Olvasási idő: 
20 perc

Oktatás a fenntartható fejlődésért

Beszámoló a XXIV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferenciáról

Rendhagyó módon Eger városa adott helyet a rendszerint Hajdúszoboszlón megrendezett konferenciának 2022. november 8. és 10. között, melyen ezúttal is a közérdeklődésre számot tartó előadások és szekciók során informálódhattak és cserélhettek eszmét a köznevelés és a szakképzés jelenlegi irányairól és jövőbeli terveiről az érdeklődők.

Prof. dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

A nyitó nap plenáris előadásait dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alelnöke vezette fel, házigazdaként pedig dr. Pajtókné dr. habil. Tari Ilona, a konferenciának helyt adó egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket. A konferencián képviseltették magukat a határon túli pedagógiai szervezetek is, nevükben Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke szólt néhány szót.

Az első eladás igazán lenyűgözőre sikeredett. Mondhatnánk persze, hogy nem is várunk mást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől, ugyanakkor arra valóban senki nem számított, hogy ennyi érdekességet megtudhatunk agyunk működéséről, a tanulásról, az emlékek keletkezéséről. Elöljáróban prof. dr. Freund Tamás elmondta, hogy az MTA elkötelezett a közoktatás ügye mellett, a tantárgypedagógiai és szakmódszertani pályázatok keretét megduplázták. Agykutatóként az agykéregről, vagyis a legmagasabb rendű idegműködések központjáról beszélt, mely felelős a tudatos érzékelésért, a tanulásért és a memóriáért is. Egy-egy emléket az határoz meg, hogy a több mint 100 milliárd idegsejtünk milyen sűrűn kapcsolódik egymáshoz. Az ingerületátadó helyek összekapcsolódásával ugyanis szinapszisok jönnek létre – ez maga a tanulás alapja –, ezek milliói alkotnak adott esetben egy-egy emlékképet. Bizonyított tény, hogy ha a továbbító és a fogadó idegsejt egyszerre sül ki, attól megerősödik a szinapszis. Agyunk ezek rendszerezéséhez „találta ki” a gátló idegsejteket, melyek érzelmeinkről, motivációinkról, általános élettani állapotunkról szállítanak információkat, amely megnehezíti a kisüléseket. Az információs robbanás, a globalizáció és a netes szörfölés ugyanakkor veszélyeket hordoznak magukban, elveszik a primer motiváció, agyunk folyamatosan telítődik haszontalan, felületesen tárolt információval, amitől frusztráltak leszünk, csökken a kreativitás, mely később lelki elsivárosodáshoz vezethet. Egyfajta adaptációs és szelekciós nyomás alá kerül az agy, mely által elterjedhet a szerhasználat, az alkoholizmus, különféle pszichiátriai és neurológiai betegségek. Ellenben a katartikus művészeti élmények dopamint, vagyis boldogsághormont szabadítanak fel.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az elmúlt időszak eredményeiről szólva elmondta, hogy bevezették a természettudományos kompetenciamérést, az új mérési struktúra technikai hátterét kibővítették, az több tantárgyból és szélesebb körben vált elérhetővé, így számos információ áll majd nemcsak a kutatók, hanem a pedagógusuk rendelkezésére is. Ismertette továbbá azt a két felmérést, melyet az elmúlt fél évben készítettek 24.000 és 33.000 pedagógus megkérdezésével (ezt 2022/8. lapszámunkban olvashatják). A megkérdezettek visszajelzései alapján a teljesítményértékelést újra kell gondolni, hiszen senki sem szereti a külső kontrollt, csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, így egy rugalmasabb, inkább teljesítményalapú bérszabályozásra lenne szükség, melyet a kormány is támogat. Érdemes intézményi tanfelügyeletben is gondolkodni, de a belső minőségbiztosításra oda kell figyelni. Az önértékelés készítése továbbra is gondot jelent, ez az államtitkár szerint magyar sajátosság, az angolszász világban ez már jobban intézményesült. Ha a Pedagógus II. fokozat csak opcionális lenne, annak a megkérdezettek 76 százaléka örülne.

