály nem képes teljes mértékben saját jogait érvényesíteni, ezért szükség van egy felnőtt, nagykorú segítőre. Természetesen a DÖK-segítő pedagógusnak nem lehet célja a diákönkormányzat irányítása, vezetése. Inkább szemléletformálást végez abból a célból, hogy a diákok képesek legyenek döntéseket hozni, véleményüket kialakítani és érvényre juttatni a saját, iskolai életüket érintő kérdésekben. A segítőnek elsősorban azokat a kereteket kell megteremtenie, melyek között a diákok el tudják végezni az általuk vállalt munkát.

A diákönkormányzatnak számos feladata van egy tanév során, kezdve a saját tisztségviselőinek megválasztásától, az iskola hagyományai szerinti diákrendezvények, illetve új rendezvények megszervezésén át egészen a legfontosabb feladatáig, a tanulók érdekképviseletéig. A diákönkormányzat dönt például egy tanítás nélküli munkanap programjáról is. Mindezeket a tevékenységeket a tanév elején elkészített munkaterv alapján végzi. A DÖK-segítő pedagógus folyamatos támogatást nyújt a diákoknak az említett feladatok sikeres elvégzéséhez.

Az utóbbi években egyre több városi, tankerületi és megyei diákönkormányzati szövetség jön létre, időközönként pedig a diákparlamentet is megrendezik. Ön hogyan értékeli ezt a folyamatot, a tanároknak ezeken a magasabb szintű fórumokon is tevékenyen kell segíteniük a diákokat?

Valóban így van, a fiatalok több fórumon is képviselhetik érdekeiket, szervezhetik településük, megyéjük diákéletét. Ez egy pozitív folyamat. Amiről személyes tapasztalatom van, az Komárom városának diákszervezete (Divisz), mely megalakulása óta jelentős erőfeszítéseket tesz a város tanulóifjúságának összefogása érdekében. Kísérőtanárként jelen lehettem az elmúlt tanévek megyei diákparlamentjein is, és megfigyelhettem az ott folyó munkát. Több esetben nagy aktivitást tapasztaltam a gyerekek részéről, de előfordultak olyan tanévek is – például ilyen volt az idei is –, amikor adósak maradtak ezzel a tanulók. A kérdésben említett fórumok mellett megemlíteném még az Országos Diáktanácsot (ODT), melybe minden megyei diákparlament 1-1 főt delegálhat. Számomra különösen örömteli, hogy Komárom-Esztergom megye tanulóit immár három éve iskolám, a Komáromi Jókai Mór Gimnázium diákjai képviselik az ODT-ben. Korábban Turi Ádám, jelenleg pedig Horváth Csongor.

A DÖK-kel, a diákokkal történő foglalkozás mekkora többletmunkát jelent egy aktívan oktató pedagógus számára?

Ezt a munkát döntően tanítási idő alatt kell végezni, hiszen akkor lehet a diákokkal személyesen találkozni. Természetesen előfordul, hogy néhány diákrendezvény kapcsán délután vagy akár kora este is elfoglaltsággal jár ez a tevékenység. Korábban nem gondoltam végig, hogy ez pontosan mekkora többletmunkát jelent. A köznevelési törvény hetente egy óra kedvezményt biztosít a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusnak. Az biztos, hogy még egy jól működő DÖK esetén is ennél azért több időt kell erre a tevékenységre szánni.

Természetesen látom és tapasztalom, hogy a pedagógusok nagy része nem szívesen vállalja ezt a munkát. Elsősorban nem azért, mert nem szeretnék, hanem mert a tanóráik és az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeik mellett erre már nem maradna idejük, energiájuk.

Mik a diákképviselet erősségei és szépségei? Miben lehetne még segíteni a diákok közéleti szerepvállalását?

Számos erőssége és szépsége van. Segít megismerni a demokráciát, bevezet az önkormányzatiság világába. A diákönkormányzatokban dolgozó tanulók aktívan alakíthatják iskolájuk életét. Megtanulhatják felismerni, megfogalmazni és képviselni saját és társaik érdekeit. A vélemények ütköztetésével fejleszthetik vitakultúrájukat és kommunikációjukat, részt vehetnek az intézmény közösségfejlesztésében. A diákképviselet során a tanulók megismerhetnek más személyeket, ezáltal fejleszthetik kapcsolatrendszerüket.

A diákok aktív közéleti szerepvállalását segíthetik mindazok az ifjúsági szervezetek, diákönkormányzatok, fórumok, melyek az iskolákban, településeken, tankerületekben létrejönnek. Természetesen ilyenek a diákparlamentek is, de csak akkor, ha ezek a szervezetek nemcsak „papíron” léteznek, hanem komolyan működnek. Szerepvállalásuk függ tőlünk, felnőttektől is, attól, hogy mi mennyire vesszük komolyan a fiatalok ilyen jellegű igényeit és milyen lehetőségeket biztosítunk számukra ezen a területen.

Mit üzen azoknak a fiatal, pályájuk elején álló pedagógusoknak, akiknek megfordult a fejükben, hogy a DÖK munkáját segítő tanárrá váljanak?

Elsősorban azt, hogy ha lehetőségük nyílik rá, mindenképp vágjanak bele, próbálják ki magukat ebben a szerepben. Hatalmas élmény a gyerekekkel tanórákon kívül, kötetlenebb légkörben találkozni, beszélgetni, tevékenykedni. Sok diák óriási kreativitással van „megáldva”, jó érzés látni, ahogy ez felszínre kerül a közös munka során. Szerintem majd minden iskolában lehet ilyen tanulókat találni, hol többet, hol kevesebbet.

A pedagóguspálya nem „csak” abból áll, hogy megtartjuk a tanórákat. Számos egyéb tevékenység is végezhető az évek során. Ezekből csak egy a diákönkormányzat munkáját segítő tanáré. Azt kívánom a fiatal, pályájuk elején álló kollégáknak, hogy próbáljanak ki minél több ilyen, a pedagóguspályához kapcsolódó munkát, hiszen így ismerhetik meg egészében ezt a szép hivatást.