Olvasóvá nevelés és Gyerekkönyvtár

Sokakat foglalkoztató probléma, hogy a mai fiatalok miért nem olvasnak, miért változott a korábbi nemzedékekhez képest az ún. digitális nemzedék olvasási szokása, szabadidő-eltöltése. Tanulmányok, felmérések sora mutatja be, hogy milyen komoly hátrányos következményei vannak és lesznek az emberek mentális, érzelmi kultúráját alapvetően befolyásolni, fejleszteni tudó könyveknek a hatása nélkül. Az olvasásnak nélkülözhetetlen szerepe van a tudás és a műveltség megszerzésében, a személyiségfejlődésben, a szociális érzékenység kifejlődésében, sőt az életminőség javításában is szerepe van a könyveknek.

Az olvasóvá nevelést nagyon korán kell elkezdeni. A meseolvasás az alap; a gyereket és a szülőt közel hozza a rendszeres meseolvasás. A gyerekek fantáziája, személyisége sokat fejlődik, közben gyarapodik a szókincsük, fejlődik a szövegértésük, s a problémamegoldó képességük is. A mesehősök problémái nagyon hasonlatosak a valóságos helyzetekhez, s mivel a hősöknek a saját sorsuk alakításában dönteniük és cselekedniük kell, sokat lehet ebből tanulni. Az érzelmi intelligencia is a főhősökkel való szimpátia során fejlődik. A sorozatos problémamegoldás és a változtatás képessége példaértékű. A szülő megbeszélheti a tanulságokat gyermekével, akinek hasznára válik a mesehős sorsából – vagy akár a kárán – tanulni.

A szülői minta a következő lépcső. Ha otthon a gyermek azt látja, hogy a szülei rendszeresen és örömmel olvasnak, akkor ő is kedvet kap hozzá, hisz a gyerek a szüleit utánozza elsősorban. Szoktatni kell a gyermeket a könyvhöz, a könyvtárhoz. Már akkor el kell menni közösen a könyvesboltba, könyvtárba, amikor még nem is ismeri a betűket. Válasszanak a gyerek érdeklődésének megfelelő könyvet, s lapozgassák, beszéljenek róla!

Sajnos a mai családok többsége nem mutat példát az olvasásra, ezért ez a feladat is az iskolára hárul. De ott sincs minden rendben. A gyerekeknek nincs kedvük az olvasáshoz:

• Nem tudnak jól olvasni, ezért csak az egyes szavak elolvasására koncentrálnak, így a szöveget sokszor nem is értik. 
   
• Túl gyors az írás-olvasás tanítás, emiatt nehezebben tanulnak meg olvasni.
   
• Egy-egy szöveget tízszer, hússzor olvastatnak el velük, így unalmassá válik.
   
• A kötelező olvasmányok többsége nagyon vontatott, és sokszor nem is gyerekeknek való.

Sokat kell gyakorolni, hogy az olvasás ne kínszenvedés legyen, s a gyermek megértse azt, amit olvas. Olyan könyvön folytassuk a gyakorlást, ami érdekli, nem túl vastag, s a betűk is elég nagyok. Aztán ha rájön, hogy az olvasás milyen szórakoztató, és hogy ezáltal mennyi mindent megtanulhat, hogy a történetek által megtudhatja, hogyan oldhatja meg a saját konfliktusait, akkor nyitott és boldog emberré válhat. Az olvasás napi feltöltődést jelent majd számára.

A pedagógusok szándéka nyilvánvaló, sokat tesznek a cél érdekében. De megfelelőek-e a módszereik? Nagyon sok kutatás, tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miért nem olvasnak a mai fiatal generáció tagjai.

A kutatók azt tanácsolják, hogy ha eredményt akarnak elérni a pedagógusok, ismerniük kell az új korosztályi sajátosságokat, s aszerint fejleszteni. A digitális generáció ingerküszöbe más, állandóan új ingerekre vágynak, nehezen tudnak számukra monoton előadást, frontális munkát elviselni. Az online közösségi oldalakon szocializálódott fiatalok az informális tanulást részesítik előnyben. Az iskoláknak a kompetenciafejlesztésre, az attitűdformálásra, az önálló ismeretszerzésre, az önművelés fontosságára kell felkészíteniük a tanítványokat. Az internet természetesen nagyon jó lehetőség a felfedező, tevékenységre alapuló tanulásra, csak ezekből a kommunikációs formákból hiányoznak azok a lehetőségek, amiket a szépirodalom tud nyújtani. Így nem lesznek képesek elsajátítani a gyerekek a társas létben való együttélési szabályokat, s a konfliktusok megoldásának módjait nem élik meg. Fontos azzal is számolni, amit egy kaliforniai kutatás mutatott ki, hogy a gyerekek figyelmi koncentrációja mindössze 7 perc, az egyetemistáké is csak 20 perc. Hogyan lehetünk hát képesek megfogni a figyelmüket, hatni rájuk?

