Author

Önbizalom-fejlesztés és logika általános iskolásoknak

A H2O Program módszertanának egyik eleme a Logikai Táblajáték Program, mely logikus gondolkodásra nevel, segítségével a diákok szórakoztatóan fejleszthetik magukat. A konkrét eredményekről és arról, pontosan hogyan működik ez a jellemfejlesztő és tanulást segítő módszer, K. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem docense, a hejőkeresztúri iskola vezetője és a H2O Program szakmai vezetője beszélt.

– A Gábor Dénes-díjasok Klubja által támogatott H2O program egyik eleme a Logikai Táblajáték Program. Melyek a logikai táblajátékok alkalmazásának a fő célkitűzései?

– A logikai és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzése a gyerekek értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás.

– Mit jelent a gyerekek számára a táblajáték?

– A játék élmény, élvezet, az örömszerzésért végzett, önként vállalt tevékenység, amelyben egybeesnek a motívumok és a célok, így a gyerek saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét. Jelentős szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában. Ugyanakkor a játéknak a kultúra fontos részeként társadalmi haszna is van, jelentős szerepet játszik a társas kapcsolatok kialakulásában. Játék közben a fair play, a szabályok betartása, a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és önfegyelemre nevel.

– Milyen eredményeket érnek el a diákok a különböző versenyeken?

– A hejőkeresztúri iskolának már negyedik éve vesz részt tanulója a Dáma Európa Bajnokságon, ahol a verseny első harmadában, negyedében végeznek a tanulók. Egyébként ez az iskola több játéknemben is országos aranyérmes (Dáma, Gó, Gomoku).

– Milyen összefüggés mutatható ki a táblajáték és a matematika között?

– Nyilvánvaló a táblás játékok szoros kapcsolata a matematikával, hiszen ez a sajátos ismeretszerzési módszer logikus gondolkodásra, következtetésre nevel. A matematikában a logikai játékok segítségével sikereket lehet elérni a valószínűség-számításban a relatív gyakoriság vagy a kedvező esetek számának meghatározásával, vagy a kombinatorika területén a permutációk, variációk, kombinációk megkeresésével. Ide tartoznak az algoritmusok, a halmazok, a táblázatok, a nyílt végű feladatok, a divergens problémák, a nyerőstratégiák és még sorolhatnánk, amelyek mind hozzájárulnak a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességének fejlesztéséhez. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.

– Miben ragadható meg a gyerekek számára a siker szubjektív tartalma?

– Minden sikernek – az iskolai élet bármely területén érték is el – az a jellegzetessége, hogy megerősödik a gyerek önmagába vetett hite. Az a tanuló, aki sikert él át, úgy érzi, sok mindenre alkalmas: amikor ötöst kap matematikából, nemcsak azt éli meg, hogy sikeresen hajtotta végre az adott feladatot, hanem úgy érzi, hogy szinte minden feladatot sikeresen meg tud oldani. És ez az igazi motiváció. Az iskola óriási felelőssége az, hogy hogyan fejleszti a gyerek képességeit, hogyan alakítja önértékelését, önbizalmát, viselkedését. A gyereknek hinnie kell abban, hogy az elé állított feladatot meg tudja oldani. Ez pozitívan hat az önbecsülésére, amely a tanulmányi előrehaladás támaszául szolgál.

– Miben látja a táblajáték alkalmazásának jelentőségét?

– A táblajáték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifejlesztése, amelyben elsősorban a kommunikációs- és elemzőkészség kap helyet.