Olvasási idő: 
13 perc
Author

Nyáron akár futhatunk is

A futásról beszélgettünk Monspart Saroltával

– Mikor futott utoljára?

– Ma reggel a Normafánál egy szűk órát, berni pásztorkutyámmal együtt.

– Mit érez futás közben, mit jelent önnek ez a sport?

– Ez a futómozgással történő, nagyon lassú „haladás” a régi futóterepeken sokat jelent számomra, különösen a lelkemnek. Hetente háromszor „haladok” egy-egy órát, ha lehet, a természetben. 1978 óta – az orvos által fel nem ismert kullancsencephalitis betegség következtében – nem megy a vágtatás, a rohanás, de még a futás sem. Életem első 34 évében vágtattam, futottam, most már a második 35-nél tartva maradt a lassú „haladás”. Szívesen vállalnám ezt még akár 30 évig is.

– Azt mondják, „a láb mindig kéznél van”. Valóban ennyire egyszerű sport a futás?

– Ez Peterdi Pál találó mondása. Valóban, a futás szinte mindenki sportja lehet. Még a „kétballábas”, ügyetlen, sőt túlsúlyos sem tudja eltéveszteni, hogy az egyik lába után mindig a másik következik. A futáshoz nem kell más, mint akaraterő és egy pár jó sportcipő.

– Itt a nyár, mennyi futással lehet jóvátenni 3 gombóc fagyit? Van az a futás, ami minden bűnt jóváír?

– A testsúlytól és a sebességtől is függ, de minden bevitt kalóriamennyiséget fel lehet futással használni! Például 3 gombóc gyümölcsfagylalt kb. 180 kalória, ami egyenértékű egy 50 kg-os személynek az 1 óra alatt 6 km-t megtett lassú futásával vagy sietős gyaloglásával. Legtöbben sokkal kisebb „sportcsomagot” gondolnak és remélnek a folyamatos evés egyensúlyaként!

– Gyerekeknél mennyi, és milyen futást ajánl?

– A fejlődésben lévő fiatalnak minden nap szükséges minimum egy órát játékosan mozogni, ha lehet, a természetben, a jó levegőn. Az egyik legtermészetesebb mozgás a futás, amit persze változatossá lehet tenni labdával, csapatosan vagy egyedül, és például térképpel és tájolóval, azaz tájékozódási futásként is. Segíti a fiatal pszichológiai és szociális fejlődését is növekedése, testi érése mellett, ha gyermek- és ifjúkorban megszokottá válik, akkor a napi életvitel elhagyhatatlan eleme lesz. A futás ráadásul közösségi típusú emberi tevékenység, amely köré társas kapcsolatok szerveződnek, rendszerezi a napokat, heteket, formálja az életmódot, a sportszerű életmód pedig erőtartalék, jó alap az élet valamennyi területén a kiugró teljesítményekhez.

"A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb." (Jean-Jacques Rousseau)

A fejlődésben lévő ifjaknak minimum napi egy órányi, míg a felnőtteknek hetente legalább három alkalommal 45-60 percnyi sportmozgásra, futásra van szüksége. Ahhoz, hogy sportoláskor a szervezetet megfelelő inger érje, azaz a terhelés elegendő legyen, szükséges, hogy a percenkénti pulzusszám érje el minimum a 180 mínusz életkor értéket a felnőtteknél. Ez legkönnyebben az ún. állóképességi sportokkal valósítható meg, mint a futás, a kerékpározás, az evezés, a tánc, a sífutás, a korcsolyázás, a nordic walking stb… Ezeknek a sportoknak még az is előnyük, hogy többnyire a szabadban, a természetben, jó levegőn űzhetőek.

– Eleget futnak a mai gyerekek a tornaórák keretében?

– Nehéz lenne megmondanom, nincs elegendő rálátásom. De azt tudom, hogy mielőbb át kellene alakítani a testnevelőtanár- és az edzőképzést, hogy a mai világ mai gyermekeit meg tudják szelídíteni a sportolás számára, s el tudják vonni őket a számítógép és a televíziók elől. Nem könnyű feladat.

– Ön matematika-fizika tanár eredetileg. Tanította ezt a két tárgyat, és ha igen, volt bármi mozgásterápia, amit bevetett, hogy a diákok figyelme ne lankadjon?