S még mindig van digitális szakadék!

Szabó Éva tanulmányában arról ír, hogy feszültséget okoz pedagógus és diák között az a tény, hogy a digitális technika alkalmazásában a tanulók még mindig nagyobb hozzáértést mutatnak, mint tanáraik. A pedagógus különben sem a tudás forrása ma már, hiszen az interneten megtalálható a felhalmozódott hatalmas tudásanyag. Az információdömpingben való eligazodás, az összefüggések megértése és az ismeretek ellenőrzése viszont hiányzik. Ilyen kompetenciák kialakításában kellene a tanároknak segítséget nyújtani. Az élményszerű, cselekedtető tanulás tapasztalatokhoz juttatja a tanulókat, s ez olyan tudás, amit az életben hasznosítani tudnak, beépül az ismeretek hálójába, nem bemagolt tudásanyag. Gyakorlattá kell tenni, hogy az internet nemcsak az e-mailezés, a játék, a szótárhasználat, a közösségi oldalak, a csetelés világa, hanem igazi kincsesbánya a tudás gyarapításához.

Mi érdekli a fiatalokat? A kutatók szerint a kérdőíves felmérés alapján az együttlét a barátokkal, a zenehallgatás, a számítógépezés és a sportolás tartozik a kedvelt tevékenységek közé. A válaszokban persze szerepel az ismeretközlő irodalom, sőt a szépirodalom olvasása is. A fiatalok saját bevallásuk szerint évente elolvasnak egy könyvet, ez 86%, de 14% évi egy könyvet sem olvas el. Arrafelé kellene őket irányítani, hogy olvassanak.

Az olvasáshoz, könyvekhez való viszonyulásról az derült ki, hogy a könyvektől szórakozást, kikapcsolódást várnak. Milyen könyvek a népszerűek azok körében, akik egyáltalán könyvet is olvasnak? A fantasztikus regények térnyerése szembeötlő (43,8%), melyeket a mesék vagy meseregények (39,6%) és a szerelmes, romantikus regények követnek (39,6%). A történelmi regények népszerűsége 33% körül mozog, a vámpíros könyveké 28%. A lányok a szerelmes, romantikus regények és a mese, meseregények rajongói, míg a fantasztikus regényeket inkább a fiúk olvassák, ugyanúgy, mint a történelmi regényeket. A vámpíros könyveket mind a fiatal fiúk, mind pedig a lányok kedvelik. A korábbi adatokhoz képest meglepően nagy a meseregények térnyerése a lányok körében, illetve jelentősen csökkent a különbség a fantasztikus regények terén a lányok és a fiúk olvasási szokásait illetően.

Az olvasási szokásokról kérdőíves felmérés készült, s ez alapján az derült ki, hogy kevesebb idő jut az olvasásra, főként hosszabb könyvek elolvasására. Inkább kedvtelésből, s leginkább az interneten olvasnak. Az információs olvasást természetesen nem azonosíthatjuk a szépirodalom olvasásával. Az olvasás hiánya pedig a lelkekben mutatkozik. A könyvek a személyiségformálásban, az érzelmi gazdagodásban, az emberi kapcsolatok formálásában felbecsülhetetlen hatásúak. A regényeket olvasó ember beleéli magát mások lelkivilágába, átéli cselekedeteik indítékait, mások iránt megértőbbé válik, sokkal empatikusabb lesz, derül ki a Science folyóiratban közölt 2013-as kutatásból. A könyvolvasástól fejlődnek a szociális készségek, könnyebben szót értünk másokkal, mert megértjük, átérezzük mások örömét, bánatát. Az emberi kapcsolatok építésében nagy segítséget jelent. Milyen módon tehetjük olvasóvá ezt a nemzedéket? Mai kortárs írók véleményét érdemes megfontolni. Krencz Nóra fantasyregényeket ír, s a sikerét abban látja, hogy arra törekszik, hogy minden oldalon történjen valami. A pörgős cselekmény, a fordulatos kalandok fogják meg a fiatalokat, s izgalmasnak tartják műveit.

