Olvasási idő: 
8 perc
Author

„Nyitva tartjuk a játszóterek kapuit”

Állandó felügyeletet, különböző társasjátékokat és a szülőket is bevonni képes szabadidős lehetőségeket kínál a Máltai Játszótér Program. A biztonság és a nyitottság itt jól megfér egymás mellett. Az egyik helyszínen Folmeg Balázzsal, a „Játszva megelőzni!” Játszótér Program budapesti vezetőjével beszélgettünk célokról, igényekről és arról is, hogy miért terem a játszótéren paradicsom.

A „Játszva megelőzni!” − Máltai Játszótér Program több mint húszéves múltra tekint vissza. Pontosan miről szól, milyen nagyvárosi tapasztalatok hívták életre, és hogyan alakult ez a pedagógiai, szabadidő-szervezési és szociális program az évek alatt?

Óbudán összesen hét helyen működtetünk úgynevezett máltai játszóteret, és a nagyobb vidéki városokban is található nyolc. Az ötlet Hollandiából származik. 1998-ban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat két alelnöke, Vecsei Miklós és Győri-Dani Lajos figyelt fel egy olyan játszótérre, ahol egy kis konténerház állt, benne játékokkal, amelyeket egy hölgy adott ki, majd vett vissza, miközben a tér házirendjének betartatására is ügyelt. Ezt adaptálták olyan budapesti helyszínre, ahol erre fogadókészség mutatkozott. Az alapkoncepció az volt – és most is az – hogy lakótelepek közepére építjük a játszótereket, mert itt nagyon sokan laknak viszonylag kis területen, ennek ellenére az itt élők nem nagyon ismerik egymást. Miután megépültek a játszóterek, megkezdődhetett a lakótelepi közösségszervezés. Olyan kiscsoportok kialakulását ösztönözzük, ahol a szülők és a gyerekek is ismerik eg ymást, segítenek a másiknak, és az így formálódó kapcsolatrendszer erősödő helyi közösségekhez vezet. Ezt a filozófiát demonstrálja, hogy napközben a játszóterek kapuit nyitva tartjuk, amit ugyan nem minden szülő üdvözöl, de ezen nem akarunk változtatni.

Hogyan és mivel lehet ezeket a helyszíneket egy átlagos játszótérnél vonzóbbá tenni a gyerekek számára?

Fontos a játék és a sport általi nevelés. Nemcsak a gyerekek állóképességére vagy a labdaérzékenységére gondolok, bár ezek sem mellékesek, hanem a kooperációs és kommunikációs készségük fejlesztésére is. Mindezeken túl, a gyerekeket igény esetén korrepetáljuk is, a játék azonban alap. Például a gyerek két kockával dob, a két szám összegét pedig angolul vagy németül mondja. Így kapcsolódik össze a matek és a nyelv. A munkatársaink többsége egyébként szociális végzettségű, de tanítók, tanárok és óvodapedagógusok is dolgoznak a Játszva megelőzni! Programunkban. Ami pedig a játékokat illeti: végeztünk egy kampányszerű átfogó felmérést, hogy mit is gondolnak a játékokról a szülők, mit szeretnének a gyerekek használni, majd ezek alapján állítottuk össze az új eszközparkot. Nálunk a kisebb és nagyobb gyerekek térben is el vannak egymástól határolva, hogy ne zavarják egymást, ezt a játékok jellege és mérete is jelzi.

A nyári szünetben a kisgyermeket nevelő családok intenzíven keresik a szabadidős lehetőségeket. Kik állnak ennek a programnak a fókuszában?

A máltai játszóterek elsősorban játéktérként működnek, de valójában közösségi terek és szociális intézmények is egyben. A lakótelepen élő, programok és közösségi terek híján céltalanul csellengő gyerekeket és szüleiket szólítják meg, számukra kínálnak érdekes és a fejlődésüket szolgáló elfoglaltságokat és élményeket. A kezdeti időkhöz képest változás, hogy a gyerekek nagy része az online világban tölti az idejét, nekik kell alternatívát kínálnunk. A fő célcsoport városrészenként változik. A III. kerület sosem volt kifejezetten a szociálisan rászoruló családok, gyerekek otthona, ott a fejlesztés és a közösségépítés kap nagy hangsúlyt, de vannak máltai típusú játszóterek például Pesterzsébeten, nemrég pedig Kőbányán is nyílt egy, ahol a megelőzésnek különösen nagy szerepe van. Ez utóbbi helyeken a játszóterek beindítását vállaltuk, majd a működés módszertanát átadtuk az önkormányzatnak, hogy a továbbiakban ők vigyék tovább, ők tartsák fenn a parkot. Nyitvatartási időben minden gyermekre számítunk. A máltai játszótereken fedett játszóház, mosdók és pelenkázó helyiség is található.

Van különbség a máltai játszóterek szolgáltatásai között?

Az alapszolgáltatás, a házirend mindenhol ugyanaz, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a látogatók igényeire tudjuk szabni a programokat. Lehet, hogy Békásmegyeren a meghirdetett kézműves foglalkozásra nem jön senki, de ugyanez a lehetőség belső-Óbudán többeket is vonz. A játszóeszközök is különbözőek, a hangsúly azonban a kapcsolatépítésen van. Sokkal könnyebben megnyílnak a gyerekek, ha közben pingpongozhatnak vagy társasjátékoznak.

A kamasz korosztályhoz tartozó gyermekeknek is vonzó egy-egy ilyen játszótér?

A Pók utcai lakótelepre az utóbbi időben sok kisgyermekes család költözött, nagyon felkapott lett, oda szinte csak kicsik járnak a szüleikkel. Általában kisgyermekek vannak többségben a játszótereken, de két játszóterünk kivétel. A Kerék és a Gyűrű utcait a kamaszok is nagyobb számban látogatják, a gyerekek körülbelül felét kiteszik. Ők inkább sportolni szeretnek, fociznak, kosaraznak, de a legfontosabb számukra a társaság. Ebbe pedig a játszótér vezetője is beletartozik. Megfigyelhető ugyanis, hogy ha egy munkatársunk elmegy, akkor azon a helyen a közösség magja, 50-60 ember is lecserélődik.

A szülőknek van-e, és ha igen, milyen szerepe a játszótereken történő helyi közösség formálásában?

Nálunk a szülők nem passzív jelenlévők. Ha kellően nyitottak, akkor ők is tehetnek a közösségért. A kora tavaszi virágültetés mellett a Solymár utcai játszótéren magaságyásokat építettünk, ahol a szülők saját maguknak termelhetnek paradicsomot, hagymát, egyéb zöldségeket. Egy másik helyszínen egy apuka vágja nekünk a füvet. Télen a Lajos utcai kisházban varró klub működik, ez a praktikus segítség mellett a gyerekek szüleit is közelebb hozhatja egymáshoz.

A vakáció idején mennyiben változik meg az élet a játszótereken?

A nyári időszakban nagyjából megötszöröződik a látogatottságuk. Jó időben nem ritka, hogy egyszerre 100‑150-en is ellátogatnak a játszótérre, a napi forgalom ilyenkor 400 fölött is van.

Szerepel a célok között a „Játszva megelőzni!” Program helyszíneinek bővítése a fővárosban, illetve más nagyobb városokban?

A terjeszkedés nem kifejezett cél, de örülünk, ha a példa vonzó. Nem nagyvárosokból, inkább a környező kisebb agglomerációs településekről kaptunk eddig megkereséseket. Egy ilyen beruházás azonban nem olcsó, a játszótér felépítéséhez és fenntartásához komoly elhivatottság kell.