– Az ELTE matematika-fizika szakán végeztem, utána általános iskolában, majd középiskolában is tanítottam. Emlékszem például, mikor a négyzet és a téglalap kerület- és területszámítása volt a tananyag, kimentünk a játszótérre, s a homokozók, virágágyások, hinták körül mértünk, számoltunk. Szerintem nemcsak én élveztem jobban az órát!

Hétvégén, ha nem volt versenyem, hívtam a diákokat egy-egy kirándulásra a budai hegyekbe. Utána mindig többen vártak a tanítás előtt a HÉV-megállóban.

– Kivette a részét az iskolai sportéletből?

– Nem, akkoriban még a napi tanítás mellett volt a saját – általában két – edzésem. Nemcsak az edzéseken futottam, hanem az egész nap egy rohanás volt…

– Ma már mindenki GPS-sel tájékozódik az erdőben is. Önnek a legnagyobb sporteredménye a tájfutóvilágbajnoki cím. Ez a sport létezik a 21. században is? Mi volt az eszköztára akkor, és mik az eszközei most?

– A tájfutás egyre több lábon áll, mert ma már van kerékpáros tájfutás, télen sítájfutás, Trail-o a kerekes-székeseknek, vakoknak is speciális térképpel (számukra általában egy tó körüli pályával), valamint világbajnokság évente. Ami nem változott, az az a tény, hogy nem vagyunk olimpián, nem tud érdekesen közvetíteni a média, így nem kellünk a támogató szponzoroknak. Sem a sport döntéshozóinak. Ami ebből jó, hogy a kevesebb pénz miatt sokkal családiasabb, barátiabb és doppingmentesebb sportág a tájfutás.

Érdekes, de ugyanazok a sporteszközeink ma is, mint a hatvanas években. Egy tájoló és egy tájfutó térkép. A térképek valóban sokkal pontosabbak most, mikor könnyebb és gyorsabb őket javítani. De a mi időnkben sem voltak rosszak. Azzal tanultunk meg vágtatni az erdőben a rajt és a cél között. Illetve, csak olyan optimálisan maximális sebességgel volt érdemes haladnunk, amellyel az ember még nyert, de nem rontott a tájékozódásban a vágtatás „lila gőzei” miatt.

– Hol tart ma a hazai tájfutás? Mivel tenné érdekessé a tájfutást, és motiválná az olvasót, hogy ezt a sportot űzze a nyári szünetben? Van ennek a sportnak szezonja?

– A tájfutás szellemi és fizikai sportág, hiszen folyamatosan tájékozódni kell futás közben. Érdemes fiatalon kezdeni, mert a fiatal sokkal könnyebben látja a térképet és a valóságot együtt, valamint épp ebben a kettősben önmagát. Minden útvonalválasztás egy-egy egyéni döntés, s ez a versenypályán bizony többször is adódik, gyakran az ellenőrző pontok között többször is dönteni kell, merre a leggyorsabb nekem.

A tájfutó versenyek márciustól novemberig tartanak, de nyáron kis szünetféle van. Igaz, egyre több a kis helyi verseny akár a parkban, a település széli erdőfoltban. Nem mondanám, hogy nyáron kezdje valaki el a tájfutást, érdemesebb ősszel vagy kora tavasszal, amikor még egész jól átlátható az erdő.

A hazai tájfutás 3500 igazolt versenyzővel tulajdonképpen párszáz élsportolóját leszámítva a szabadidő-sportolók táborát növeli. Jó lenne, ha adódna forrás a tájfutók bevonására a testnevelésbe: például a helyi parkban, városszéli erdőcsíkban tájfutópálya kialakításával, amelyen vágtathatnak a tanulók a környék általános iskoláiból. Ehhez kell egy-két tájfutó, aki a térképet elkészíti, és a pályát kijelöli, majd a gyerekeknek méri az időt elektromosan, „dugókával”, s így gyorsan, óránként akár 150 gyermeket is „megfuttat”. Télen is megoldható ugyanez kis pályákon a tornateremben vagy az iskolaudvaron is. A Tájfutó Szövetség biztosan vállalná ennek a megszervezését.

– Milyen egy ideális családi futás?

