Okos, művelt, intelligens, kreatív

Miben különbözik az Ifjúsági Innovációs Verseny azoktól a tanulmányi versenyektől, amiket az oktatási államtitkárság szervez a középiskoláknak?

Alapvetően azok sorába tartozik, közöttük mégis egészen speciális helyet foglal el. Eltér tőlük, mert itt a fiataloknak nem egy előre kiadott feladatot kell megoldaniuk, hanem maguknak kell megtalálni a választott tudományterületen egy megoldandó fejlesztési problémát. A verseny szervezői újszerű, tudományos és érdekes felvetéseket várnak. A zsűri az első fordulóban ezekből a pályaművekből választja ki a leginkább kreatív és innovatív terveket. A második fordulóba általában 60-70 pályázat jut tovább. A műszaki-, természettudományos felvetésekre itt már a megoldásokat kell felmutatni.

Ön évtizedek óta szervezője ennek a versenynek, és a zsűrinek is tagja. Mire kell most a legjobbaknak felkészülnie, hogyan folytatódik a küzdelem?

Három első, három második és négy harmadik helyezésről és tíz kiemelt dicséretről döntöttünk, további 25 pályázat dicséretet érdemelt. Az első három helyezett kvalifikálta magát a harmadik fordulóra, az európai fiatal tudósok versenyére Brüsszelbe. A nemzetközi mezőnyben versenyzők közül a legjobbak a negyedik fordulóba jutnak, melyet valamelyik európai uniós fővárosban rendeznek meg. A 100-110 legkreatívabb fiatal itt prezentáció keretében mutatja be a pályamunkáját.

Mit jelent pontosan a kreativitás?

Egy ismert pszichológus már 30 éves tipológiája a kiemelkedő fiataloknak négy csoportját különbözteti meg: az okos gyerek mindent megtanul az iskolában, jól vizsgázik, a tanárok kedvence. A művelt gyerek ugyancsak kitűnő tanuló, de iskolán túl megszerezhető humán műveltséggel is rendelkezik. Az intelligens gyerek hihetetlenül nyitott a világra, és amellett, hogy kiváló tanuló, érzékeny és szociális alkat. A negyedik a kreatív, aki viszont nem biztos, hogy kitűnő tanuló. Azt mondják, ő ugyanazt nézi, mint a többi száz diák, de mást lát. Másképp áll hozzá a problémákhoz és mindenképpen megoldást akar találni.

A magyar gyerekek hány százaléka tekinthető kreatívnak?

Erre nehéz a válasz. Mi a 15 és 20 év közötti fiatalok közül keressük, akik közel 300 ezren vannak. Évente 100 ezren érettségiznek, de közülük a természettudományos vagy műszaki érdeklődésű csak 20%. Ebből a 20 ezerből a legutóbbi versenyre 130-an jelentkeztek, őket mindenképpen kreatív gondolkodóknak tekinthetjük.

Ők milyen támogatásra számíthatnak?

A pályázók jelentős támogatást kapnak. Amennyiben bekerülnek a második fordulóba, akkor 50 ezer forintot kapnak arra, hogy a probléma megoldásához szükséges eszközöket, anyagokat megvásárolhassák. A legjobb 10–12 fiatal 100 plusz pontot kap, ami beszámít az egyetemi felvételi eljárásban. Ezen túlmenően 12 hónapra ösztöndíjat is adunk a gyerekeknek, havi 30 ezer forintot, amit azért kapnak, hogy zavartalanul folytathassák a kreatív munkát az (általában egyetemi) tanulmányaik mellett is. Fontos kiemelni az iskolák és a tanárok szerepét, ezért a következő 2020–21. évi verseny során a legeredményesebb iskolák 1-1 millió forint többlettámogatást, a legeredményesebb tanárok pedig 600–800 ezer forint jutalmat kapnak.

Mit üzenne azoknak az újító kedvű fiataloknak, akik szeretnék technikailag újszerű elképzeléseiket megvalósítani?

Nem szűkíteném le a technikai újítások körére a lehetőséget, hisz ide tartozik minden tudományterület, ami nem bölcsészet, nem művészet és nem társadalomtudomány. A versenyre jelentkezők az utóbbi években mintegy csak 320 iskolából verbuválódtak, viszonyításképp Magyarországon több mint 1000 középfokú oktatási intézmény van, és egészen biztos, hogy ott is vannak kiemelkedően kreatív fiatalok. Őket is szeretnénk bevonni, és ezért is vezettük be ebben az évben a legeredményesebb iskolák és tanárok kiemelt anyagi elismerését. Az általunk kiválasztott fiatalok nemcsak nálunk, hanem európai viszonylatban is a legjobbaknak bizonyultak, az elmúlt 15 év átlagában a 38 ország között a harmadik-negyedik helyen vagyunk. Ez akár azt is jelentheti, hogy tehetségesek a magyar gyerekek, ám én azt gondolom, hogy a többi 650-700 középiskolánkban is vannak tehetségek, ezért is szeretnénk a tanárok érdeklődését jobban felkelteni, hogy ösztönözzék bátran a gyerekek innovációs érdeklődését. Arra biztatom a diákokat, hogy keressék az iskoláik szakköreit, a tudományos klubokat! Kísérjék figyelemmel az ifjúsági innovációs verseny kiírását és tekintsék meg az elmúlt évekről készült rövid beszámolót, mert abból kiderül, milyen széles körű lehetőségek nyílhatnak meg előttük.

A 2019/2020. évi verseny végeredménye

1. A bírálóbizottság 3 első, 3 második, 4 harmadik, illetve 2 különdíjat ítélt oda.
    
2. A bírálóbizottság 11 pályázatot kiemelt dicséretben, további 32 pályázatot pedig dicséretben részesített.
    
3. A három első és a három második helyezett által megjelölt egy-egy középiskolai tanár egyszeri, 100 000 Ft-os ösztöndíjban részesült.
    
4. A VALOR HUNGARIAE Zrt. 200 000 Ft-os, egyösszegű Junior Ösztöndíját a díjazott fiatalok közül a legfiatalabb pályázó, Nagy Nimród, a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 16 éves tanulója kapta meg.
    
5. A Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázónak járó ösztöndíját a díjazott fiatalok közül Gál Emese nyerte el.
    
6. A díjazott és a kiemelt dicséretben részesített, leglátványosabb pályamunkákat 2020. szeptember 25-én nyilvánosan bemutatják a Kutatók Éjszakáján.

Díjazott pályamunkák