Okostantermek felkészült pedagógusokkal és motivált gyerekekkel

Bill Gatesnek, a Microsoft alapítójának tulajdonítják a következő idézetet: „A program futtatása az igazi teszt. Megírod a programot, kipróbálod, és vagy működik, vagy nem.” Bár egyszerűnek tűnik a mondatban rejlő feladat, a gyakorlatban mégsem ennyire könnyű, hiszen teljesen másfajta gondolkodást igényel, mint egy könyv elolvasása, melyben benne vannak a jó válaszok, vagy egy előadás meghallgatása, melyből levonhatjuk a tapasztalatokat.

Egy program elkészítéséhez, majd annak teszteléséhez kreativitásra, analizáló gondolkodásra, alkotásra, kutatásra és megtapasztalásra van szükség. Erre a tanulási folyamatra alapozva 2017-ben Székesfehérváron a digitalizáció terjedését támogató átfogó program indult. A program szükségességét a történelem adta: míg a nyolcvanas években az iskolák technikai ellátottsága, fejlettsége magasabb szinten volt, mint a családoké, addig a kilencvenes évek óta, a házi számítógépek, az okostelefonok megjelenésével a gyerekek saját otthonukban modernebb eszközökhöz tudtak hozzáférni, mint az iskolákban. De nemcsak a technikai fejlődés, hanem a módszertani fejlődés is elakadt. Amig a pedagógusok jelentős része a frontális oktatás, a tábla és a kréta mellett érvelt, azalatt a gyerekek saját telefonjaikon, otthoni számítógépeiken megtanultak fényképeket retusálni, videókat készíteni, és számítógépes játékokat programozni. Azonban jelenleg sem az iskolában, sem az otthoni környezetben nem kerülnek kapcsolatba a gyerekek a legfrissebb technológiai eszközökkel, mint például a robotokkal, okoseszközökkel és virtuálisvalóság-rendszerekkel, melyek a jövő mindennapjait fogják meghatározni. Ezért szükségessé vált egy élménypedagógiai alapokra épülő digitális központ létrehozása. Ezt ismerte fel a székesfehérvári önkormányzat is, ezért 2017-ben a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány létrehozta az Alba Innovár Digitális Élményközpontot. A digitális eszközökkel támogatott oktatás fejlesztése azonban nem állt meg az Élményközpont létrehozásával. 2019-ben Székesfehérváron elindult az Okostanterem program, amelynek célja, hogy a város összes iskolája rendelkezzen egy korszerű, projektalapú oktatásra alkalmas, digitális eszközökkel felszerelt tanteremmel.

A program nemcsak az infrastrukturális fejlesztést jelentette, terem kialakítását, eszközök beszerzését, hanem tanárok felkészítését is, mely az elmúlt években egy átfogó képzési programmá fejlődött.

A komplex szakmai program kiépítésének szükségességét a program szakmai vezetője így fogalmazta meg: „A pandémia ideje alatt világossá vált számunkra, hogy ha a pedagógusok nem készülnek fel, nem szereznek megfelelő tudást a digitális eszközök használatáról, kimondottan hátrányba kerülnek a gyerekek. A diákok tanítása és fejlesztése szempontjából kimagasló jelentőségű, hogy a pedagógusok lépést tudnak-e tartani a technikai fejlődéssel”. Amellett, hogy a tanárok megszerzik a tudást a digitális eszközökről, abban is feladatuk van, hogy irányt mutassanak az internet adta információhalmazban a diákoknak. Gerse István szerint „fontos, hogy a gyerekek kutatva-tevékenykedve tanuljanak. Az információk gyűjtése, a kutatás már megy nekik, hiszen a telefonjukon bármilyen információhoz másodpercek alatt hozzájutnak, de az információk validálása, szelektálása egy olyan terület, amelyben a pedagógusoknak komoly feladatuk van.”

A fenti célok megvalósításáért jött létre 2019-ben az első okostanterem a Széna Téri Általános Iskolában. Ekkor a szakmai program csak a pedagógusok felkészítésére korlátozódott. Az évek során megszerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált a program továbbfejlesztése. Ennek eredményeképpen, 2022-ben létrejött A székesfehérvári Pedagógusok Digitális kompetenciájának fejlesztési programja (PEDIG), melynek idén már 10 iskola és a helyi Vörösmarty Mihály Könyvtár is a tagja.

A PEDIG-program a konnektivista tanuláselmélet eszmeiségére épül, ami azt jelenti, hogy a tanulás hálózatba szervezve történik. A PEDIG-program rendhagyó módon nemcsak a legmodernebb eszközökre fókuszál, hanem ennél sokkal többet adott a helyi iskoláknak: okostantermet, mentorhálózatot és a pedagógusok számára elérhető tudásbázist. Ennek a komplexitását, és magának a programnak az alapelvét a szakmai vezető így fogalmazta meg: „Úgy gondoljuk, nem a terem az okos, hanem a pedagógusok és a gyerekek, akik használják. A képzett tanárok szaktudása nélkül egy okostanterem is csak székek, asztalok és eszközök gyűjtőhelye."

Az évek során összesen 94 pedagógus kapcsolódott be a programba és kapott megfelelő képzést a tantermek eszközeinek használatához. A képzések inkább műhelymunkák voltak, hiszen a pedagógusok a digitális eszközökkel projekteket dolgoztak ki, majd következtetéseket vontak le, pontosan úgy, ahogy a gyerekekkel is használják az órákon a termeket.