A képzési struktúra átalakítását az Európai Bizottság kérte, a kormány pedig az orvosbérek után a pedagógusbérek jelentős emelését szeretné. Ezt felerészt hazai, felerészt uniós költségvetésből finanszíroznák összesen 1200 milliárd forint értékben, a pedagógus átlagbér 2025-re pedig elérné a diplomás átlagbér 80 százalékát. Így az idei 440 ezres pedagógus átlagbér 2025-re – a jelenlegi adatok szerint – 777 ezer forintra emelkedne. Összesen tehát egy 94 százalékos, egymásra épülő növelésre van szükség, 2030-ig pedig biztosan folytatódik a diplomás átlagbérhez való kötés, mely a pályakezdők, illetve a szegényebb térségben tanítók esetén ennél magasabb lenne. A Klebelsberg Központ (KK) fűtésre a tavalyi 26 milliárd forint helyett idén akár 225 milliárd forinttal többet is költhet. Előrelépés kell ugyanakkor a digitalizáció területén, továbbra is cél a korai iskolaelhagyás csökkentése, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, belső átképzési programok elindítása és a továbbképzési rendszer átalakítása.

György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Tanítsunk Magyarországért! programról szólva elmondta, hogy a középfokú oktatás során is kifejezetten sokan lemorzsolódnak, így jobban oda kell figyelni, ugyanis sokszor az a legfőbb probléma, hogy ezek a fiatalok egészen 14 éves korukig nem hagyják el a településük határát, így a középiskolát, a rendszeres utazást traumaként élik meg, nincs jó példa előttük, nem tudnak kihez fordulni. Ezért a településükön túli világot mutatja meg nekik a program, ehhez egyetemista mentorokat kapnak, akik korrepetálják őket, segítenek a pedagógusoknak, cégekhez, szakképző centrumokhoz is elmennek, és akik állatkertbe, moziba, színházba, egyéb kulturális programokra viszik a gyerekeket. A visszajelzések nagyon jók, a 2019. szeptemberi indulás óta 17 egyetemről 1008 mentor ment ki 110 általános iskolába, akik 4227 mentorálttal foglalkoztak. 2030-ra cél, hogy minden középiskolás rendelkezzen szakmával vagy tanuljon tovább; ehhez 250 mentor kell és körülbelül 10.000 gyereknek lenne szüksége ilyen segítségre.

Pölöskei Gáborné, szakképzésért felelős helyettes államtitkár

Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a szakképzés átalakításának főbb lépéseit vette sorra, mely során cél volt markánsabbá tenni a szakképzést, így a korábbi 740 szakma helyett 175 szakma maradt a képzési rendszerben. Az alapszakmákat folyamatosan nyomon követik, erre példa az új oktatási szakasszisztens, az alapápolási munkatárs, a csecsemő- és gyermekápoló, illetve a hibrid- és elektromos gépjármű mechatronikai technikus szakmák megjelenése. Új lehetőségként jelent meg az okleveles technikum, a kreatív technikum, a pedagógiai technikum, illetve rugalmas tanulási utak is megjelentek, melyek a kompetenciafejlesztés (ilyen az orientációs kompetenciafejlesztő év), a szakmaszerzés (ilyen a „Dobbantó” osztály alapkompetencia-fejlesztő programja), illetve a mentori támogatás mentén épülnek fel. Az oktatás projektalapú, aminek része az elmélet és a gyakorlat szorosabb összekapcsolása, az önálló és csoportos tapasztalás, mely értéket teremt. Történtek digitális fejlesztések, eddig 226 digitális tananyagot fejlesztettek ki, oktatói továbbképzések indultak, 3000 fő képzése megtörtént.

Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár a pedagógus-továbbképzésekről szóló előadásában elsőként egy, az NKE-n készült felmérés tapasztalatairól beszélt, majd a Pedagógus Továbbképzési Rendszert (PTR) ismertette, illetve szintén kitért a Maruzsa Zoltán által hivatkozott kérdőíves felmérésre, melyben a pedagógusok nagy százaléka nevezte meg fő motivációjának az ingyenes, jó minőségű pedagógus-továbbképzéseket. A PTR megújításának alapelve, hogy a pedagógusok be tudják azt építeni a mindennapi munkájukba, kapcsolódjon a pedagógus előmeneteli rendszerhez. Szükséges a továbbképzési ciklus hosszának felülvizsgálata, egy több szempontot kifejező, komplex pontérték bevezetése, illetve 1–5 éves távlatban meg kell nézni, hogy valóban beépült-e az a pedagógusok mindennapi életébe. Rövidebb, kevesebb óraszámú továbbképzések kellenek, távoktatásos, e-learning és blended learning képzések egyaránt, illetve a Probonohóz hasonló, egységes online felület kialakítására van szükség. Ezen képzéseket a következő uniós költségvetés terhére, később hazai forrásból lehet finanszírozni. Bagdán Boglárka duális agrárszakképzés fejlesztéséért felelős miniszteri biztos az agrárszakképzés emelkedő presztízséről beszélt, szerinte a kiművelt emberfők képzése a legfontosabb befektetés a jövőbe.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke

Ezután Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke következett, aki az országos mérésekről, és azon belül is az Oktatási Hivatal digitális mérési innovációiról beszélt. Ez utóbbi azért is előnyös, ugyanis egy szoftverbe kerülhet a legtöbb munkafolyamat, csökken a nyomda-, csomagolási, raktározási és szállítási költség, illetve könnyebb a javíthatóság. Az új mérési területek megjelenésével az eddig nem vizsgált képességek mérésének lehetősége nyílik meg – ilyen például a digitális kultúra –, változatosabb és jobban alakítható tesztkörnyezet áll rendelkezésre színes, nagyítható ábrák, infografikák segítségével, továbbá többféle digitális feladatforma alkalmazásával nő a tanulói motiváció, a tesztek megbízhatósága. A folyamatok automatizálásával – például a beépített eszközök alkalmazása révén – nő a tesztek objektivitása, de könnyen kiderülhet az is, hogy mennyi ideig foglalkozik a tanuló egy-egy feladattal. A feladatblokkok megoldása után az algoritmus által a tanuló a becsült képességének leginkább megfelelő blokkot kapja, ugyanis – a bevezető blokkot leszámítva – nem találkoznak számukra sem nagyon nehéz, sem nagyon könnyű feladatokkal. A természettudományos műveltség mérésének bevezetése, az idegen és célnyelvi mérések (angol, német, kínai) teljes átalakítása, illetve a matematika és szövegértés mérések idéntől kezdve már mind digitális formában valósultak meg. Habár a mérendő adatmennyiség nőtt, mégis meg kellett oldani, hogy a tanulók leterheltsége ne növekedjen. Teljesen új elem a történelem és a digitális kultúra tantárgyak mérése 2024-től, míg a többi tárgyból új évfolyamokra is kiterjesztették a mérést.

Hajnal Gabriella, a KK elnöke a KRÉTA-rendszer működtetéséről, fejlesztéséről beszélt. A rendszer már többet tud, mint korábban valaha, erre példa a SimplePay bankkártyás fizetés és az étkezési modul bevezetése, de a legfontosabb, hogy a pedagógusnak a rendszer használata ne csak ellenőrzés, hanem segítség is legyen. 2020‑ig összesen 269 831 milliárd forint értékben valósítottak meg projekteket, melyből számos informatikai eszközt is beszereztek. Az elnök kiemelte a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, a Tanítsunk Magyarországért! és az Iskolaőr programokat, valamint a Lázár Ervin Programot. Ez utóbbi keretében színházakba, hangversenyekre, cirkuszba juthatnak el ingyenesen a szociálisan rászorulók, és mostantól nagyobb hangsúly kerül az iskolában történő színházi előadásokra. Beszámolt a fűtés biztosításáról, melyeket alternatív eszközökkel igyekeznek megoldani, de fontos a szakos ellátottság, az intézményi sajátosságok biztosítása és a jó gyakorlatok megosztása, illetve a már korábban megkezdett fejlesztések folytatása.

Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke a szakképzés dinamikus rendszerét mutatta be. Fontos mutatószám, hogy egyre többen választanak 50 év felett is szakmát, illetve hasznos, hogy a Szakképzési Információs Rendszerbe átemelődnek a KRÉTA-rendszerben lévő adatok, persze a megfelelő engedélyezés után. Ezen rendszerek olajozott együttműködésére a szakképzési ösztöndíjak megállapításához is szükség van, a 2021/22-es tanévben közel 14,5 milliárd forint ösztöndíjat folyósítottak. A duális képzés kiterjesztése mellett a hivatal most van túl az első interaktív vizsga lebonyolításán, októberben 104 szakmából volt vizsga interaktívan, vagyis számítógépen folyamatosan nyomon lehetett követni az eredményeket, illetve kérdőívek segítségével megvalósul a pályakövetés is. A legnépszerűbb szakmák a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a gépjármű-mechatronikai technikus és a villanyszerelő voltak. Hudacsek Lászlóné, az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) módszertani igazgatója az IKK szerepéről beszélt a szak- és felnőttképzésben, majd dr. habil. Rohács Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője Közlekedésbiztonság az oktatásban címmel tartott előadást.

Sipos Imre, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese

Ezután Sipos Imre, az OH elnökhelyettese mutatta be a hivatal tankönyvkínálatát. Mint elmondta, jelenleg összesen 1976 tankönyv van jegyzéken, melyből 499 akkreditált OH-kódú, ez utóbbiból 382 közismereti 117 pedig SNI-s. Egyharmadával nőtt az össznemzetiségi taneszközök száma, mindezek elérhetőek a Tankönyvkatalóguson (www.tankonyvkatalogus.hu) is. Az elmúlt években megtörtént a tankönyvek nagy részének átdolgozása, illetve grafikai egységesítése, az új kulcskompetenciák beépítése a tartalmakba és új műfajok kidolgozása a vizuális generáció számára, továbbá a vizuális elemek frissítése. A vizualitás leginkább a dráma és színház vagy a természettudomány infografikákkal színesített kiadványában jelenik meg, a fókuszált figyelmet a vizuális tereptárgyak, illetve számos helyen illusztráció segítik. Külső partnerek segítségével is van lehetőség új tankönyvek jegyzékre kerülésére, így készülhetett el például a Zöld Föld kiadvány. A Nemzeti Köznevelési Portálon (www.nkp.hu) elérhető 224 okostankönyv segíti a hatékony tanulást ún. okosfeladatokkal, multimédiás tartalmakkal, animációkkal, képtárakkal, de különlegesség a Vers Neked szolgáltatás a Médiatárban, ahol színművészek szavalják el a verseket. Az 1–2. évfolyamra tanári közreműködéssel készült oktatóvideók is felkerültek, 3–4. évfolyamra pedig okosgyűjtemények készültek.