A fiatalok olvasási szokásairól Tomcsik Nóra szintén ezt gondolja, a fiatalokat szerinte is az köti le, ha eseménydúsabb, tempósabb a történet. Fontos az is, hogy azonosulni lehessen a szereplőkkel, akik olyan problémákkal küzdenek, olyan álmaik vannak, mint a könyvet olvasó fiatalnak.

A kortárs írónő, Lang Tünde (T. C. Lang) saját könyvét, A lámpás nyomában címűt is pörgős történetekkel kívánta megkedveltetni. Véleménye szerint az olvasók ingerküszöbét manapság csak a gyorsabb, kalandosabb cselekményekkel lehet megérinteni, akkor nem unatkoznak.

Tehát vannak, akik tudnak megoldást a problémára, de senki nem mondaná azt, hogy a klasszikus, értékes irodalmat félre kellene tenni. Programok születnek azért, hogy a pedagógusok, könyvtárosok módszereket, eszközöket ismerjenek meg, jártasságot szerezzenek különböző, eredményes olvasáspedagógiai gyakorlatok alkalmazásában, s legyenek képesek ezek alkalmazására, akár gyerekekről, akár idősebbekről legyen szó.

A könyvtárhasználati szokásokról készült felmérésből kiemelem a Békés vármegyében végzett kutatás eredményét. Összegezve az derült ki, hogy a fiatalok több mint a fele egyáltalán nem olvas irodalmat. A hátrányos helyzetű területeken még rosszabb a kép: alacsonyabb a könyvtárhasználat, az olvasási kedv minimális. De azt is kimutatták, hogy ahol jól működő könyvtári szolgáltatások vannak, szinte minden területen jobb eredményeket kaptak. Sajnálatos tény, hogy csökkent a legalább havonta egy könyvet olvasók aránya is, ez a szám ma már tíz százalék alatt van. Azt is megnézték, hogy van-e összefüggés a gyakori internethasználat és az olvasási kedv között. Azoknak a fiataloknak, akik saját bevallásuk szerint folyamatosan online vannak, és legalább negyedóránként ránéznek a telefonjukra, közel hatvan százaléka soha nem olvas könyvet. Akik olvasnak, azok körében stílusban a romantikus, a történelmi, és a fantasztikus mellett a krimi iránt van a legnagyobb igény. A magyar szerzők közül Bán Mór, Fábián Janka, Grecsó Krisztián a leginkább keresett, az idegen nyelvűeknél pedig Agatha Christie, Ken Follett, Nora Roberts az első három helyezett.

A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy az olvasás nagyon hiányzik az életükből, de azzal magyarázzák, hogy az olvasástól más szabadidős tevékenységek veszik el az időt: főleg az internetezés, de a sportolást, a televíziózást, a tanulást és a szabadban végezhető tevékenységeket is említik. Az olvasási szokásokat felmérők szerint olvasási élményt kell nyújtani az iskolai irodalomórákon. Akár azzal, hogy a kortárs kultúrát be kell vinni az órákra, de a régi klasszikus olvasmányok közül is azokat ajánlani, amik valós olvasmányélményt nyújtanak számukra. Fontos, hogy valódi papíralapú könyveket vegyenek a kezükbe, s ne csak blogokat, sms-eket, közösségi oldalak bejegyzéseit olvassák. A tanároknak és a könyvtáraknak a gyerekek érdeklődését figyelembe véve kellene az olvasáshoz vonzani a fiatalokat.

Hogyan teszi mindezt Dunaújváros gyermekkönyvtárának vezetője, Törökné Antal Mária, a gyerekek Marcsi nénije? Olyan szinten és lelkesedéssel dolgozik, hogy a lakóhelyi környezet is érzi és elismeri munkájának eredményességét. Törökné Antal Mária 2019. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján kitüntetést kapott, a Pro Cultura Intercisae díjat adták át neki a város vezetői. Ezt az elismerést azok kapják, akik a város kultúrájáért maradandót alkottak. A gyerekkönyvtár vezetője, aki a Magyar Könyvtáros Egyesület Gyermekkönyvtáros Szekciójának is vezetőségi tagja már 15 éve, legfontosabb feladatának az olvasóvá nevelést tartja. Kedves, megnyerő személyiségével bizalmat ébreszt, s a kis olvasók bátran, jó érzéssel lépnek be a gyermekkönyvtárba. A gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő művek ajánlásával segíti a gyermekeket eligazodni a könyvek világában.