– Kisgyermekkorban a legtökéletesebb a családi közös sportolás, a fiataloknak talán kortársakkal a legideálisabb. Ritkán megy együtt az egész család futni, mert az egyik fő elv, hogy közel azonos képességű futók fussanak együtt. Különben a leggyengébb tempójához alkalmazkodik a többi futó is, ha nagy a sebességkülönbség. Így az edzés csak a leggyengébbnek lesz terhelés, másnak nem. Persze lehet úgy futni, hogy az elöl haladó időnként visszafut és megkerüli a legutolsót, akár egy edzésen többször is.

Legyen ismert:

  • a természet, mint a világ legnagyobb játszótere, legegészségesebb környezete és legcsodálatosabb sportstadionja,
  • a jelenleg Magyarországon választható majdnem száz sportszövetség sportági kínálata,
  • az egyéni vagy társas, csapatos sportolás változatos formái (sportegyesület, szabadidős sportklub, diáksportkör, cserkészcsapat, lakóhelyi társaság, családi kör, barátok stb.), amelyek mindenkinek adottak.

– Tudna ajánlani egy egyszerű nyári „futóreceptet”?

– Aki eddig nem sportolt, nem futott, az kezdhet egy „akciósan light-os”, 3 hetes „futókúrával”. Például egy nyaralóhely inspiráló lehet, hogy elkezdjük a futást! Reggel, még a hűvösebb időben, reggeli előtt, amikor még sokan alszanak, érdemes futni. Pár korty vizet, gyümölcslét vagy gyümölcsteát ajánlatos inni felkeléskor, a futás előtt.

Első héten 3 reggel fussunk/gyalogoljunk 40 percet. A parton, a településen, a közeli zöldben megyünk 20 percet, majd ugyanott vissza 20 percet. A gyaloglás és a futás időtartamát magunk választjuk. Gyaloglással indítunk, majd érdemes 3 perc után egészen lassú futással folytatni. Amikor úgy érezzük, hogy jó lenne újra gyalogolni, akkor még egy kicsit fussunk, s mikor másodszor is gyalogolni lenne kedvünk, akkor valóban váltsunk. Közben látjuk az ébredező település képeit, az árusokat, a turista-látnivalókat is. Már ezért is megéri. Hazaérve folytassuk a nyaraláskor megkezdett „futókúrát”, amelyhez kezdő, akár haladó, de még félmaraton edzésterv is kapható e-mailen, ingyen a Budapest Sportirodától (BSI), a www.futanet.hu honlapon való bejelentkezés után.

Az is megfelelő, ha aktív nyaralást szervez a család. Minden napra legyen pár órás sportos program a kirándulástól kezdve az asztaliteniszen át a családi úszóversenyig, bármi. Csak mozduljunk!

– Kérem, ajánljon pár jó hazai futóterepet!

– Mindenütt lehet futni, de a természetben a legjobb. Ez nemcsak az igazi erdőt, mezőt, hegyet, dombot jelenti, hanem a parkokat, a libalegelőt, a töltést a folyóparton, a tópartot, a fasort, sőt az atlétikapályák szélét is. Jó cipőben, megfelelő tompítású talppal a legtöbb ember még az utcán, az aszfalton is futhat. Van, akinek érzékenyebb a „futóműve”, amely hamar jelez, akkor maradjon a természetben.

A budai hegyek fantasztikusan változatos, de emelkedőkkel tarkított kínálatú, a Bükk-fennsík az egyik legcsodálatosabb terep – kirándulni is – hazánkban. A fővárosiaknak ajánlom, ha még nem ismernék a Hármashatár-hegy repülőterét, amely sok sportnak a sportstadionja, a futóké az év minden napján, s itt a füvet egy birkanyáj nyírja tavasztól őszig azokon a napokon, amikor nincs repülés. Érdemes bárhonnan megközelítve kipróbálni, először akár egy hétvégi családi kirándulással.

– Milyen a jó nyári futás, másként fussunk nyáron, mint a többi hónapban? Hány fokos levegő-hőmérsékletig egészséges futni?

– Tavasszal vagy ősszel érdemes kezdeni a futást, s akkor az egész szervezet együtt a változó időjárással alkalmazkodik a melegedéshez vagy a lehűléshez. Nyáron is lehet futni, még a 38-40 fokos kánikulában is, de hajnalban vagy estefelé. Sokkal több folyadékot kell fogyasztani. Edzett szabadidő-sportoló is fut nyáron. Az edzetlen személy ősszel kezdje majd a futásban gazdagabb életmódot.