A második nap plenáris előadásait dr. habil. Kaposi József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense vezette, elsőként pedig Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakmai főigazgató-helyettese tartott előadást A tehetséggondozás nemzeti ügy – Az MCC küldetése címmel, majd dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke beszélt az egyházi oktatás fontosságáról. Őt prof. dr. Csépe Valéria kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja követte, aki a neurodiverzitásról és az oktatásban szükséges paradigmaváltásról tartotta meg előadását. A professzor asszony elmondta, hogy ugyan nem mindig diagnosztizálható a deviancia, de állapotfelméréssel ki lehet kiszűrni. Hangsúlyozta a fejlesztő értékelés fontosságát, hiszen sokszor a norma meghatározása is már problémát jelent. A normaalapú „különleges bánásmód” és az univerzális tudástér mítosza is megdőlni látszik, ugyanis egy felmérés szerint egy egyetemet végzett pedagógus tudása 10 év alatt megfeleződik, ezért van szükség az új módszertanok folyamatos elsajátítására. A státuszkezelés és a változatos értékelési módszerek még nem elterjedtek, így a rövid távú képzések, az attitűdváltás és a diagnosztikaalapú stigmatizáció visszaszorítása, valamint a pedagógus, a szülő és a diák együttműködése kiemelt fontosságú.

Prof. dr. Csapó Benő, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke elmondta, hogy úgy kell természettudományt tanítani, hogy az fejlessze a diákot, és nem csupán a problémákról, hanem a fejlesztési lehetőségekről is beszélni kell. A tantárgyi attitűdök tekintetében a kémia és a fizika szeretete a legalacsonyabb a diákok között, ami visszaköszön a természettudományos szakokra jelentkezők számában is. Ezért fontos, hogy már az általános iskolában megszeressék a diákok ezeket a tárgyakat, tehát a diszciplináris szempontok mellett ugyanilyen fontosak a tanulók és a társadalom szempontjai is.

Prof. dr. Racsmány Mihály, az MTA doktora, pszichológus, egyetemi tanár a transzlációs pedagógiáról és a memóriakutatásra épülő új oktatási formákról tartott előadást. A szakember előadásában arra kereste a választ, hogy miért hatékony tanulási eszköz a teszt. Szerinte ugyanis a tesztek hatékonyabbá teszik a tanórákon való rendszeres tudásellenőrzést, a jobb bevésődést, ennek érdekében a Szegedi Tudományegyetem egyik fejlesztésében a tervek szerint a tanároknak minden tananyaghoz megfelelő ütemezésben rendelkezésre állnának személyre szabott tesztek. A közoktatás és a felsőoktatás közötti átmenet aktuális kérdéseiről dr. Charaf Hassan egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja beszélt. Mint elmondta: az ipari igényekre tekintettel az egyetemen az első félévben több kontaktóra és a digitális kompetenciák fejlesztése szükséges, de ugyanilyen fontos az egyetemre érkezők tudásának javítása fizikából, illetve az egyetem melletti munkavégzés figyelembevétele.

Képzés – képesség. A jövőbe vezető út a pedagógusképzés? címmel dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési Bizottságának elnöke beszélt. Szerinte a pedagógusképzés a jövőbe vezető út, és nem az ún. STEM-tárgyak lesznek a legfontosabbak – hiszen ezeket a mesterséges intelligencia amúgy is kiváltja –, hanem a humán segítés, például a pedagógia az, amiben a jövő van. Az egykori „képzők” egyetemi karokba és intézetekbe integrálása véleménye szerint nem érte el a kívánt hatást, így például a tudományegyetemek és a tanárképzés is nehezen férnek meg egymás mellett. A szerdai nap plenáris előadásait dr. Szűts Zoltán, az EKKE dékánja zárta, aki az EKKE azon modelljét ismertette, mely az okoseszközök célnak megfelelő használatát segíti elő a köznevelésben.

A konferencia ezután szekcióelőadásokkal folytatódott, az utolsó napon pedig oktatási innovációkkal ismerkedhettek meg a résztvevők, így bemutatkozott a SpaceBuzz ingyenes oktatási program, az Erasmus+, a Pénziránytű Alapítvány, a Maker's Red Box, a Zöld Föld fenntarthatósági tantárgy és komplex oktatási program, de szó volt robotikáról és tehetséggondozásról is.