A Cimbora Klub alapítása is az ő nevéhez fűződik. 15 évvel ezelőtt indította el ezt a nagyszerű kezdeményezést, s a kis cimborák egyre többen váltak a könyvek barátaivá. Büszkék a kis „cimborák” és szüleik Marcsi nénire, aki szeretettel és büszkén említi, hogy társával, Pokornyi Orsolyával teljes mértékben azonosak a céljaik, s fiatal munkatársa lelkesen dolgozik együtt vele minden kigondolt program megvalósításán. Munkájukban a gyerekek érdeklődésére, mentalitására, aktivitására, élményanyagára építenek, s sokoldalú tevékenységgel vonzzák őket a könyvek környezetébe.

„Hidd el, jó úton jársz, ha a könyv a legjobb cimborád.”

A Cimboraság büszke dokumentuma

A Cimbora Klubba tartozni jó dolog, s csak a feltételek teljesítése után lesz tag a kisgyermek. Tag lehet az, aki könyvet kölcsönöz, olvas, s havonta ott van a Cimbora napon. Akik év közben könyvajánlásokat, szép rajzokat készítenek, segítenek a hirdetőtábla elkészítésében, szorgalmasan részt vesznek a foglalkozásokon, tallérokat és dínárokat gyűjtenek, amit az év végi Cimbora vásáron könyvekre, apró kincsekre válthatnak be. Az érdekes felolvasások, játékok, író-olvasó találkozók, vetélkedők, sőt kirándulások (Szépirodalmi Múzeum, Csodák Palotája, Planetárium stb.) érdekes, gazdag programot jelentenek, s egyre nő a cimborák tábora. Marcsi néni szerint a gyermekkönyvtár kinevelte azokat a szülőket, akik hozzák a gyermekeiket. Jelentős tényező az is, hogy elég sok a hátrányos helyzetű gyermek, akik a szabadidejüket a könyvtárban töltik; ott foglalkoznak velük, s a könyvek közelsége inspiráló számukra. A könyvélményről rajzot készíthetnek, s a Könyvet termő fára mintegy könyvajánlásként kikerülnek a kis rajzok. A bábsarokban jeleneteket adnak elő, a titkos Kincsesládában jelmezek állnak rendelkezésükre. A Cimbora klub születésnapja mindig ünnep, hol fát ültetnek, hol táblát helyeznek el a klub szlogenjével, sőt sikerült térköves utat is építtetni a könyvtár bejáratához. Az lett a Cimbora ösvény.

Több Cimbora klub együttes programsorozata volt a Cimborák irodalmi szemináriuma, ami a kortárs gyermekirodalom képviselőivel ismertette meg a gyermekeket, s a foglalkozásokon az irodalom aktív megélése vált lehetővé. Foglalkoztak költészettel, prózával, drámával, s ily módon volt versfaragás, meseírás, dramatizálás, színjátszás, s persze illusztráció. Ezek az alkalmak fejlesztették a társas és egyéni kompetenciákat, s eredményezhetik, hogy a részt vevő gyerekek irodalmat értő, befogadó és szerető felnőttekké legyenek. Vendég volt Molnár Krisztina Rita (író, költő), Kálnay Adél (prózaíró), Várnai Gyula (képzőművész), Erdős Virág (költő), Polgár Lilla (színművésznő), Gasparik Gábor (színművész), Berg Judit (író), Dóka Péter (író) és Lackfi János (költő).

Hogyan kapcsolódik a Gyerekkönyvtár munkája az iskolák olvasóvá nevelési programjához?

Úgy, hogy már az óvodásokkal is foglalkoznak.

Évszakokkal, ünnepekkel kapcsolatos mesés-játékos könyvtári órák vannak, valamint világnapokhoz, természeti jelenségekhez kapcsolódó könyveket nézegethetnek, verset, mesét hallgathatnak, játékosan ismerhetik meg a témát, s hogy mit nyújtanak a könyvek.