Azok a pedagógusok, akik részt vettek a képzéseken, nem csupán a legórobotok programozásában vagy a lézervágó használatában szerezték meg jártasságukat. Ennek a képzésnek köszönhetően szélesebb tudással gazdagodtak. Emellett tagjai lettek a program saját mentorhálózatának, amelynek keretében folyamatos szakmai támogatást kapnak.

A város tenni akarásának egy újabb bizonyítéka, hogy a képzésen részt vevő pedagógusok honoráriumot kaptak a tanfolyamon való részvételért, melynek egyik feltétele volt, hogy a tudásukat megosszák az iskolájukban, hogy minél több pedagógus képes legyen az okostantermek eszközeit önállóan használni. Ezzel kapcsolatban Gerse István egy nagyon fontos dolgot fogalmazott meg: „Székesfehérvár hozzáállása a képzésekhez is hatalmas, pozitív újításnak mondható, hiszen míg bármely más területen a képzésekért fizetni kell, a PEDIG-program műhelyein részt vevő kollégák ösztöndíjat kapnak.” A pedagógusok a képzés során és utána is használni tudják a program harmadik elemét, az Alba Innovár Digitális Tudástárat. Bár kerek egésznek tűnik ez a program, még mindig van egy új elem, melyet az idei évben indítottak el, mégpedig az Iskolai Digitális Pedagógiai Menedzserprogramot: „azt már megtanulták a programban résztvevők, hogyan tanítsák a gyerekeket, ahhoz viszont még nem kaptak iránymutatást, hogyan készítsék fel a kollégájukat, hiszen ez utóbbi teljesen más kompetenciákat igényel, ezért indítottuk útjára a menedzserhálózatot”− magyarázta Gerse István.

Nemcsak a PEDIG-program, hanem az eszközök is, melyek a tantermekben találhatóak, innovatívak és maximálisan tükrözik a digitális fejlődést. Belső infrastruktúrájukat tekintve a termek interaktív panelekből és projektasztalokból állnak, melyek elhelyezésénél figyelembe vették az átláthatóságot és a mobilitást. Minden okostanteremben van egy Promethean interaktív panel, Craftbot 3D nyomtató, Lego Spike robotok, Sphero indi padlórobotok, lézervágó és Micro:bit kísérletezőkészletek is, valamint laptopok és tabletek. Ezekkel az eszközökkel a gyerekek oktatása során a játékos, tevékenységbe ágyazott tanulási formák kerülnek előtérbe.

A programban részt vevő pedagógusok rendkívül innovatívan használják a telepített eszközöket. Fantasztikus ötletek kerültek felszínre, melyek színessebbé tudják tenni a tantermi munkát. Egy konkrét példán keresztül: Az énekórákon egy pedagógus egy szolmizáló legórobotot integrált az oktatásba. A diákok a szakkör keretében maguk állították össze, majd az énekórákon kreatív játékos feladatokkal kombinálva alkalmazták a robotot, ezáltal interaktív módon támogatva a tanulókat különböző dalok megértésében és gyakorlásában. Olyan esetről is beszámolt a szakmai vezető, amikor egy történethez kapcsolódva a résztvevőknek csapatmunkában kellett színkártyák segítségével irányítaniuk a Sphero Indi padlórobotot egy meghatározott útvonalon.

Az okostantermekben központi szerepe van az interaktív tábláknak, azonban hangsúlyozni kell, hogy az interaktivitás kialakításában nem maga az eszköz, hanem a pedagógus hozzáállása játszik kulcsfontosságú szerepet. Gerse István ezzel kapcsolatban elmondta: „Az interaktív oktatás nem az interaktív táblákkal jelent meg. Hiszen már sok évvel ezelőtt az írásvetítőket is lehetett interaktív módon használni. Az volt a tapasztalat, hogy a gyerekek nagyon szerették a fóliákat pakolgatni, és a vetített kép elvarázsolta őket. Az interaktív táblák is kicsit hasonlóak, elemeket rakunk fel rá, majd máshová tesszük azokat, tehát a pedagógusok folyamatosan aktivizálják, a tevékenykedtetés által pedig tanítják a diákokat. A funkcióbővülés a médiaelemekben és az online eszközökben nyilvánul meg.”

Az elmúlt években bekövetkezett rohamos digitális fejlődés nagyon jól megmutatta számunkra, hogy vannak olyan helyzetek az életben, amikor csak előre tudunk menni. Lehet, hogy visszavágyunk azokba az időkbe, amikor telefonkártyát használtunk, papír buszjegyet vásároltunk a buszsofőrnél vagy egy filmtekercset helyeztünk a fényképezőgépbe, de be kell látnunk, hogy a fejlődés megállíthatatlan, és célszerűbb lépést tartani vele, mint ellene dolgozni. Meglátta ezt Székesfehérvár önkormányzata is, és teljesen egyedi módon, mondhatni példaértékűen reagált rá. Az általuk kidolgozott PEDIG-program nemcsak azt mutatta meg, milyen eszközöket érdemes vásárolni, hogyan érdemes a pedagógusokat a tanulásra motiválni, hanem azt is, hogyan tudja egy közösség elősegíteni a fejlődést kitartással, önzetlenséggel és támogatással, mert a diákok tanítása a számukra legmegfelelőbb módon nemcsak egy pluszfeladatot jelent a tantestületnek, hanem a jövőbe, a felnövekvő generációba való befektetést is.