Néptánc mint innováció?

„Alapvető emberi jog, hogy minden gyermek megtanulhassa édesanyjának beszédnyelvét. Ugyanez a jog a játék és a tánc esetében is meg kell illesse gyermekeinket.” Ez a Timár Sándor-idézet az alapja a Maglódi Hétszínvirág Művészeti Óvoda néptánc-tehetségműhelyének, mely immáron 14 éve heti rendszerességgel működik az óvodában. A foglalkozás története ott kezdődött, hogy az óvoda 2002-ben csatlakozott Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel programjához. Ennek okát az óvodavezető így fogalmazta meg: „A korábbi programban a nevelőtestület nem találta meg a helyét, ezért kerestünk egy olyan programot, amely a mi szellemiségünknek megfelelt, amiben azóta is nagyon jól érezzük magunkat, hiszen a számunkra fontos nevelési elveket ez a program tükrözi a leginkább.”

Akkoriban még nem volt náluk ingyenes a néptánc. Ingyenessé 2009-ben vált, amikor Polyákné Turcsik Gabriella elvégezte az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tánc- és drámapedagógiai képzését. Arra a kérdésre, hogy miért épp a néptáncot választotta, így fogalmazott: „Éreztem, hogy ezt szívesen csinálnám, nagyon szeretek táncolni. Már gyerekként lakodalmakban, bálokban táncoltunk, ebben nőttem fel, szívügyemmé vált a hagyományőrzés.” Azóta is ugyanakkora lelkesedéssel és elhivatottsággal vezeti ezeket a műhelyeket, mint az elején. Különbség talán abban van a kezdetekhez képest, hogy már nem egyedül, hanem Kovácsné Tabányi Krisztina óvónővel tartják ezeket a műhelyeket, aki szintén elvégzett egy képzést, mégpedig az Alba Tánc Nonprofit Kft. Játék és tánc gyermekeknek című képzését. Később pedig mindketten részt vettek az Így tedd rá! néptáncmódszertani programon is. Kettőjük munkáját és szakmaiságát Szabó Istvánné intézményvezető így jellemezte: „Gabikáék azt tanítják a gyerekeknek, ami az életkori sajátosságaiknak megfelelő, és olyan módon tanítják, ahogyan ők is tanulták.”

Csütörtökönként délelőtt a tehetséges nagycsoportosok részt vesznek az Eszterlánc – Néptánc, népi játékok Tehetséggondozó Műhelyen. Az érintett csoportok óvónői minden év elején javaslatot tesznek arra, hogy melyik gyerek járjon valamilyen tehetségműhelyre, mert nemcsak Eszterlánc, hanem Fürkész, Zeneovi és Fabrika műhely is van az oviban. Ellentétben sok más intézménnyel, itt nem tehetséggondozó pályázatból valósítják meg a műhelyeket, hanem alapítványi forrásból, valamint az óvoda éves költségvetéséből is mindig jut a szakköröknek is.

A pedagógusok munkaidejükben tartják a műhelyeket, külön erre a célra kialakított csoportszobában − melynek közepén nem mellesleg egy égetőkemence is áll. Ezzel együtt felmerült az a kérdés is, hogy mennyire jelent ez plusz munkát, plusz óraszámot az óvónőknek. Gabi óvó néni erre nemes egyszerűséggel ezt felelte: „Amikor ingyenessé vált, beépítettük a délelőttünkbe, hogy minden gyerek, aki szeretne, részt tudjon venni rajta. Ez soha nem jelentett gondot.”

Az Eszterlánc éves tervét a pedagógusok – sok más feladatuk mellett is – minden év elején elkészítik, ennek alapján dolgoznak egész évben. A foglalkozások felépítése kötött. Táncos, zenés bemelegítéssel kezdenek, majd megjelennek a tanítandó néptáncmotívumok elemei, ezt ritmusgyakorlatok és mondókák, daltanulás és dalos játékok követik. A foglalkozást pedig mindig valamilyen ügyességi játékkal zárják. Arra a kérdésre, hogy hány perces egy foglalkozás, Polyákné Gabriella mosolyogva azt felelte: „Elméletileg 45 perc, amit én gyakran nem tudok betartani, mert mindig nagyon jól érzik magukat a gyerekek is és mi is Krisztivel. Ezek az alkalmak rendszerint minket is feltöltenek.” A foglalkozások anyagát pedig az óvónők több éves gyűjtőmunkája mellett az Így tedd rá képzésen tanultakkal egészítik ki, valamint a mai napig használják Foltin Jolán és Tarján T. Katalin Játék és Tánc az óvodában többkötetes könyveit és a hozzájuk tartozó hanganyagokat. Arra is lehetőséget biztosít az intézmény, hogy a szülők és a maglódi közösség is láthassa, mit tanultak az ovisok; rendszeresen fellépnek városi rendezvényeken, majálison, Mindenki Karácsonyán és pedagógusnapon.

Bár maga a néptánc mint heti rendszerességgel, szakképzett pedagógusok által, ingyenesen tartott foglalkozás is újításnak számít mostanság, az óvoda emellett még számos innovatív módszert alkalmaz. Ilyen követendő példa az, hogy a tehetségműhelyekre intézményen belüli dokumentációt alakítottak ki és vezetnek is a kollégák. Sajátos programelem emellett a Táncos, mozgásos foglalkozás is heti két alkalommal. A legmeglepőbb, leginnovatívabb módszer pedig, melyet a Maglódi Hétszínvirág Művészeti Óvoda alkalmaz, a mikrocsoportos ének foglalkozás. A legtöbb óvodával ellentétben az ének-zenei foglalkozások itt 6 fős csoportokban zajlanak, egymás után többször – 24 fős csoport esetében ez 4 csoportot jelent – tartja meg ugyanazt a foglalkozást az óvónő. Ezzel az a céljuk, hogy minden gyerek kezét meg tudják fogni a ritmusfejlesztéskor, hogy minden gyerek hangját hallják és mindenkit meg tudjanak dicsérni a foglalkozás végén. Közben pedig a többi gyerek körülöttük játszik. Ez nem könnyű feladat egy pedagógusnak, hiszen egyszerre kell figyelnie a 6, körben ülő gyerekre és a csoportban játszó többi gyerekre is. Ezt azért tudják megvalósítani az óvónők, mert már kiscsoporttól tudatosan így csinálják, a gyerekek is így szokták meg; miközben a körben ülők énekelnek, a többiek csendesebben játszanak.

A Maglódi Hétszínvirág Művészeti Óvoda tehát nemcsak a néptánc vagy a sajátos módszerei miatt követendő példa, hanem azért is, ahogyan a helyi közösségekhez kapcsolódnak, hiszen kapcsolatban állnak az ottani művészeti iskolával, a helyi Kacamajka néptánccsoporttal, sőt a maglódi Nőklubbal is, akiktől helyi népviseleti gyerekruhákat kaptak. A pedagógusok összehangoltan dolgoznak a gyerekekért, azért, hogy megőrizzék a gyökereiket. Nem sajnálnak időt és energiát arra, hogy az óvodások megismerjék a múltat, a múlt mozdulatait.

        
Szabó Istvánné                                Polyákné Turcsik Gabriella
(fotó: Bodáné Szabó Veronika)      (fotó: Polyák Csaba)

Népi játék az óvoda megnyitóján (fotó: Dr. Móczár István)

Fejlesztő foglalkozás (fotó: Polyákné Turcsik Gabriella)

Fellépés városi rendezvényen (fotó: Hajdúné Tabányi Mária)