Az iskolák számára készítettek egy reprezentációs anyagot, amit az iskolák a munkájukba illesztenek. Délelőttönként tematikus olvasmánynépszerűsítő órákat tartanak az alsós osztályoknak, felkeltik a gyerekek érdeklődését, valamint interaktív munkára ösztönzik őket. Az alsósok ezeken az órákon játékos formában ismerhetik meg az érdekességeket személyekről s különböző jelenségekről. Az ajánlati lista bővülhet az iskola igénye szerint:

• Mátyás király és kora
• A magyar költészet napja
• Dunaújvárosi szobrok
• Meseóra
• Tavasz és húsvét
• Madarak és Fák napja
• Gárdonyi Géza
• Janikovszky Éva
• Lázár Ervin

A felsősöket is igyekeznek bevonni. Az erkölcstanórákhoz szépirodalmat rendeltek, mely a terv szerint havi rendszerességgel működik. Ezek az olvasmányok különböző élethelyzetekre irányíthatják rá a figyelmet, s több nézőpontból is átélhetők.

Például az 5.-es osztályok témakörei:

1. Önértékelés, énkép
2. Fogyatékosság
3. Ép testben ép lélek?
4. Nyelv és gondolkodás
5. Kapcsolatteremtés, közösség
6. Előítélet, elfogadás, beilleszkedés
    

A foglalkozások témáinak kiválasztása az erkölcstan-kerettanterv alapján történt. Vetítések, önismereti és dramatikus játékok színesítik a beszélgetéseket. Nagyszerű ötlet egy-egy ifjúsági írót úgy megismertetni, hogy a hagyatékából vándorkiállítást nézhetnek meg a kis olvasók. Erre a Móra Könyvkiadóval kötött szerződés ad lehetőséget, s nagy sikere van. A könyvkiadó gondozásában rendelkezésre álló kiállítási anyagot Marcsi néni elhozza az előző helyszínről, s a kiállított tárgyak személyes kötődést alakíthatnak ki azokkal a nagy alkotókkal, akikkel eddig még ilyen módon nem foglalkoztak. Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Bálint Ágnes hagyatéki anyaga után már várták a Szabó Magdával való ismerkedést. Három hétig volt lehetőség a kiállított emlékeket megtekinteni, s ezt a gyermekek mellett a felnőttek is örömmel kihasználták. Egy-egy ilyen alkalom után megnő a szerzők művei iránt az érdeklődés. Elindult az OlvasóPróba olvasópályázat is a 2–8. osztályosok számára.

Ízelítő a könyvajánló listából:

A gyerekek feladatlapot tölthetnek ki az elolvasott könyvről:

Ki volt a kedvenc szereplőd, és miért?
Melyik rész tetszett legjobban?
Kinek ajánlanád a könyvet?
Rajzold le a kedvenc jelenetedet!

„A könyvtárat egy sárkány tartja rettegésben, akinek az ereje a könyvekben lakozik… Győzd le a sárkányt, olvass el minél több könyvet, hogy megszerezd az erejét! Legyél Te a Könyvtár Hőse vagy Hősnője!”


Az ajánlati listák csak támpontul szolgálnak, a gyerekek a könyvtáros segítségével szabadon válogathatnak a korosztályuknak megfelelő irodalomból.

A Gyermekkönyvtár ez évi programja még az alábbiakat is tartalmazza:

• Farsang
• Mazsolapercek a kicsiknek
• Petőfi 200-rajzpályázat
• Cimbora foglalkozás: közös Petőfi-verstanulás
• Családi délután a víz világnapján
• Húsvéti kreatív kézműveskedés
• Cimbora Ösvényfestés
• Cimbora 20 születésnapi gála
• Cimbora kirándulás az Operába

Mindez persze csak válogatás, hiszen olyan gazdag a programkínálat. A dunaújvárosi Gyerekkönyvtár honlapján (www.gyerek.jakd.hu) minden ajánlást, programot megtalálnak azok a pedagógusok, iskolai és települési könyvtárosok, akik néhány ötletet, módszert szívesen kipróbálnának.

A könyvtárosok sokat tehetnek tehát az olvasás megszerettetéséért, s annak nyomán gyermekeink érzelmi, erkölcsi gazdagodásáért, az emberi kapcsolatokért. A dunaújvárosi Gyermekkönyvtár bemutatását azért tartottam mindannyiunk számára hasznosnak, mert a lelkes, áldozatos tevékenységből érdemes ötleteket, módszereket meríteni, hogy a könyv gyakrabban legyen a gyermekek kezében.

Remélhetjük, hogy a könyvtárba járó gyerekek olyan szülőkké válnak, akik gyermekeiket olvasást élvező emberekké nevelik!

Gondolatébresztő: 

• gyerekek.blog.hu 
• e-book.reblog.hu/miert-nem-olvasnak-a-fiatalok
• https://www.feol.hu/helyi-kultura/2018/03/olvasasi-szokasok-ezek-konyvek...